A fenntarthatóság, a környezettudatosság, az energiagazdálkodás a jövő. De még inkább a jelen. Mindennek könyvtárnyi irodalma van, így ebben az írásban arra összpontosítunk, hogy melyek a legfontosabb lépések Magyarországon - mi a feladata az építési szakmának, az intézményeknek, hatóságoknak és társadalmi szervezeteknek, illetve mi a teendője az épületek használóinak, üzemeltetőinek, a lakosságnak.

A világ 29 nagyvállalatát tömörítő Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlő désért (WBCSD) Vision 2050 címen jelentést tett közzé az idei év elején. A jelentés lényege, hogy ha nem sikerül radikálisan megváltoztatni a  gazdaság szerkezetét, a fogyasztási szokásokat és a technológiai eljárásokat, akkor a föld nem lesz képes eltartani a 2050-re várhatóan 9 milliárd főre növekvő emberiséget. A jelentést összeállító nagyvállalatok nem először foglalkoztak globális problémákkal. Korábban sohasem tapasztaltak ennyi gondot, amelyekben szerintük csak az üzleti szféra, a kormányok és az állampolgárok együttes cselekvése hozhat változást. A Vision 2050 szerint az azonnal szükséges társadalmi és a gazdasági átállás példátlanul nagy piaci igényeket és üzleti lehetőségeket generál.

A fenntartható építés

A fenntarthatóság nemcsak gazdasági és szociális értelemben, hanem az életminőségre, a biztonságra és a komfortérzetünkre gyakorolt hatása miatt is fontos. Az építési-felújítási-fenntartási folyamat szereplői a világ munkavállalóinak 5-10 százalékát teszik ki, a GDP megtermeléséhez 5-15 százalékkal járulnak hozzá. Ugyanakkor az épített (feljavított) környezet használja fel a teljes energiaszükséglet 40 százalékát, és ugyanilyen arányban felelős a szén-dioxid-kibocsátásért. De az építményeinkhez használjuk fel a víz 20, a természeti kincsek 30 százalékát, sőt az összes hulladék 30 százalékát is az épületekhez kapcsolódón termeljük. A kihívás tehát abban rejlik, hogyan lehet a növekvő építési szükségleteknek úgy eleget tenni, hogy közben a környezetünket jobban óvjuk, a földünk kincseinek kirablását, károsítását, szennyezését csökkentsük. A fenntarthatóság megteremtésére a válasz a környezettudatosság.

Közpolitikai lehetőségek

Az újabb és újabb energiahatékonysági stratégiák elkészítését, illetve a programok elindítását az indokolja, hogy a gazdasági szereplők, a lakosság, a közintézmények még mindig nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a hatékony energiafelhasználás érdekében. Nem használják a legkorszerűbb technológiákat, ha drágább, de akkor sem, ha nem kerül többe. Nem tudják, melyek a leghatékonyabb eszközök, technológiák, berendezések, fogalmuk sincs arról, hogyan lehetnének energiatakarékosabbak. A "puha" eszközök között a meggyőzést, a tájékoztatási kampányok megszervezését és lebonyolítását, az ingyenes információ összeállítását és biztosítását, a műszaki-szakmai segítségnyújtást (például egy országos hálózat megszervezésével és más hasonlókkal) a műszaki egyesületek, szakmai civil szervezetek felkarolhatnák. Ennek megvalósításához pályázati eszközök rendelkezésre állnak.

Indítsunk a tanulással

Ahhoz, hogy egy új vagy régi épületet 20-40 év múlva is gazdaságosan lehessen fenntartani, az épületeket ajelenlegi technológiáktól eltérően kell tervezni és megépíteni, felértékelődik a tájolás, az építőanyag-használat, a jól megválasztott energiaforrás és annak fogyasztása. Az építész és a társtervezők szerepe a bontások és a földkiemelések átgondolt tervezésében is meghatározó, mérsékelni kell az épület környezetre gyakorolt káros hatását. Mindezekhez rengeteg új anyag, termék és technológiafejlesztés, továbbá új minősítési rendszer - az USA-ban a LEED (Bautrend 2010. március-április), Nagy-Britanniában a BREEAM, német nyelvterületen a passzív ház szabvány - kapcsolódik. A környezettudatos gondolkodást több lépcsőben kellene átültetni a gyakorlatba. E folyamatban fontos lépés lenne, hogy az aktív, kamarai tag mérnökök tevékenységét környezettudatos tervezéshez és kivitelezéshez kössék. A szakmagyakorlás feltétele (kreditpont szerzés és kamarai tagság megújítása) legyen a legfrissebb környezettudatos ismeretek folyamatos megszerzése. Abban, hogy a sokféle technológia közül melyik a valóban környezettudatos megoldás, illetve a hatályos szabályozást miként kell érvényre juttatni, nonprofit szakmai szervezetekre is szükség van (ÉVOSZ, ÉTE, MÉASZ, kamarák, számos más szakmai egyesület). Objektív termék minősítéssel, oktatással segíthetnének a szakembereknek. De ugyanilyen fontos volna a lakosság tájékoztatása, orientálása is, hogy eszerint tudatosan cselekedjenek. Hiszen az alkotó tervezők a befogadó partner, az építtető nélkül nem tudják megvalósítani a passzívházakat, zöldházakat, megújuló energiát felhasználó épületeket.

Megfontolásra szánt tanácsok

Ne akarjunk mindenáron építeni, csak a legszükségesebbet építsük. Javítsuk, korszerűsítsük, gondosan, rendeltetésszerűen működtessük azt, amink van. Gondoljuk át, mennyi elhanyagolt, leromlott épületünk, közterünk, utcánk van, milyen lekoszlott, használaton kívül álló épített környezet vesz körül bennünket országszerte. Amit megújítunk, az úgy készüljön, hogy a következő 25-30 év követelményeinek is megfeleljen Az önkormányzatok nagyon sokat tehetnek a "nem építés", a takarékos építés és a környezet feljavítása érdekében. A megbízás nélkül vegetáló tervezőirodák a túlélés és a szellemi készenlét fenntartása érdekében, minimális díjazásért, tervezéssel segíthetnék a települések épített környezetének feljavítását. A kivitelezés, a megvalósítás a munkanélküliek minimálbéren foglalkoztatásával oldható meg. De nemcsak a felújítások, hanem a folyamatban lévő építkezések esetében is van még mit tenni. Összpontosítsunk az építés alatt álló, mintegy 150 ezer új lakás környezettudatos befejezésére. A megkezdett lakásokban hatalmas anyagi tőke fekszik, az építkezések befejezését jelentős mértékben a sajátház-építők forráshiánya akadályozza. Egy országos felméréssel (akár szakmai szervezetek által, akár egyetemisták nyári gyakorlata formájában, majd a 2011-es népszámlálás keretében pontosítva) át kellene tekinteni ezek minőségét és készültségi fokát. E lakások energia- és környezettudatos befejezését meg kellene pályáztatni és erős műszaki-pénzügyi ellenőrzés mellett, központi és önkormányzati támogatásban részesíteni (saját erő mellett). Az akció révén évente akár 5-10 ezerrel több lakást fejezhetnének be, ami pluszmegrendelést jelentene az iparágnak, és csökkentené a munkanélküliséget is.

Gáspár Anna