A használatbavételi engedélyel rendelkező lakásaik után az építőipari cégeknek is be kellett volna fizetniük az ingatlanadót május 20-ig, ha az Alkotmánybíróság január 26-án nem törölte volna el visszamenőleges hatállyal ezt az adónemet.

 

Az ingatlanadóból levonható lett volna az építményadó, amelyet a helyi adótörvény továbbra is négyzetméterenként 900 forintban vagy a korrigált forgalmi érték 3 százalékában maximalizál. De lapunk úgy tudja, hogy egyes önkormányzatok - arra számítva, hogy úgy kapnak nagyobb részt ingatlanadóból, hogy ezzel nem növelik a tulajdonosok adóterheit - január elsejével megemelték az építményadót, esetenként a maximális érték fölé, illetve olyan kerületben, településen is bevezették, ahol idáig nem szedték be ezt az adónemet. Ez nemcsak a magánszemélyeket, hanem azokat a vállalkozásokat is érinti, amelyeknek a székhelye magánlakás, függetlenül attól, az ingatlan mekkora részét használja a cég. 

Megtakaríthatnak viszont a cégek az ingatlanok megszerzése utáni illetéken, amely jelentősen csökkent 2010-ben. Általános esetben az ingatlanszerzési illeték mértéke 1 milliárd forint  értékig 4 százalék, az ingatlan értékének ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan átruházása esetén legfeljebb 200 millió forint illetéket kell fizetni. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy 9 milliárd forint ingatlanérték után a megállapított illeték összege állandó, 200 millió forint.

Lakástulajdon szerzése esetén a lakás értékének első 4 millió forintjáig határozott az Országgyűlés a kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcsról; 4 millió forint felett itt is 4 százalék az illeték mértéke. Amennyiben egy vállalkozás ingatlanforgalmazási céllal vásárol ingatlant, úgy 2 százalék illetéket kell annak teljes értéke után fizetnie.

Az új szabály szerint 2010. január 1-jétől adóalany a Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély (bármilyen társaság) tagja, ha a külföldi tag a magyar társaságban lévő részesedését 2010-ben elidegeníti, kivonja, és ebből jövedelme származik. Azaz a 2010-es jogszabályváltozás - a szakértők szerint - megszünteti azt a gyakorlatot, amely szerint a javarészt ingatlaneszközzel rendelkező cégek adó- és illetékmentesen adhassanak el részesedést a társaságból. Ugyanakkor a korábbi illeték mértéke jelentősen csökkent, bár még ez is soknak számít ahhoz képest, hogy a javasolt társasági adót és illetéket együtt kell fizetni. Amennyiben a cég tagja eladja a részesedését, akkor a vételárból levonhatja a vásárlás összegét, továbbá a szerzéshez, illetve a működtetéshez kapcsolódó igazolt kiadásait. Az így csökkentett eladási ár 19 százalékát adóként kell a külföldi tulajdonosnak a magyar államkasszába befizetnie.

Az ingatlancégek üzletrészei értékesítésének ilyen megkülönböztetse - sokak szerint - diszkriminatív, és való-színűleg alkotmányellenes, hacsak nem az a törvényhozó kifejezett szándéka, hogy más gazdasági szektorokba történő külföldi működőtőke-bevonást előnyben részesítsen az építőiparral és az ingatlanberuházással szemben.

A törvény - más szakértők szerint - azzal a kockázattal is jár, hogy más szektorok külföldi befektetőit is elbizonytalaníthatja ez a szokatlan gyakorlat. Azt gondolhatják, hogy az ingatlancégek után jöhet a média, a kiskereskedelem, a bankok vagy akár - általános szabályként - az összes olyan tőkebefektetés idáig adómentes értékesítésének megadóztatása, amely adóparadicsomban bejegyzett székhellyel rendelkező befektetőtől érkezik.

A jövedelmet az elidegenítést követő naptári év november 20-ig kell bevallania és megfizetnie. Így 2011 lesz az elidegenítést követő első év, amikor ezt be kell vallani.

Magyarországon ingatlannal rendelkező társaságnak minősül a belföldi adózó, a külföldi vállalkozó (Magyarországon telephellyel rendelkező külföldi). Ide sorolható még az az eset, ha az ingatlannal rendelkező belföldi vagy külföldi vállalkozó társaságnak legalább egy olyan tagja van - az adóév legalább 1 napján -, akinek az illetősége szerinti tagállammal Magyarországnak nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetve abban az esetben is ide soroljuk, ha hazánknak olyan egyezménye van az adott országgal, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség megadóztatását. Feltétel az is, hogy a birtokolt társaság adóévi beszámolójában szereplő - Magyarországon fekvő - ingatlannak a mérlegforduló-napi piaci értéke az összes eszköz 75 százalékát meghaladja (erről 2011-ben kell először tájékoztatást adni a kapcsolt vállalkozásnak). Minden év augusztus 31-ig kell bejelenteni, hogy egy társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül vagy sem, illetve az esetleges elide-genítésről is ekkor kell nyilatkozni. 

 

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra. Egyik ilyen, hogy kapcsolt vállalkozás az is, amelynél csak a tulajdonosok közeli hozzátartozói viszonya miatt áll fenn kapcsolat. Változás az is, hogy ha egy cég jegyzett tőkéjéhez való hozzájárulást a tag apport formájában teljesíti, akkor 2010-től már az alapításkor is figyelembe kell venni a szokásos piaci árral kapcsolatos rendelkezéseket, legalábbis akkor, ha e hozzájárulásával a tag többségi tulajdonossá válik. Könnyítés azonban, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ár dokumentálására bármilyen idegen nyelven sor kerülhet, évi 50 millió forint alatti ügyletek esetében pedig egyszerűsített dokumentáció készíthető.

A részesedést elidegenítő, kivonó társaságnak tehát nyilatkoznia kell az illetőségéről. Ha nem nyilatkozik, akkor olyan országból való társaságnak kell tekinteni, amellyel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországnak vagy olyan egyezménye van, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség megadóztatását. Ezen kérdés eldöntése nyilatkozat hiányában érdekessé teszi a kérdést.

Kivételek a fenti szabály alól: tőzsdén jegyzett társaságok.

Valamennyi 2010-ben működő és az idén induló cégre vonatkozik az új áfaszabály, amely módosítja a teljesítés helyét. Tavaly év végéig ott kellett befizetni ezt az adót, vagyis az számított teljesítési helynek, ahol a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó telephelye volt. 2010-től azonban a teljesítési hely már a megrendelő telephelye szerinti állam lesz.

Ettől az évtől a társaságiadó-kulcs mértéke 16-ról 19 százalékra emelkedett, de legalább a 4 százalékos különadót eltörölték, és rosszul érintheti a cégeket, hogy nem levonható az iparűzési adó a társaság adóalapjából. Egyes becslések szerint ez 50-100 milliárd forint körüli pluszköltséget jelenthet. Az egyszerűsítés irányába mutat az is, hogy a cégeknek az állami adóhatósághoz kell majd benyújtani a helyi iparűzésiadó- (hipa-) bevallásokat, és ide kell befizetni az adót is. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban:

- Az átmeneti rendelkezések értelmében a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzésiadó-előleget a fizetési meghagyás alapján még az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni (az eltérő adóévet választóknak az üzleti év első napjától számított harmadik hónap 15. napját kell érteni).

- A 2010. május 31-én esedékes bevallást a helyi iparűzési adóról (előleg, pozitív adókülönbözet) szintén az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.

 

- Az önkormányzati adóhatóságoknak adatokat kell szolgáltatni (öt időpont) az APEH számára a rendeleteikről, az adóalanyokról, az előleg-kiegészítésekről, a 2010. március 15-én esedékes és megfizetett adóelőlegekről, valamint az adóelőleg-adatokról, a megfizetett adókról és az adóalap egyszerűsített meghatározásáról tett nyilatkozatokról.

- A tevékenységüket 2009. december 31-ig megszüntető adózók az adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, és az önkormányzati adóhatóság végzi az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat.

 

- A tevékenységüket 2009. december 31. után megszüntető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben az APEH jár el.

- A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakot érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül, vagyis ennek értelmében az önkormányzati adóhatóságok eddig az időpontig ellenőrizhetik a 2010. január 1-jét megelőző adóévekre vonatkozó iparűzési adókötelezettségeket.

Lényeges változás az is, hogy a több telephellyel rendelkező adózóknak így csupán egy bevallást kell készíteniük - igaz, az adókötelezettséget viszont telephelyenkénti bontásban kell megadni. Bár az ügyintézés jó része ezzel az APEH-hez kerül, a méltányosság engedélyezése során nagyobb mozgásteret kapnak az önkormányzatok. 

Jó hír az építőipari vállalkozásoknak - az adóhatóság állásfoglalása szerint -, ezentúl nem kell járulékot fizetniük a külföldi foglalkoztatásból eredő jövedelmeik után, csak a magyarországi személyi alapbérre rakódnak rá a terhek. 

Januártól valamennyi cég a tevékenységére jellemző kereset alapján köteles befizetni a tb-járulékokat. Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén az előírt járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (amelyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék, 1,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1 százalék a munkaerő-piaci járulék). Itt az egyes foglalkoztatók tehát nincsenek tekintettel a másik jogviszonyra - A társadalombiztosítás ellátása-ira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 31. § (1) bekezdés.

Megszűnt havi 1950 (napi 65) forintos összegű tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), miután az egyes nagy értékű vagyon-tárgyakat terhelő adóról szóló hatályon kívül helyezi az egészségügyi hozzájárulásról szóló bekezdését. Mivel az Alkotmánybíróság csak az ingatlanra vonatkozó részt helyezte hatályon kívül, ezért ez a szakasz továbbra is érvényben marad.