Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt potenciális hatásait. Egy termék életútja felöleli az előállításához szükséges nyersanyag bányászatát, előkészítését, a gyártást, a használatot, és a használat után keletkező hulladék hasznosítását vagy kezelését is. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag- és energiafelhasználásnak a környezeti hatását is vizsgálják. Az LCA Center Szakmai Egyesület alelnöke, István Zsolt előadásában kiemelte, hogy az építőipar nagy hulladékkibocsátó ágazatnak számít, ezért ebben a szegmensben is fontos szerepe lehet az LCA-nak. 

Az életciklus-elemzést eredetileg döntéstámogató eszköznek fejlesztették ki, de ma már több ennél. Életciklus-elemzést leginkább akkor végeznek, amikor választani lehet az azonos szerepű, de a környezetre eltérő mértékben ható termékek, szolgáltatások, folyamatok, illetve rendszerek között. A környezeti hatások értékelésekor egyaránt figyelembe kell venni az emberi egészségre és az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat, beleértve az erőforrások felhasználását is. István Zsolt elmondta, hogy az életciklus-elemzéssel meghatározható a vizsgált rendszer anyag- és energiaigénye, számszerűsítők a lehetséges környezeti hatások. Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül megállapíthatók azon pontok, ahol az erőforrás-felhasználás, illetve a környezeti hatások leginkább csökkenthetők. Az LCA alkalmas a vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal való összehasonlítására.

 

Az életciklus-elemző tanulmányok elterjedése a kilencvenes évektől kezdődően gyorsult fel. A jelenlegi fejlesztések elsősorban az adatok hozzáférhetőségének és minőségének a javítására, szélesebb körű adatbázisok létrehozására, az elemzés megbízhatóságának a növelésére irányulnak. Mindezek nyomán az LCA alkalmazható például a termékfejlesztésre, az iparban belső stratégiai tervezés során, a vállalati döntések támogatásánál, és fontos szerepe lehet egy cég kommunikációs és marketingstratégiájában is. Az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén is felhasználható, valamint a közigazgatási stratégiák és a kormánypolitika területén is.

Az életciklus-elemzés segítséget nyújt új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások kifejlesztésében, amennyiben az LCA-t a környezetminőség javítását szolgáló tervezési eszköznek tekintik a döntéshozók. Segíti a környezetterhelés, a potenciális környezeti károsodások dokumentálását és értékelését, ezáltal ezeket integrálni lehet a cég általános környezeti politikájába. 

 

Az alelnök szólt arról is, hogy az életciklus-elemzések gyorsabb, szélesebb körű terjedésének több akadálya is van, amelyek közül megemlítette a módszerek és folyamatok bonyolultságát, az elemzések költség- és időigényét, a megbízható adatbázisok beszerzésének nehézségeit.

 

Az életciklus-elemzés szakaszait az ISO 14040 szabvány határozza meg. A cél és a tárgy meghatározása alapvető fontosságú, s döntően meghatározza az életciklus-elemzés eredményét. A cél határozza meg, hogy milyen mélységű LCA-t készítenek, milyen minőségű adatokat kell felhasználni, és hogyan kell bemutatni az eredményeket. A termék ökocímkézésénél nem mindegy, hogy az LCA-t marketingszempontok vezérlik, a termék továbbfejlesztése a cél, vagy éppen a környezeti feltételrendszer meghatározására van szükség. 

Az ÉMI két - az EU által támogatott - életciklus-elemző nemzetközi projektben is részt vesz. Ezek közül az egyik az ENSLIC, amely 2010 elején zárul. Ebben kilenc ország - Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország Bulgária, Norvégia - vesz részt, a koordinátor a spanyol Circe cég.

 

Horváth Sára projektfelelős elmondta, az ENSLIC fő célja, hogy az építőiparban széles körben használják az LCA-t. Az életciklus-elemzés gyakorlati haszna az energiamegtakarításban érhető tetten. Ez egyaránt fontos szempont az új épületek és épületfelújítások esetében. A munka részeként elkészítettek egy segédletet, amely az életciklus-elemzés különböző szempontjait vizsgálja, a célokat, előnyöket, követelményeket és a különböző alkalmazható számítási módszereket. Mindezeket valódi épületekre alkalmazzák, és igyekeznek az eredményeket széles körben terjeszteni, előadások, poszterbemutatók és internetes adatbázis segítségével. 

 

Horváth Sára a fő célok között említette, hogy az építészek, illetve a döntéshozók már a korai tervezési fázisban használják az életciklus-elemzési módszereket, és ezáltal szempont legyen az épületek környezetre gyakorolt hatása, a fenntarthatóság. Kiemelten fontos olyan egyszerűsített életciklus-számítási módszer kialakítása, amit új épületek és felújítások tervezése során is alkalmazhatnak. A projekttel szeretnék bemutatni, hogy az életciklus-elemzés milyen könnyen összehasonlíthatóvá teszi a különböző épületeket, hogy az egyes változók (például épületanyagok) milyen hatással vannak az épületek teljes életciklusa során a környezetünkre. A projekt fontos célja a szükséges kapcsolatok és adatátviteli lehetőségek hangsúlyozása az életciklus-elemzés, az életciklus-költségelemzés (Life Cycle Cost, LCC), valamint az energiatanúsítvány készítésekor használt programok között. A projekt készítői felhívják a helyi önkormányzatok, hivatalok figyelmét az LCA-ra. Amennyiben a közbeszerzési eljárásokban szereplő cégek használják ezeket a módszereket, az kedvezően hathat a középületek energiafogyasztására, és a környezettudatosságra is. A projekt során a szakemberek különböző tervezési fázisban lévő mintaépületek LCA-számításait végzik el. Az életciklus-elemzés hozzájárulhat a környezetbarát építőanyagok piacának növekedéséhez, és az egyszerűsített LCA-számítási módszerek elősegíthetik a fenntarthatóságot kiemelten kezelő építészeti döntések megszületését. A LoRe-LCA projekt - amely az alacsony erőforrás-igényű épületek és szerkezetek életciklus-elemzésével és az ehhez kapcsolódó döntéshozatallal foglalkozik - 2009 januárjában indult és 2011 decemberében zárul. 

 

Dr. Hajpál Mónika projektfelelős úgy fogalmazott, hogy egyelőre még a "bemelegítés" fázisában tartanak. A munkában nyolc ország - Magyarországon kívül Franciaország, Spanyolország, Svédország, Bulgária, Ausztria, Németország és a koordinátor Norvégia - vesz részt. 

 

A témával azért is érdemes kiemelten foglalkozni, mivel az építőiparban jelentős az energia- és anyagáramlás. Európában a primerenergia-felhasználás 40 százalékát az épületek energiaigénye teszi ki, és a keletkező hulladék anyagok ötven százalékáért az építőipar a felelős. Annak érdekében, hogy minden, az épületeknél alkalmazott környezeti hatást felbecsüljenek, megfelelő berendezések szükségesek, tekintettel az egész életciklusra, az ökológiai eredményekre és a gazdasági, illetve szociális szempontokra is. 

 

 

 

 

Az életciklus-elemzések elkészítéséhez szoftveres segítséget is igénybe lehet venni. A Stuttgarti Egyetem által kifejlesztett GaBi (Ganzheitliche Bilanzierung) adatbázisát Sára Balázs, a Febe Ecologic társtulajdonosa, vezető tanácsadója mutatta be. A GaBi-t világszerte mintegy 600 intézmény - iparvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek - 2500-3000 munkatársa használja. A GaBi Lite program azoknak nyújthat segítséget, akik most ismerkednek az LCA-val és nem kívánnak részletes elemzést végezni, megelégednek az egyszerű életciklus-vizsgálattal is.