A Margit híd rekonstrukciója munkaszervezési szempontból is érdekes feladat. Ekkora volumenű projekt esetében a jól átgondolt tervezésnek is betehet a kiszámíthatatlan időjárás, egy apró technikai hiba vagy épp a politikai huzavona. A Bautrend utánajárt, mindezekkel miként birkóznak meg az építők.

Az utóbbi időben a logisztika területén is történt néhány érdekesség. Az egyik a kúszóváltó alkalmazása, erre akkor volt szükség, amikor az átmeneti villamospályát a déli oldalról az északira állították át. A kúszóváltó érdekessége, hogy ideiglenesen is alkalmazható, viszonylag könnyen szerelhető. Az eredeti sínpár fölé befutó ideiglenes váltó lehetővé tette, hogy a villamosok a Jászai Mari téren, a villamosforgalom elől elzárt szakasz határánál térjenek ki, és válthassanak irányt. A Magyarországon még nem alkalmazott eszköz használatát viták kísérték - az egyik ellenérv éppen az volt, hogy nincs hazai tapasztalat, így a Combino villamossal sem próbálták ki. Némi huzavona után végül engedélyezték a megoldást - a siker pedig igazolta a kockázatvállalást.

Második ütem

Az északi sínszálak összekötése a Margit és a Szent István körúti sínpárokkal egyben a híd felújításának második ütemének kezdetét is jelentette. Ekkorra az északi oldali hídszerkezet megújult, kiépült a közvilágítás is. Az eddig a déli oldalon szolgáló oszlopok átkerültek a folyásirány felőli oldalra. Ezzel szinte egy időben már érkeztek az építőkhöz olyan lakossági bejelentések, amelyek nehezményezték, hogy ezen is takarékoskodnak a felújítást végzők. Tóth Kata, a konzorcium sajtóreferense elmondta, valóban lehet takarékoskodásnak nevezni azt, amikor csak ott világítanak, ahol szükség van rá. Mivel a gyalogosközlekedés átkerült a másik oldalra, most ott gyulladnak fel a lámpák alkonyatkor. A gyalogosok ideiglenesen kialakított járdán mehetnek végig a hídon, illetve juthatnak el a szigeti bejáróig. Gonda Ildikó projektvezető kiemelte, a biztonság kedvéért a gyalogjáró felület acéllemezét műgyanta-homok keverékkel csúszásmentesítették. A munkálatok itt is jól haladtak: a június 7-i, hétfő reggeli határidő ellenére, már 6-án, vasárnap este 20 óra előtt megindulhatott a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés.

Logisztikai kötöttségek

A forgalomnak az északi oldalra terelésével azonos időben a déli oldalon megindult a bontás. Mivel a munkálatokhoz szükséges felvonulási terület viszonylag kicsi, ezért a hulladék és az újra felhasználható anyag is szinte azonnal elkerül a hídról és környékéről. A veszélyes hulladéknak minősülő aszfaltot rögtön teherautókra rakják, és befogadóengedéllyel rendelkező lerakóba viszik. A projektvezető hangsúlyozta, a hulladékot, illetve a törmeléket csak átvételi bizonylattal rendelkező szállító viheti el. A betontörmeléket újrahasznosítják - továbbtörmelékesítik, és ezáltal kőzúzalékot helyettesíthetnek vele alapozásra. A főváros tulajdonát képező elbontott anyagokat (például a hídkorlátot és más hídtartozékokat) dokumentálva - mérlegjeggyel - a főváros által kijelölt tárolóba kell elszállítani. Ez általában a Fővárosi Közterület-felügyelet (FKF) egyik telephelye. A lebontott vasúti pálya elemeit, a síneket és a felső vezeték bizonyos elemeit a BKV veszi át. A síneket körülbelül 12 méteres darabokra vágva viszik el - szintén közúton, teherautóval. Az új elemek is közúton érkeznek. A túlméretes hídszerkezeteket, acélszerkezeti pályaelemeket az északi oldalra a Közgép Zrt. Haraszti úti telepéről hozták ide. Mérete miatt valamennyit kísérni kellett, és csak éjszaka szállíthatták, hogy a kelleténél jobban ne akadályozza a főváros forgalmát. Az egyes elemeket a beépítés sorrendjében szállítják a szerelés helyszínére. A közúti közlekedés és a bakdaru kapacitása befolyásolja, mekkora darabokban érkeznek ide a hídelemek. Általában 3 méter széles, 16-17 méter hosszú, legfeljebb 16 tonnás darabok épülnek be egyenként.