Szerencsére a nagy környezetszennyező üzemek mind bezártak, és új lendületet vett Komárom-Esztergom megye székhelyének élete. Miközben még ma sem fejeződött be az egykori bányák rekultivációja, a városvezetés már a klímaváltozás miatt aggódik. 

Tatabánya valódi "csinált" város, négy falu és a hozzájuk kapcsolódó bányászkolóniák összevonásával 1947-ben jött létre. Az erőltetett iparosítás nyomán alig három évvel később, 1950-ben megyeszékhellyé emelték, ami a hatalom részéről inkább megelőlegezett bizalom volt, mintsem valódi urbanisztikai fejlődés eredménye. Ennél akkoriban sokkal fontosabb volt a környék 26 aknája és 5 külfejtése, ahonnan az ország szénszükségletének kétharmadát hozták felszínre. 

Tatabánya néhány évtized alatt nemcsak a bányák köré épült, de adott esetben a kincset érő szénre. - Ha a népgazdaság úgy kívánta, akkor egész városnegyedeket szanáltak. Az alábányászás miatt akár 40-50 éves bányászkolóniákat is pillanatok alatt elbontottak, ahonnan a város egy másik biztonságos pontján frissen felépült lakótelepre költöztették a lakókat - mondja Tóth Ferenc főépítész. Többek között ennek is köszönhető a település sajátos mozaikos szerkezete - a városba ékelődött nagy barnaövezetek nemcsak az egykori faluközpontokat választják el egymástól, de az újabban létrehozott lakótelepeket is. Ez azonban évtizedekig senkit sem zavart, az ide koncentrálódó nehézipar révén ütemesen nőtt a lakosságszám, olyannyira vonzó volt Tatabánya, hogy a rendszerváltás előtt már nyolcvanezren éltek itt. A bányák mellett a Cementgyár, a Karbidgyár, az Alumíniumkohó, a Bánhidai Erőmű és megannyi más iparvállalat biztos megélhetést kínált.

Az egykor szocialista mintaváros alól a nyolcvanas évek végére elfogyott a szén, és néhány év alatt leállt az erre épülő nehézipar is, ezzel nagyjából egy időben megváltozott a politikai és társadalmi környezet is - Tatabánya kegyvesztett lett. Mindezek terhét a kilencvenes évek elején egyszerre nyögte a város: bezártak a gyárak és hirtelen tízezrek kerültek utcára. Ilyen körülmények között különösen felértékelődött Tatabánya kedvező elhelyezkedése - Budapesttől 50 kilométerre, a Bécs felé vezető autópálya és vasútvonal mentén fekszik. Erre alapozva az önkormányzat 

tevőlegesen is hozzájárult a gazdasági szerkezet átalakításához. - Tatabánya úttörő volt a befektetők csalogatásában. - Az első magyar város voltunk, amely egyablakos ügyintézéssel segítette a beruházókat, még évekkel később is a csodánkra jártak - villantja meg a siker egyik titkát Gíber Erzsébet, az 1996-ban alapított Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft. (GFSZ) ügyvezető igazgatója. Az önkormányzati tulajdonú cégnél némi nosztalgiával emlegetik, hogy a kilencvenes évek második felében a multik egymásnak adták a kilincset. Nem csoda, hogy a Magyarországra betelepülő cégek közül számosan választották Tatabányát, ahová mostanáig több mint 200 milliárd forint működő tőke érkezett. A befektetők meggyőzésében fontos szerepe volt a 450 hektáros ipari parknak, amit a részben GFSZ tulajdonú Ipari Projekt Hungária Kft. fejleszt. De a GFSZ vezetője szerint a megfelelő kiszolgáló infrastruktúra csak az alap, beruházók éppúgy vizsgálják a helyi kórház állapotát, mint az oktatás színvonalát. Ezért a város kiemelten támogatja a szakképzési rendszer munkaerőpiac igényeihez igazított fejlesztését, a műszaki képzés beindítását és továbbfejlesztését a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 

Bár Tatabánya aránylag hamar talpra állt, de környezetvédelmi és településrendezési szempontból mind a mai napig sújtja a nehézipari múlt. 110 évig bányásztak itt szenet, ennyi idő alatt rengeteg meddő és salak keletkezett, amit csak kisebb részben sikerült megfelelően kezelni, emiatt bizonyos helyeken nagyobb a háttérsugárzás. Hátra van még a pernyehányók és a kőfejtő rekultiválása, ami szintén messze túlmutat a város anyagi lehetőségein. Fokozott védelemre szorul a karsztvízrendszer, ami komolyan megsínylette az intenzív bányászattal együtt járó vízkiemelést. (Friss hír, hogy húsz év után újra megjelentek a hőforrások a Tatai-öregtóban, ami némi reményre adhat okot.) 

 

Jobb a helyzet az egykori gyártelepek újrahasznosítása terén. Ezek egy részén továbbra is ipari tevékenység folyik. Volt, ahol elbontották az üzemeket, és új funkciót kapott a terület. De olyan ingatlan is akad, amivel a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt húsz éve nem tudnak mit kezdeni. Mindez bizonyos szempontból előny, hiszen Tatabánya belterületén volt és van hely az ingatlanfejlesztésre, a városfejlesztési szempontok érvényesítésére - van tehát hova fejlődni.

Tatabánya más szempontból is kénytelen együtt élni a múlttal. - A város 29 ezer lakásának több mint háromnegyede iparosított technológiával épült, sőt Budapesten kívül Tatabánya-Újvárosban található az ország negyedik legnagyobb lakótelepe is - jellemzi a város adottságait a már idézett Tóth Ferenc építész, településfejlesztő szociológus, aki maga is egy panelház legfelső emeletén lakik. Szerinte minden kompromisszum ellenére a tatabányai panelek élhetőek, és a város szempontjából kifejezetten jó befektetés az ilyen típusú házak korszerűsítése. Amire szép számmal akad példa, az állami panelpályázatok és az önkormányzati hozzájárulások révén eddig 184 társasházban történtek részleges rekonstrukciós munkálatok, ami összesen 5607 lakást érintett. 

 

A panelpályázatokkal foglalkozó Moskovics Krisztina projektmenedzser tájékoztatása szerint ameddig a kiírások engedték, a GFSZ pályázatírással is segítette az ezt igénylő társasházakat. Sőt az önkormányzat nemcsak odaadta a rá eső egyharmados pályázati önrészt, de bekapcsolódott a kivitelezők ellenőrzésébe is, így a társasházak nagyobb biztonsággal érvényesíthették érdekeiket. - Ha kellett, közvetítettem a lakók és a kivitelezők között, de volt olyan is, hogy üvöltve parancsoltam le a hanyagul dolgozó munkásokat az állványról - villantja meg az eszköztárának egyik ritkán használt, kevéssé hivatalos elemét Moskovics Krisztina, aki civilben magasépítő üzemmérnök is. A város panelügyeit intéző szakember azért hozzátette, hogy a helyi vállalkozókkal túlnyomórészt kitűnő az együttműködés, jó a munkakapcsolat, de a közbeszerzési eljárások során néha becsúszik egy-egy kókler cég is.

Stratégiai szempontból Tatabánya nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a lakásállomány 75,6 százaléka távfűtéses, és  67 közintézmény is része a hálózatnak. A városi távhővezetékhálózat teljes hossza hozzávetőleg 86 kilométer, amit az önkormányzat többségi tulajdonában álló Komtávhő Zrt. kezel. A hőenergiát viszont a Tatabánya Erőmű Kft. szállítja a közműcégnek. A több mint százéves múltra visszatekintő fűtőerőmű eredetileg szénnel, illetve olajjal működött, de 2004-ben gázüzeművé alakították át. Jelenleg a három darab gázmotor 18 MW villamos és 16,5 MW termikus teljesítményre képes. A környezetbarátnak számító távhőszolgáltatást olyannyira kiemelten kezeli a Tatabányai Önkormányzat, hogy az erőművet - hosszú előkészületek után - a napokban 3,6 milliárd forintért megvásárolta a Magyar Villamos Művek Zrt.-től. Sőt a városvezetés további fejlesztéseken is gondolkozik, azt tervezik, hogy a regionális hulladéklerakóra alapozva - magánbefektetők bevonásával - biomassza alapú és depóniagázzal működő erőműveket építenek. Az itt keletkező hővel fűtenék például a tavaly tavasszal átadott helyi uszoda medencéit. Mindezzel úgy tűnik, hogy Tatabánya ismét összekötötte a jövőjét az energetikával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A klímavédelmi stratégia lényeges eleme az energiatudatosság. A kibocsátott üvegházhatású gáz mérséklését nem, de az energiaköltségek csökkenését nagyon is megérzik a helyi lakosok. Épp ezért az önkormányzat stratégiai kérdésként kezeli a 

távhőszolgáltatás fejlesztését. Ennek jegyében saját kézbe vették a hőenergia-szolgáltatást. Az itt keletkező nyereség terhére idén átlagosan 10 százalékkal csökkentették a távhő árát, illetve hamarosan önálló panelrekonstrukciós programot indítanak, hogy minél kevesebb energia fogyjon. A klímavédelmi stratégia fontos hozadéka lehet, hogy további anyagi forrásokhoz juthat Tatabánya. Az EU ugyanis 2013-tól elsősorban az energiatakarékossági beruházásokat fogja támogatni –  

márpedig erre csak az pályázhat sikerrel, aki időben kapcsolt és felkészült.