Bencsik János - Egyrészt senki se vonhatja ki magát, mindenkinek az érdeke a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Ez valahol az igazságosság és felelősség együttes kérdése a jövő nemzedékek, a természeti környezet - ha úgy tetszik a teremtett világ - irányába. Másrészt Tatabánya évtizedekig a legszennyezőbb magyar városok egyike volt, ezért a korábban kevésbé szennyezők érdekében is erkölcsi kötelességünk a környezet védelme. De legalább ennyire fontos az alkalmazkodási feltételek megteremtése, mivel a levegőbe került üvegházhatású gázok hosszú távon fejtik ki a hatásukat, és ez már most is érzékelhető. A városok egységes ellátórendszerre vannak felfűzve, ezért sokkal sérülékenyebbek, és erre időben fel kell készülni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város energiaellátását saját kézbe vesszük. Így ellátásbiztonsági szempontból szakaszolni tudjuk a távhőellátást és havaria esetére olyan központokat alakíthatunk ki, ahol tömegeket lehet befogadni.

B. J. - Több mint másfél éves folyamat zárul le a napokban. Már aláírt szerződés van a kezünkben, de meg kell várnunk, amíg az eladó Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) bizonyos átszervezéseket hajt végre a Tatabánya Erőmű Kft.-ben ahhoz, hogy önállóan is működőképes legyen a társaság. Az Elmib céggel közösen 3,6 milliárd forintért vásároljuk meg az erőművet, aminek 51 százalékban leszünk tulajdonosai.

B. J. - Mert csak így tudjuk befolyásolni a város távhőellátását. Tulajdonosként garantálhatjuk az ellátásbiztonságot, és nem utolsósorban meghatározó hatással leszünk az árképzésre is. A helyi távhőszolgáltató társaság, a Komtávhő Zrt. eddig is városi tulajdonban volt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy befolyásoljuk hőtermelés technológiáját és az erőmű árképzését. A Tatabánya Erőmű Kft. jelentős nyereséget termelt az MVM számára - elsősorban az elektromos áram eladása révén. Ebből a profitból azonban a helyi fogyasztók csak kismértékben részesültek, a távhő ára érdemben nem csökkent. Holott annak idején az elektromosáram-piacra vonatkozó Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) azért vezették be, hogy javítsák a távhőszolgáltatás versenyképességét. Másfelől a város számára környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy a magas távhőár miatt az épületek ne váljanak le a rendszerről. Jelenleg egy pontra koncentrálódik a kibocsátott szennyezés, amely a felső légkörbe távozik. Amennyiben a tulajdonosok tömegesen keresnek egyéni megoldást, akkor lakott területen belül az alsóbb légrétegekben is jelentősen megszaporodnának a károsanyag-kibocsátási pontok.

B. J. - Közel 23 ezer távfűtéses lakás és számos intézmény része a rendszernek, ezt nagyon nehéz lenne egységesen, más alternatív megoldással kiszolgálni. A technológia fejlesztésével tovább lehet csökkenteni a hőerőmű primerenergia-szükségletét. Ezen a téren még komoly tartalékok vannak, de ugyanez elmondható a fogyasztói oldalon is. A mérhetőség és szabályozhatóság megteremtésével, utólagos hőszigeteléssel jelentősen csökkenthető az energiaigény, és ezáltal a károsanyag-kibocsátás. Ugyanakkor azzal, hogy teljes egészében az önkormányzat felügyeli a távhőellátást, elkerülhetjük az energiarabszolgaságot. Így már egyes városrészekben, és intézményekben megújuló energiaforrások használatában is gondolkodhatunk. 

B. J. - Úgy számolunk, hogy a vásárláshoz felvett hitel visszafizetése után is évente egymilliárdos osztalék felére számíthat a város. Ennek egy részéből csökkenthetjük a lakossági távhő árát, a többiből segíthetjük a helyben megvalósuló energiahatékonysági programokat. Ez jó pénzügyi alap lehet ahhoz, hogy a kormányváltás után átalakuló Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) révén a társasházak még több forráshoz juthassanak. Így akár 4-5 éven belül korszerűsíthető lenne minden tatabányai panelház.

B. J. - Másfél évvel ezelőtt, már a gazdasági válság begyűrűzésekor is úgy láttuk, hogy a hazai építésgazdaság dinamizálására kiváló lehetőséget nyújthat az energiahatékonyság javításával együtt járó épületkorszerűsítés. Ezért is kezdeményeztünk parlamenti együttműködést az építésügy helyzetének javítása érdekében. Ősszel, ha nehezen is, de eljutottunk a Tárcaközi Épületenergetikai Munkacsoport felállításáig is. Amit korábban is sejtettünk, azt már belülről is láttuk ekkor, miszerint hiányzik az egységes forráskoordináció és szakmai irányítás. De az is kiviláglott, hogy a területen értékes köztisztviselők dolgoznak, de nem kapnak világos útmutatást kormányzati szintről. A szerzett tapasztalatok és a szövetségünkön belül működő szakmai műhelyek javaslatai alapján egy átláthatóbb rendszert szeretnénk teremteni, ahol a műszaki paraméterek egységesednek, áttekinthetővé válnak, és megvalósul a forráskoorndináció is. Reményeink szerint 2010 utolsó negyedévére már egy más típusú Zöld Beruházási Rendszert hirdet meg a nyár elején felálló kormány. Fél éve az osztrák, a cseh és az angol támogatási rendszerekből kiindulva egy nagy áteresztőképességű, normatív alapú pontrendszerben gondolkozunk. Kiszámítható, hosszú távra meghirdetett, folyamatos finanszírozású pályázati rendszerre van szükség. Miután rendszeresen konzultálunk az építésgazdaság területén működő szakmai szervezetekkel, jól tudjuk, hogy az ÉVOSZ és a MÉASZ berkein belül is komoly szakmai munka folyik az épületenergetikai és épületfelújítási kérdésekben. A MÉASZ asztalhoz ültette az építőanyag-gyártókat, épületgépészeket és az egyetemi kutatókat is. Annak ellenére, hogy ma még mélyrepülésben van az építési piac, én mégis bizakodó vagyok. Soha nem látott együttműködés bontakozott ki az érdekvédelmi szervezetek és szakmai szövetségek között. A parlament által elindított rendteremtést is folytatni kell, de emellett kiemelt fontossága van a belső piacépítésnek. 

B. J. - Nem szeretnénk teljesen új intézményrendszert építeni, számítunk a feladat koordinálására alkalmasnak látszó Energia Központra is. De adott esetben bevonnánk önkormányzatokat, civil szervezeteket is a pályázati tanácsadásba. Mi Tatabányán az MTESZ-szel működtünk együtt a panelprogramok előkészítésében, mivel nekik megvolt a megfelelő szakértelmük - ellentétben az önkormányzattal és a lakóközösségekkel. Az új rendszerben annyira szeretnénk leegyszerűsíteni az egész menetrendet, hogy amikor megjelenik egy ügyfél, és bediktálja az ingatlan legfontosabb paramétereit, akkor egy számítógépes program segítségével gyors kalkuláció készíthető, s azonnal láthatóvá válik, milyen átalakításokra lenne szükség, és ehhez milyen mértékű források vehetők igénybe. Ha ez alapján úgy dönt az érdeklődő, hogy pályázni kíván, akkor hamarosan megkeresi egy szakember, aki felméri az ingatlant. Ez alapján készülhet el a végleges pályázati anyag. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony monitoring érdekében nélkülözhetetlen az energiatanúsítvány intézménye. Enélkül nem lehet elindulni, hiszen mérhetővé kell tenni, hogy a beruházások nyomán milyen változások történnek - akár a szén-dioxid-kibocsátás, akár az energiahatékonyság terén. A kvótabevételek csak így csatornázhatók be a rendszerbe. Azt azért látni kell, hogy a tehetősebbek és a leginformáltabbak az eddigi pályázatokon már indultak és zömében korszerűsítették a családi házaikat, panelépületeiket. Azok a tömegek maradtak, akiknek az információi szegényesebbek. Ennek egyik oka a megfelelő marketing hiánya. 

B. J. - Az előző pályázati rendszerekhez képest a ZBR2-nek vannak előnyei. Ezért amíg az új rendszer nem áll fel, addig folyamatos lesz a pályázatok befogadása és elbírálása, amennyiben a jelenlegi költségvetési keretek addigra ki nem fulladnak.

B. J. - Ha valóban azt szeretnénk, hogy az építésgazdaság húzóágazattá váljék, akkor egy biztos, nem szabad megkerülni a szakmai szervezeteket. A piac szűkülése miatt mostanra az építésgazdaság szereplői is megértették, hogy össze kell fogniuk, és a különböző ágazati részérdekek már nem is annyira fontosak. Az elmúlt másfél esztendőben, amióta az építésgazdasággal napi szinten foglakozom, az a tapasztaltam, hogy csak azt a programot lehet sikerre vinni, amelyet a kormányzattal közös munkában kialkudnak az érintettek maguknak. Az a legszerencsésebb, ha közösen rögzítjük a problémát, vázoljuk fel a jövőképet, és ezt követően közösen keressük a megoldásokat is. Ha valaki részt vesz egy ilyen folyamatban, akkor a megvalósításban is érdekelt lesz, mert magáénak érzi azt. Bizakodó vagyok, mert a hazai építésgazdaság szereplői magukénak érzik Magyarországot. Polgármesterként is ezt a módszert követtem, ezután is ezt tartanám követendőnek. Sokat tanultam a szakmától, melyért köszönetet is mondok.