Előre kell bocsátanom, hogy elfogult vagyok a Tűzoltó utcai Elméleti Orvostudományi Központtal (EOK). Sokat jártam a környéken, még amikor hírből hallottunk a ferencvárosi rehabilitációs programról. Lepusztult, slumösödött városrész volt ez, apró nyomortanyákkal és szebb napokat látott barátságtalan házakkal. Ma ennek már alig van nyoma - eltűnt, aminek el kellett és megszépült, ami arra érdemes. Az urbanisztikai ráncfelvarrás része az ultramodern egyetemi központ is, amely további pezsgést hozhat a negyed életébe. Mindez azért fontos, mert az EOK nemcsak egy nagyléptékű ingatlanprojekt, hanem egy komplex városfejlesztés szerves része. Amit tehát a Tűzoltó-Thaly Kálmán-Vendel utca határolta tömbben látunk, azt ennek megfelelően kell értékelni. Ebből a nézőpontból csak dicsérni lehet a Noll Tamás tervezte, Arcadom Zrt. által épített épületet. Nem véletlenül díjazta a Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata a Magyar Ingatlanfejlesztői Nívódíjjal, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) alapította Építőipari Nívódíjjal a generálkivitelezőt.

Az Elméleti Orvostudományi Központnak számos kívánalomnak kellett megfelelnie. Ez egyrészt klasszikus egyetemi épület - előadókkal, szemináriumi termekkel, laborokkal, könyvtárral -, másrészt olyan kutatóközpont, amihez speciális infrastruktúra szükséges (laboratóriumok, állatház, különleges gépészet). Mindezen felül az itt helyet kapott öt kutatóintézetnek a tudományos munkához és az egyetemi oktatáshoz megfelelő irodakapacitásra is szüksége volt. De az épület egyben közösségi tér is, ahol naponta legalább kétezer diák és oktató fordul meg, pontosabban találkozik, beszélget, eszik-iszik, vásárol. E sokrétű funkciók közül van, amit kitűnően kiszolgál az épület és van, amin átüt, hogy kompromisszum eredménye. Mindez leginkább azzal magyarázható, hogy a megrendelő nem feltétlenül tudta érvényesíteni egyedi szempontjait, ami egy középület esetében sajnos nem ritka eset. De ennél a projektnél tovább bonyolította a helyzetet, hogy az EOK a köz- és magánszféra partnerségében - úgynevezett Public Private Partnership (PPP-) konstrukcióban - valósult meg, ahol a klasszikus szerepek átértékelődnek. Dr. Mészáros György, az EOK igazgatója elmondta, hogy az átköltözéssel a XIX. századból egyenesen a XXI. századba csöppentek, a munkafeltételtételek immár ideálisnak mondhatók. Végre a világszínvonalú oktatói bázishoz méltó az új egyetemi épületben működő öt intézet elhelyezése, ami az országimázs szempontjából sem mindegy, hiszen az itt tanuló diákok 60 százaléka külföldi, akik a tandíjukért cserébe elvárják a kulturált környezetet.

Az Elméleti Orvostudományi Központ jól kapcsolódik a környezetéhez. Ez leginkább a homlokzat nagy, nyers betonoszlopokkal tagolt üvegfelületének és a mögötte lévő aulának köszönhető. 

 

Ez a jó arányú, mégis nagyszabású aula elválaszthatatlan az épület előtt kialakított csinos parktól, ami megbontja az eredeti szűk utcaszerkezetet és hagyja érvényesülni az épület tömegét, ezáltal az nem nyomja agyon a környéket. Az aula nemcsak átjáróház, hanem valódi agora, ami leginkább annak köszönhető, hogy közvetlenül innen érhető el szinte minden fontosabb oktatási helyiség, és persze van itt büfé és jegyzetbolt is. A nagy rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas zsibongó kellemes környezet, ugyanakkor nehezen érthető, hogy ahol ennyi ember fordul meg, miért nincs több kereskedelmi tevékenység, pedig más nyugati campusokban építenek a diákok és professzoraik vásárlóerejére. Ugyanilyen érthetetlen, hogy az aula felett körbefutó légies karzat nagy előadók felőli szakaszát miért nyomorították meg az alacsony belmagassággal. Az EOK belsejében is folytatódik ez a kettősség. A tömb déli felét egy sétány zárja le, ebbe az irányba tagoltabb képet mutat a ház. A fésűs alaprajznak köszönhetően az épület belsejében is adott a természetes megvilágítás, mivel az öt, ütemesen sorakozó épületszárnyat három csodálatos belső kert szakítja meg. A nagy előadók fölé épített, üveggel elzárt oázisokra nyílnak az irodák, laborok és a kisebb előadók ablakai (az alsóbb szintekre összpontosul az oktatás, a felsőbb emeleteken kaptak helyet az intézetek, a kutatóbázisok). A nagyvonalú, belső kerteket körülfogó fésűfogakban funkcionális okokból átlátható az alaprajz, ugyanakkor az itt futó folyosók viszonylag szűkre sikeredtek. Ez egy átlagos irodaházban optimális, de egy ilyen forgalmú közintézményben némileg szokatlan.

 

A három belső kerten kívül van még két tetőkert is, ezek szintén kellemes környezetet biztosítanak az itt dolgozóknak és tanulóknak. További kényelmi funkció a Tűzoltó utca felől megközelíthető kétszintes fizetős mélygarázs, ahol az autók mellett bringatároló is helyet kapott.

Gépészeti szempontból is különleges az EOK. Magyarországon egyedülálló, úgynevezett épületszerkezet-temperálást alkalmaztak. A kiegészítő hűtésére és fűtésére a födémszerkezet vasbeton lemezeiben futnak a csövek - ezzel a megoldással egy hasonló méretű irodához képest már az első szezonban 30 százalékkal kevesebb energiát használtak. Ebben természetesen szerepet játszik a nagy üvegfelületű belső kertek szoláris nyeresége is, amit a szellőztetőrendszer bevisz az épület belsejébe. A rendszer - a külső hőmérséklet figyelembevételével - központilag szabályozott, de az egyes helyiségek igény szerint egyénileg is hűthetők, illetve fűthetők. Ugyanakkor az épület használata során kiderült, hogy a nagy előadók légkezelése nem a legkifinomultabb. A padlóba süllyesztett befúvónyílásokon közvetlenül beáramló hűvös levegőre rendszeresen panaszkodnak a hallgatók.

 

Egy ilyen méretű épületegyüttesnél már természetes, hogy központi épületfelügyeleti rendszerrel látták el. Egy helyről átlátható, programozható, és ha kell, "kézileg" befolyásolható minden gépészeti esemény. Mint Molnár Kornél fejlesztési projektvezetőtől és Győri István létesítményfelelőstől megtudtuk, az épület mára beállt, megtanulták használni, és a tapasztalatok alapján tovább csiszolták a rendszert. 

Az eredeti elképzelések szerint lett volna még egy ötödik szint is, valamint a Tűzoltó és a Thaly Kálmán utca sarkán külön szárnyat kapott volna a Gyógyszerésztudományi Kar is. Ezek azonban nem valósultak meg, mivel a vártnál lassabban haladt a projekt előkészítése és időközben a költségvetést is át kellett szabni. 

 

A financiális problémák és a szoros határidő nyomot hagyott az épületen. Csak néhány apróság, ami rontja az összképet: a nyers betonfelületek nem magasabb minőségű látszóbetonból készültek, az irodák hangszigetelése sem tökéletes, az álmennyezetek is sok helyütt "dadognak", de ami a legszembetűnőbb, az az anyaghasználat. A nagy előadók olcsó laminált lap burkolata bármennyire is dizájnos, mégiscsak a SZOT-üdülőket juttatja az eszünkbe. De ugyanilyen méltatlan megoldás, hogy nem keményfából készültek az aula padjai, amelyek alig egy év után karcosan éktelenkednek az impozáns csarnokban. Ennél jóval fontosabb hiányosság, hogy az épület energetikai rendszeréhez nem használtak megújuló energiaforrásokat. Holott, a magas talajvíz miatt a ház alól állandóan szivattyúzni kell, így azonban a földhő kihasználatlanul folyik el a csatornába. - Az EOK irodaháznak egészen kiváló, de ez egyben kutatóhely is, a két funkciót szükséges volt ötvözni - jelzi a korlátokat dr. Mészáros György. Ezzel együtt elmondható, hogy a 2008. novemberi átadás óta nem volt a szokásosnál több garanciális hiba, ami, ha figyelembe vesszük, hogy másfél év alatt készült el az épület, egészen jól hangzik.