Egyéves próbaüzem után augusztus elején átadták Közép-Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet és kapcsolódó létesítményeit. A Csepel-szigeten lévő 29 hektáros létesítménynek köszönhetően Budapest szennyvizének 95 százalékát biológiai tisztítás után engedik a Dunába.

Aki járt már szennyvíztelepen, az tudja, kevés tisztább hely van egy ilyen létesítménynél – ez különösen igaz a Központi Szennyvíztisztító Telepre. A mindenre kiterjedő higiéniára szükség is van, ha ugyanis ránézünk Budapest térképére, láthatjuk, hogy szinte a város közepén terül el a létesítmény, amit a kezdetektől fogva figyelembe kellett vennie a projektet kivitelező Csepel 2005 FH Konzorciumnak. A projektcég négy vállalatot fog össze: Degremont SUEZ, OTV France (technológia és beüzemelés) Hídépítő Zrt. és Colas Alterra Zrt. (szerkezettervezés és kivitelezés). Az Élő Duna projekt összesen 428,7 millió euróból valósult meg, ebből a Központi Szennyvíztisztító Telep 249,5 millió euróba került. A beruházás költségvetésének 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza, 20 százalékát a magyar állam, a fennmaradó részt pedig a főváros állja.

Tiszta vizet a Dunába!

Mintegy 800 ezer ember él a Központi Szennyvíztisztító Telep vízgyűjtő területén, itt átlagosan napi 300-350 ezer köbmétert tisztítanak meg (a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer m³ szennyvízből), de csapadékos idő esetén gond nélkül akár 21 875 m³/óra biológiai tisztítóteljesítményre is képes. A mechanikai előtisztítási kapacitását pedig még ennél is nagyobbra, 900 ezer m³/napra méretezték. Mindezek révén Budapest már nem a Duna legszennyezőbb városa, az itt keletkező kommunális szennyvíz közel 100 százalékát biológiai tisztítás után engedik a folyóba.

Lenyűgöző méretek

A mindössze négy év alatt, rendkívül feszített tempóban megépült beruházás részletes tervei 2006–2007-ben készültek el. A 2009 augusztusában megindult próbaüzemre pedig teljesen elkészült a technológia folyamathoz szükséges minden létesítmény (Indul a rendszer, Bautrend 2009. augusztus–szeptember). A 70 ezer m² alapterületű komplex műtárgyat 2010. augusztus 1-jével helyezték véglegesen üzembe.

A szennyvíztisztító telephez 400 ezer m³ talajt mozgattak meg, 260 ezer m³ földet termeltek ki, a maradék részt azután felhasználták a műtárgyakhoz, illetve a tereprendezéshez. A műtárgyakba 185 ezer m³ betont és 23 ezer tonna acélt építettek be. A telep legnagyobb létesítménye a hozzávetőleg 170×370 méter alapterületű, agyagbeton résfallal körbezárt csarnok épületegyüttes, amelyben elő- és utóülepítő, illetve 18 eleveniszapos medence található. Az eleveniszapos medencék 8 méter mélyek, és 6 méter mélyen a földbe vannak süllyesztve.

Kapcsolódó beruházások

A központi szennyvíztisztító telep megépítésén kívül több – önmagában is jelentős – beruházás is része volt a projektnek. Átalakítottak három átemelő telepet (a ferencvárosit, az albertfalvait és a kelenföldit), megépült a budai rakparton a 7 km hosszú főgyűjtőcsatorna, (valamint Budapest több kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, eddig már 31 kilométert adtak át a projekthez kapcsolódóan). Elkészült a Duna főág, illetve a Ráckevei Duna-ág alatt egy-egy pár (483 és 125 méter hosszú) nyomócső is, amelyeken keresztül a szennyvíz a telepre érkezik. De a megtisztított vizet sem egyszerűen a partról engedik a Dunába. Azért, hogy egyenletesen keveredjen a Duna vizével, a meder alján, a fősodorba vezették a tisztítómű kivezető nyílását. A létesítményhez tartozik még a telepet védő 1250 m hosszú, 8 m gátkorona szélességű, 1,5 m átlagos magasságú árvízvédelmi gát. Valamint a 282 méter hosszú, kétsávos bekötőút, a hozzá kapcsolódó közúti és vasúti aluljáró és hídszerkezet.

Technológiai folyamat

Mint azt Tóbiás Sándor, a telep építésében előkészítőként részt vevő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. műszaki menedzsere a helyszíni bejárás során elmondta, kevés hasonló méretű fedett létesítmény található Európában. Ugyanakkor az itt alkalmazott szennyvíztisztítási technológia már bizonyított. A rendszer lényege, hogy a telepre kerülő szennyvíz mechanikai tisztítása részben már a hozzá kapcsolódó átemelő telepeken megtörténik. Az előszűrt vizet Pestről és Budáról is nyomócsöveken a Duna mederfeneke alatt pumpálják át a Csepel-szigetre. A bejövő szennyvizet finom rácsokon tovább szűrik, lamellás előülepítőkben eltávolítják a homokot, a zsírt és a primer iszapot. Majd a víz eleveniszap-medencékbe, utóülepítő medencékbe kerül és szükség esetén a fertőtlenítő körre. A keletkező (primer és fölös-) iszapot sűrítik és 70  Celsius-fokon pasztörizálják, mielőtt a három termofill rothasztótoronyban 9-10 napig kezelnék. A rothasztott iszapot víztelenítik és a hozzávetőleg 25 százalék víztartalmú maradék anyagot elszállítják a telepről. A folyamat során keletkező biogázt hő- és energiatermelésre használják. A két gáztartályban összegyűjtött biogázt 3 darab 1,5 MW-os gázmotorban, illetve kazánokban égetik el. Ezáltal a telep energiaigényének mintegy 30 százalékát fedezik. A szennyvíztisztító azért nem önfenntartó, mert a fedett térben alkalmazott szellőző és szagtalanító rendszerek üzemeltetése többletenergiát igényel. A biológiai tisztítás során mintegy 200 ezer m³/h légmennyiséget mozgatnak meg. Az ehhez kapcsolódó, teljesen automatikusan működő szagtalanító (5 darab 1,2 MW-os motor) névleges kapacitása 81 ezer m³/h, a légmosó szűrőfelülete 12,6 m². Mindennek, valamint a telepen belül kialakított védő-erdősávnak köszönhetően a környéken nem érezni kellemetlen szagot.

Az energiamérlegen tovább lehetne javítani, ha a keletkező iszap nem Hatvan mellé kerülne komposztálásra, hanem további szárítás után valamelyik fővárosi erőműben égetnék el. Illetve, ha a telepről távozó langyos (12-18 °C) vízből hőcserélők közbeiktatásával energiát nyerhetnének. De mindehhez − a gazdasági megtérülést figyelembe véve − további beruházásokra lenne szükség.

Messziről is zöld

A Központi Szennyvíztisztító Telep méretei ellenére meglehetősen jól simul a környezetébe. Az itt kialakított rendszer lényege, hogy teljesen fedett/zárt technológiai építményekből áll, így minimalizálták a zaj- és szagkibocsátást. A szennyvíztisztító telep területének 80 százalékát növények borítják. Összesen 3 ezer fát ültettek el, ennek egy részét nagyobb konténerekben a 18 eleven iszapos medencét lefedő tetőn helyezték ki. Az ország legnagyobb − nagyjából 60 ezer négyzetméteres – zöldtetőjét borító mesterséges vízmegtartó rétegében elsősorban pozsgás növényeket ültettek. Így a hatalmas létesítmény a Gellért-hegyről nézve szinte teljesen beleolvad a zöld környezetbe.

Kramer-Nagy Ákos

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés