| Kockázatok a gyakorlatban |
|
|
|
| 2010. január - február |
| 2010. február 16. kedd, 10:21 |
![]() A kockázatértékelés lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató áttekintse a munkavállalókat károsító, veszélyeztető hatásokat, és ez alapján hatékony óvintézkedéseket vezessen be. Az értékelés része a munkakörnyezet általános vizsgálata és dokumentálása. Egy jól megszerkesztett dokumentációból kiderül, hogy hol vannak a munkabiztonság szempontjából kritikus pontok.
Nem egy új rendszer kiépítéséről, bevezetéséről van szó, sokkal inkább a már meglévő követelmények egységes, jól áttekinthető rendszerbe foglalásáról. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi, szükség szerint mennyiségi értékelését a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása írja elő. Jogi szabályozás A kockázatértékelés fogalmát és teendőit keret jelleggel a Mvt. határozza meg. Az egyes szakmai részterületekre vonatkozó - jórészt rendeleti szintű - szabályozás meglehetősen szerteágazó. Speciális, külön törvényben meghatározott szabályok vonatkoznak a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázat becslésére. A teljesség igénye nélkül, csupán néhány jogszabályt emelnék ki:
Az értékelés menete A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ennek értelmében, ha a munkáltató nem rendelkezik megfelelő szakképzettségű munkavállalóval, külsős szakembert kell megbíznia a vizsgálat elvégzésével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató már le is tudta a feladatot. A vizsgálat elvégzése igazi csapatmunka. A kockázatok felmérése a munkavállalók aktív közreműködése nélkül nehezen képzelhető el. Munkakörönként határozzák meg a kockázatokat. Első lépésben az ahhoz tartozó feladatokat tekintenik át, majd végig kísérik a munkafolyamatokat. Meg kell vizsgálni a munkavállalók által használt gépeket, berendezéseket, a számítógépes munkahelyek kialakítását. A vizsgálatok eredményét az egyes kockázatok (fizikai, biológiai, kémiai, pszichés stb.) felmérésére szerkesztett vizsgálati lapokon kell rögzíteni, amit csatolni kell az értékeléshez. Az értékelés része a munkakörnyezet általános vizsgálata is, amit külön, az erre a célra szerkesztett vizsgálati lapon dokumentálnak. A dolgozókra vonatkozó adatokat személyi adatlapon rögzítik és zártan kezelik, ugyanakkor a munkavállalót tájékoztatni kell az adatgyűjtés céljáról. A vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentés készül, amely tartalmazza a kockázatok kiküszöbölésére, csökkentésére tett javaslatokat is. A dokumentációt technológia változás, új munkakör létesítése esetén, de legalább évente egy alkalommal felülvizsgálják. Mire jó? A jól megszerkesztett dokumentáció áttekinthetővé teszi a munkavédelem helyzetét, rámutat a munkabiztonság szempontjából kritikus pontokra. Nemcsak az ellenőr munkáját könnyíti meg egy esetleges ellenőrzés során, hanem segítséget ad a menedzsmentnek a kockázatok csökkentéséhez szükséges intézkedések előkészítéséhez. A kockázatértékelés alapján például könnyen meghatározhatók azok a munkahelyek, munkakörök, amelyekben kismama nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál. A kellő alapossággal elvégzett értékelés segítséget ad ahhoz is, hogy az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó helyi szabályozás (egyéni védőeszközök juttatásának rendje) a valós munkahelyi kockázatokhoz igazodjon. ![]() Dr. Hollós Sándor Jogász, 1998 óta a Cont-Corax konzultációs iroda cégvezetője. Technológiai kockázat értékeléssel, ügyviteli tanácsadással és munkajogi, kötelmi jogi vitak alternatív, peren kívüli rendezésével, mediációval foglalkozik. A www.perhelyett.hu oldal üzemeltetője. |





















Hozzászólások