Az infrapanelek más néven infra fűtőlapok olyan - falra vagy mennyezetre szerelhető - tábla alakú, villamos árammal működő fűtőtestek, amelyek infravörös sugárzást bocsátanak ki. Fő előnyük, hogy a napsugárzáshoz hasonló érzetet keltenek, és bárhova könnyen telepíthetők, ahol megfelelő elektromos hálózat van.

A hősugárzás jobb komfortérzetet nyújt: ahhoz hasonlóan "működik", mint amikor a kinti hűvös időt melegebbnek érezzük, ha a felhők közül előbújik a nap - holott a körülöttünk lévő levegő hőmérséklete valójában nem változik. Azt lehet mondani tehát, hogy ugyanahhoz a komfortérzethez néhány Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elég, ha sugárzó meleget érzünk. A hősugárzásos fűtési módok energiatakarékosságát főleg ez a néhány Celsius-fok különbség adja, amely a fentiek miatt nem szükséges a komfortérzetünkhöz.

A hősugárzásról

Az infrapanelek azért melegítenek a naphoz hasonlóan, mert itt a hőátadás infravörös (vagy hő-) sugárzással (radiáció révén) történik: akárcsak a cserépkályha, a kandalló és hajdan a kemence esetén. Ez utóbbi fűtőtestekben az a közös, hogy nagyrészt infravörös sugárzást bocsátanak ki, amellyel nem a levegőt, hanem a környezetükben levő tárgyakat melegítik, ezek egy idő után (miután felmelegedtek) már maguk is hőt bocsátanak ki. A városiasodással azonban ezek a fűtési módok erősen háttérbe szorultak: felváltották őket a náluk sokkal kényelmesebb radiátoros központi, illetve gázkonvektoros fűtések. Ezek jellemzője, hogy a lakótér levegőjét - a fűtőtest által leadott hőmennyiség hatására kialakuló - hőmérséklet-különbség áramoltatja. A hőmennyiség tehát főleg hőáramlás (konvekció) révén terjed a lakótérben; szemben az infrapanelekkel, ahol a hősugárzás dominál (így szigorúan véve a radiátor elnevezése sem annyira helyt álló, mivel esetében a konvekció dominál).

Felépítésük, jellemzőik

Az infrapanelek tábla alakú, 2-5 centiméter vastag, villamos fűtőtestek. Közös jellemzőjük, hogy nincs bennük mozgó alkatrész, és a hőt kibocsátó oldal (működés közben) 90-110 °C hőmérsékletet érhet el. Hosszú élettartamú, karbantartást nem igénylő eszközök. Hazánkban gyakorlatilag két típus terjedt el. A vásárlók főként a kedvezőbb árú modelleket kedvelik, ezért első sorban PTC változatok fogynak, amelyek különféle fűtő oldali felületekkel és többféle kerettel készülnek. A meleget két szigetelő lap között lévő speciális karbon keverék adja. Mögötte egy vagy két hőtükör és hőszigetelő réteg található. Ezek csökkentik a hátoldal felé történő hőleadást. Más változatok esetében speciális edzett üvegfelület mögé fűtőfilmet szerelnek. Az előző változathoz hasonlóan itt is hővisszaverő fólia és hőszigetelő anyag található mögötte. Az infrapanelek hatásmechanizmusához hasonlít egy új, hazai megoldás: az infra halogén fűtőeszközök három változata. Akár egy egységen belül lehet sötéten sugárzó, napfény érzetét keltő vagy vörös színű. Ez a rendszer iparjogvédelmi eljárás alatt áll, eddig csak annyit tudtunk meg róla, hogy a gazdaságos modulrendszernek köszönhetően 60-tól 6000 wattig sokféle teljesítményben és alakban előállítható. Hatásfokuk nagyon jó, mivel az energia gyakorlatilag veszteségmentesen sugárzó hővé alakul át, és nincs hőközvetítő közeg - szemben például a gázkonvektoros vagy radiátoros központi fűtéssel, ahol az égés során felszabaduló hőmennyiség kisebb-nagyobb része elvész. Az infrapanelek egyes típusai beépített termosztáttal rendelkeznek. A mellékelt táblázatban megtekinthetők néhány infrapanel fontosabb jellemzői. A nagyobbak teljesítménye akkora vagy valamivel kisebb, mint egy vasalóé. A gazdaságos működtetéshez körültekintő méretezés és - lehetőleg helyileg kezelhető - programozható termosztát szükséges.