A kivitelezés során valahogy mindig lecsípnek a hőszigetelés vastagságából és többnyire nem az előírt minőségű hőszigetelő anyagot építik be. 

 

A tervhez képest kisebb hőszigetelő anyagvastagság és a gyengébb teljesítőképességű hőszigetelés is költségcsökkenést jelent. Ha ugyanis a kivitelező – a munka elnyerése céljából – alulkalkulálta a lakóépület építési költségeit, akkor a veszteség minimalizálása miatt minden költségcsökkentés létkérdés. 

Gyakorlati tapasztalatom szerint a kivitelezők egy része sajnálatos módon nem tudja, hogy épületszerkezeti szempontból az erkély nem egyenlő a terasszal. Bár mindkettőt vízszigeteléssel kell ellátni, a hőszigetelésük mértéke más és más.

 

Az erkély a homlokzat része, alatta felette fúj a szél, ennek megfelelően a külső falakra érvényes hőátbocsátási követelmény vonatkozik erre az épületelemre. A terasz viszont egy tető, amely alatt laknak, és így arra a lapostetőkre érvényes hőátbocsátási tényezőnek megfelelő hő-szigetelési követelmény vonatkozik.

Régen, amikor a külső falak tömör téglából készültek, nem volt probléma, hogy az erkélylemez vasbeton volt. Miért? Mert a tömör tégla λ hővezetési tényezője 0,78 W/mK, a 38 cm vakolt külső fal hővezetési ellenállása R = 0,52  m²K/W, hőátbocsátási tényezője U = 1,46 W/m²K. 

A vasbeton λ hővezetési tényezője 1,55 W/mK, egy a falban lévő vasbeton erkélylemez bekötés (koszorú) hővezetési ellenállása így R = 0,25  m²K/W. Látható, hogy mivel a vasbeton a téglánál csupán kétszer jobban vezeti a hőt, a téglafal hővezetési ellenállása is "csak" kétszerese az erkélylemez hővezetési ellenállásnak. 

 

A vasbeton erkélylemez lakáson belüli oldalán így nincs páralecsapódás, penészesedés, sem a felső lakás erkélyajtó küszöbénél, sem az alsó lakás mennyezeténél. Mi van ma, ha nem hőszigeteltjük az erkélylemezt? Sajnos ez sokszor tapasztalható. Egy hőszigetelő falazó habarccsal falazott Porotherm 38 N+F külső fal egyenértékű λ hővezetési tényezője 0,169 W/mK, kétoldali vakolattal a hővezetési ellenállása R = 2,27 m²K/W, hőátbocsátási tényezője U = 0,41 W/m²K. Ha egy ilyen tulajdonságú falhoz kapcsolódik egy hőszigeteltetlen vasbeton erkélylemez, akkor a következő a történik: a vasbeton kilencszer jobban vezeti a hőt, mint a fal, így a fal hővezetési ellenállása már kilencszer nagyobb, mint az erkélylemez--bekötés hővezetési ellenállása. A falhoz képest a vasbeton erkélylemez tehát egy iszonyatos mértékű hőhíd, azaz hűtőborda. A hővezetési ellenállások között akkora nagy a különbség, hogy az erkélylemez lakásokon belüli oldalán mind felül a padlónál, a küszöbnél, mind alul a mennyezetnél harmatpont alatt lesz a felületi hőmérséklet, azaz páralecsapódás, penészesedés következik be. A belső oldali páralecsapódás, penészesedés csak a felületi hőmérséklet emelésével, azaz az erkélylemez hőszigetelésével kerülhető el.

 

De milyen mértékben kell a vasbeton erkélylemezt alul és felül, valamint oldalt hőszigetelni? Olyan mértékben, hogy a hőszigetelt erkélylemez hővezetési ellenállása legalább akkora legyen, mint a külső fal hővezetési ellenállása. Esetünkben ennek minimális értéke R =  2,27 m²K/W lehet. 

Amennyiben 15 cm vasbeton erkélylemez felső oldalán 5 centiméteres EPS 100 lépésálló expandált polisztirolhabot (λ = 0,038 W/mK), alul pedig ugyancsak 5 centiméteres EPS 80 H vakolt expandált polisztirolhabot (λ = 0,040 W/mK) alkalmaznak, akkor az így hőszigetelt erkélylemez hővezetési ellenállása R = 2,57 m²K/W. Ez nagyobb, mint a fal hővezetési ellenállása, így az erkély már nem tekinthető hőhídnak. 

4–4 cm alsó-felső hőszigetelési vastagsággal az erkélylemez hővezetési ellenállása R = 2,15 m²K/W, ami nem sokkal kevesebb, mint a fal hővezetési ellenállása, azaz szűken véve még ez is megfelelőnek mondható.

A vasbeton erkélylemez alsó-felső oldali hőszigetelése csak azt oldotta meg, hogy az erkélylemez ne legyen hőhíd, így a belső oldalon ne legyen páralecsapódás, penészesedés. A felső oldali hőszigetelés révén azonban az erkély járófelületének síkja megemelkedett. A hőszigetelést ugyanis meg kell védeni, azaz csapadékvíz-szigetelésre is szükség van. 

Az erkélynél kialakítható rétegrend a következő:

- ragasztott kerámiaburkolat, 

- csapadékvíz-szigetelésként bevonatszigetelés,

- lejtést adó aljzatbeton,

- technológiai szigetelés,

- lépésálló expandált polisztirolhab hőszigetelés,

- vasbeton erkélylemez,

- vakolt expandált polisztirolhab hőszigetelés.

 

A rétegrendből látható, hogy a járófelület síkja legalább 10 centiméterrel magasabb, mint a vasbeton erkélylemez felső síkja, de ha széles az erkély, akkor az aljzatbeton lejtéséből adódóan ez a magasság jóval nagyobb. 

 

Amennyiben a vasbeton erkélylemezzel egybefüggő belső oldali vasbeton emeletközi födémen olyan úsztatott padlószerkezet (burkolat, úsztatott betonréteg, úsztató üveggyapot réteg) készül, amelynek rétegrendi vastagsága megegyezik a külső oldali erkély rétegrendi vastagságával, a tervezés, kivitelezés megfelelőnek mondható. Azonban ha a belül a vasbeton födémen nem készül úszatott padlószerkezet, vagy a belső járósík egyszerűen jelentősen alacsonyabb, mint a külső járósík, akkor az erkélyre kifelé menet felfelé kell lépni. Ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy a magasabb erkélyről a csapóeső, az olvadó hó a lakásba folyik. 

Felmerül a kérdés, hogy a külső-belső szintkülönbség hogyan kerülhető el. Amennyiben a vasbeton erkélylemez felső síkja alacsonyabban van, mint az emeletközi vasbeton födém felső síkja, akkor a síkváltás megfelelő tervezésével elérhető, hogy a külső járósík egy szintben vagy ennél kedvezőbb esetben, alacsonyabban legyen, mint a belső padlóburkolat síkja. A külső-belső vasbeton lemezek síkváltása miatt

- a zsaluzási síkok eltérőek,

- emelkedik az alsó lakás belmagassága.

 

A síkváltás tehát költségnövekedést eredményez, amit nem szívesen vállalnak a beruházók, a kivitelezők, hiszen végső soron ez a lakások árának növekedését is eredményezi. 

A rögös valóság így tehát az, hogy hőszigetelt erkélylemezek esetén egy síkban van a födém és az erkélylemez, az erkély járófelülete így magasabb, mint a belső járósík, az erkélyekről ennek következtében a lakásokba folyik a csapadék. Hőszigeteletlen erkélylemezek esetén vízbefolyás ugyan nincs, viszont belül mind a felső, mind az alsó oldalon garantált a páralecsapódás, a penészesedés.

 

- oklveles gépészmérnök és épületszigetelő szakmérnök

- építésügyi igazságügyi sazkértő