Az építtetők sokszor trükköznek: főleg magánszemélyek, családi házak esetében gyakoriak az engedély nélkül felhúzott melléképületek. A nagyobb beruházók a tapasztalatok szerint már valamelyest körültekintőbbek, de a nagyobb befektetők sem feltétlenül kivételek. Egy többlakásos tetőtérbeépítés használatbavételére vonatkozó kérelem benyújtója például igencsak meghökkentően járt el. A beruházó annyira szeretett volna minél gyorsabban a kivitelezés végére jutni és értékesíteni az ingatlanokat, hogy kérelme benyújtásakor még csak a térdfalak készültek el. A tetőszerkezet kivitelezése valószínűleg még gondolatban sem volt meg...

A használatbavételi engedélyezési eljárást az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szabályozza, amely 2009. október elsejétől hatályos. Ez alapján, amikor az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmas - tehát még a használatbavétel előtt - kérelmezni kell a használatbavételi engedélyt, illetve a használatbavételt bejelentenie az építtetőnek. 

- A kérelmet mindig a rendeletben előírt tartalommal kell benyújtani. Ennek tartalmaznia kell az építtető nevét, címét, aláírását, továbbá az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, az eljárás fajtáját, a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, az önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetését, a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét is. És persze az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását is csatolni kell - sorolja kérdésünkre az ügyintézés kapcsán fontos tudnivalókat Lochné Jármay Paula, a Zuglói Polgármesteri Hivatal építéshatósági osztályának vezetője. 

 

De ez még korántsem minden. A mellékletnek ugyanis tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető, az érintett közműszolgáltatók, az épített vagy szerelt égéstermékelvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató külön nyilatkozatát, a statisztikai adatlapot. Miután a kérelem nyomán az építési hatóság megindítja az eljárást, értesítik az érintetteket, illetve felszólítják a kérelmezőt a hiányok pótlására. Majd a rendeletben előírt szakhatóságok helyszíni szemlét tartanak. - Ennek kapcsán a hatóság köteles meggyőződni arról, hogy az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el a kivitelezési munkákat. Ugyancsak fontos szempont, hogy az építkezés során tényleg elkészültek-e a járulékos építmények (parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) továbbá hogy az építmény, amelyre engedélyt kértek, valóban rendeltetésszerű és biztonságos állapotban van-e - magyarázza az osztályvezető, aki hozzáteszi, olyan is rendszeresen előfordul, hogy menet közben változik az építmény rendeltetése és mérete, ezért változhatnak a benyújtani kívánt dokumentumok is.

Jogosan merül fel a kérdés: kihez fordulhatunk mindezzel? Az építtetőnek/tulajdonosnak az előbbiek szerint meg kell keresnie az érintett közműszolgáltatókat, a kéményseprő-ipari közszolgáltatót, a felelős műszaki vezetőt. Mint arra az osztályvezető felhívta a figyelmet, nem kötelező, ugyanakkor mégis célszerű már a kérelem benyújtása előtt felkeresni a szakhatóságokat előzetes állásfoglalás céljából. Ezzel ugyanis jelentősen lerövidíthető az eljárás. Célszerű pontosan utánajárni az illeték mértékének és az igazgatási szolgáltatási díjaknak is. 

Az engedélyezési eljárás időtartamát a rendelet 22 munkanapban állapítja meg. De ez ne tévesszen meg senkit. Az átfutási idő ennél jóval hosszabb is lehet. - Az eljárás időtartamába nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásáról szóló felhívás és a válaszadásig terjedő idő, sem a szakhatóság eljárásának, az eljárás felfüggesztésének továbbá a szakértői vélemény elkészítésének időtartama. Nem számít bele továbbá a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama sem - sorolja az eljárást elnyújtó kivételeket Lochné Jármay Paula, aki szerint az időtartam csökkenthető, ha a kérelmező még a kivitelezés ideje alatt vagy épp a kérelem benyújtása előtt megszerzi a szükséges mellékleteket és megkéri a szakhatóságok előzetes hozzájárulását is.

A tapasztalatok szerint nem mindig zökkenőmentes az engedély kiadása. A használatbavételi engedély előfeltétele a legális építkezés és az engedélyek maradéktalan betartása. Példát is hoz erre az építési osztály vezetője: - Az egyik legfőbb problémaforrás, hogy a végső építmény és az eredeti tervek nem egyeznek. Jellemző, hogy az építtető az engedély módosítására sem kért előzetes jóváhagyást. Ebben az esetben a hatóság elutasítja a kérelmet. Persze ilyen esetben is van legális kiskapu, ilyen például, ha az építtető fennmaradási engedély kér. De ennek a megoldásnak is van kockázata. Az így kialakuló szabálytalan állapotot a hivatal csak úgy tudja legalizálni, ha visszabontást, átalakítást vagy a legrosszabb esetben akár teljes bontást ír elő - figyelmeztet a szakember. Hiba volna figyelmen kívül hagyni az ilyenkor szokásos komoly pénzbírságot. Minden szabálytalan építési stádiumnak ugyanis megvan a maga "tarifája". Ennek megfelelően például egy alapásási szabálytalanság elkövetése az ingatlan várhatóan becsült értékének 10 százaléka lehet. Ha már a szóban forgó épület teherhordó falait is felhúzták, akár már 20 százalékos büntetési tételért is zsebébe nyúlhat a meggondolatlan tulajdonos - amíg egy szabálytalanul épített házon, amelynél már csak a festés maradt hátra, akár a végső ár felét is kiróhatják büntetésként.

A használatbavételi engedély megszerzésének sok akadálya lehet. Ilyen például az is, amikor az építtetőknek menet közben támadt ötletét végül nem engedélyeztetik. De ennél súlyosabb szabálysértés az engedély nélkül folytatott építkezés. Persze nincsen minden esetben ilyen durva szabálysértés. Családi házak esetében gyakori hiba a ház mellett felhúzott, ám az építési engedélyben mégsem szereplő garázs vagy melléképület. De az sem ritka, hogy nem a terveknek megfelelő homlokzat épül vagy az építési engedélyhez képest máshová kerül az épület bejárata.