Az előző részben az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkajogi szabályokat tekintettük át röviden. Most a közterhekkel kapcsolatos tudnivalókat tárgyaljuk. Időközben az új kormány bejelentette, hogy a kelleténél bonyolultabbra sikerült szabályozást egyszerűsítik. A változásokról a Bautrend későbbi számában szólunk.
Szerencsés lett volna, ha a jogalkotó a foglalkoztatási formához kapcsolódó közteherviselés szabályait is a törvényben fogalmazta volna meg. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az általános szabályok tekintetében az 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) és 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. tv.) előírásait kell alkalmazni. Tehát az új foglalkoztatási forma a törvényben meghatározott kivé telektől eltekintve, adózási, járulékfizetési szempontból egyáltalán nem jelent egyszerűsítést.
Kivételek A törvény két privilegizált munkavállalói csoportot határoz meg: - Közösségi munkavállaló vagy valamely, a Magyar Köztársasággal kötött szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alatt álló polgár tekintetében a legegyszerűbb a helyzet. Ha a munkavállaló rendelkezik a törvényben előírt igazolásokkal, a munkáltató közterhet nem fizet. - Természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy, amennyiben a szerződés legfeljebb harmincegy napra jön létre, és a ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg. Adózási, járulékfizetési szempontból ide tartozik még a mezőgazdasági idénymunka, a növénytermesztési idénymunka és az idegenforgalmi idénymunka. Ebben a csoportban a munkáltató a munkavállalónak kifizetett "nettó munkabér" harminc százalékát fizeti közteherként. Ez a harminc százalék magában foglalja a társadalombiztosítási járulékot, a szakképzési hozzájárulást és az egészségügyi hozzájárulást.
Nettó a "nettó"? A privilegizált körbe tartozó munkavállalók esetében a törvény nettó munkabér fogalma eltér az általános gyakorlatban megszokottól. A törvény az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megszerzett jövedelem egészét nettó jövedelemnek tekinti. Ennek az az oka, hogy a kivételek között felsorolt munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztári tagdíj), egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és személyi jövedelemadóelőlegfizetési kötelezettség. Amennyiben a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot nem haladja meg, és más, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül egyéb, az Szja törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme nincs, nem is kell bevallást benyújtania. Ez a szabály a külföldi személyekre nem vonatkozik.
Olcsóbb? Ha a 30 százalék közteher mértéket összehasonlítjuk az általános szabályok szerinti mértékkel, azt látjuk, hogy ez a foglalkoztatási forma nem jelent számottevő megtakarítást a munkáltatónak. Munkavállalói oldalon sem a személyi jövedelemadó meg nem fizetése, hanem a "járulékmentesség" jelenti a megtakarítást. Ennek azonban ára van. Az ebbe a körbe tartozó munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege figyelembevételével nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Viszont keresőképtelensége esetén nem jogosult (saját jogú, passzív jogon folyósított, gyermekápolási) táppénzre. További hátrány, hogy amennyiben a későbbiekben "rendes" biztosítással járó jogviszonyt létesít, az ott igénybe vett betegségi, anyasági ellátás összegét is igen hátrányosan befolyásolhatja a járulékfizetés nélküli időszak.
Összegzés Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat áttekintjük, azt láthatjuk, hogy inkább a munka természete szerint egyébként is rövid időre kötött munkaszerződések munkajogi vonatkozásait egyszerűsíti. Bár a foglalkoztatással kapcsolatos eljárás - gondoljunk csak a munkaszerződés megszaporodott kötelező elemeire, a bejelentésre vonatkozó szigorú szabályokra - nem sokkal egyszerűbb. Az adózás főszabály szerint az általános szabályok szerint történik, tehát ez sem hoz nagy változást. A viszonylag szűk körben meghatározott kivételek esetében valóban van egy kedvezményezett csoport. A feketemunka elleni küzdelem egyik lépése lehet, hogy a hagyományosan bejelenés nélkül foglalkoztatott munkavállalói csoportoknak kedvez a szabályozás.
DR. HOLLÓ SÁNDOR
- Jogász, 1998 óta a Cont-Corax konzultá ciós iroda cégvezetője. - Technológiai kocká zat ér tékeléssel, ügyviteli tanácsadással és mun ka jo gi, kötelmi jogi viták alternatív, peren kívü li rendezésével, me diá cióval foglalkozik. A www.perhelyett.hu oldal üzemeltetője.
Az előző részben az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkajogi szabályokat tekintettük át röviden. Most a közterhekkel kapcsolatos tudnivalókat tárgyaljuk. Időközben az új kormány bejelentette, hogy a kelleténél bonyolultabbra sikerült szabályozást egyszerűsítik. A változásokról a Bautrend későbbi számában szólunk.
Hozzászólások