Gáspár Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég a statisztikákat elemezni és a problémákat felsorolni, konkrét megoldásokra kellene koncentrálni. Ilyen megoldásra váró kérdésnek nevezte, hogy nem megfelelő az ismeretterjesztés. Szerinte a lakosságban sokkal jobban kellene tudatosítani az épületek helyes használatának fontosságát. Sokan nem értik az energiahatékonyság lényegét, nem tudják, miért fontos. Szerencsére azonban a lakosság nagyobbik része szembesíthető ezzel a gonddal. 

Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyar építőipar már a válság előtt is eleve beteg volt. A szakember szerint nagyon vigyázni kell a statisztikákkal, mert ha valaki nem ismeri behatóan az iparágat, akkor egy-egy adatsor könnyen eltereli a figyelmet a valódi gondokról. Például, ha valaki csak a magyar mélyépítési adatokat nézi, akkor könnyen gondolhatja, hogy virágzik az építőipar.

 

 

 

 

Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke néhány általuk összesített adattal egészítette ki a vitaindítót. E szerint 2008-ról 2009-re 25 százalékkal csökkent a cseréppiac, a téglaipar 30–40 százalékkal esett vissza. Az ajtó-ablak eladások 2008-ban 10, 2009-ben újabb 15 százalékkal estek vissza. A cementipar tavalyelőtt 20, tavaly további 2,7 százalékos visszaesést könyvelhetett el. A betonelemek piacán 2009 első három negyedévben 31,5, az utolsó negyedévben pedig 27 százalékos a csökkenés. Az építészetiüveg-eladások terén 10–30 százalékos a visszaesés, holott itt eddig minden évben növekedést mértek.

Széman György szerint ezek a sokkoló adatok talán a hivatalos statisztikáknál is jobban tükrözik a valós helyzetet. Ennek megfelelően sötéten látja a 2010-es évet, különösen azért, mert ez választási év, és az iparág a kelleténél is jobban kiszolgáltatott a politikának. Mindenképpen bizonytalanságot jelent, hogy új politikai kurzus jön, a programját még nem ismerjük, bár növekedéspárti, de még nem világos, mi várható.