Aki látott már dobozépületet, az látta az összeset - tartják sokan az építőiparban. Az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nyilván van ebben valami, de manapság kezdenek kizöldülni az új generációs könnyűszerkezetes csarnokok. A gazdasági válság jótékony hatása, hogy a beruházók felismerték az energiatakarékos megoldások előnyeit. A közelmúltban Üllőn és Esztergomban is átadtak egy-egy figyelemre méltó szendvicspaneles épületet.
Az elmúlt években hazánkban is több ezer könnyűszerkezetes épület nőtt ki a földből - ezeket aránylag alacsony költséggel húzták fel, miközben kevéssé volt szempont, hogy az üzemeltetésük is hasonlóan olcsó legyen. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a dobozépületeket nem az örökkévalóságnak építik, cél, hogy funkcionálisan megfeleljenek és hamar visszahozzák az árukat. Az ilyen jellegű ingatlanfejlesztések pénzügyi sikere eddig sokkal inkább függött az üzleti környezettől, mint az épületek rezsiköltségétől. Azonban a gazdasági válság rávilágított az energiahatékonyság fontosságára. Ezt ismerte fel a Spar és a Praktiker, amikor klasszikus dobozépületeiket geotermiás rendszerekkel adták át.
Energiatakarékos áruház
Esztergomban több mint 2 milliárd forintos beruházással épült fel a Praktiker 20. magyarországi üzlete. Az áprilisban átadott 6600 négyzetméteres barkácsáruház sok szempontból kísérleti. Az európai üzlethálózat itt teszteli először azokat a környezetbarát technológiákat, amelyek révén kizöldülhet a kiskereskedelmi lánc többi épülete is. Nem csoda hát, hogy a kivitelezést megelőzően több tanulmány is készült - többféle megoldás összevetése, illetve korábban épített rendszerek tapasztalatai alapján - beruházási és üzemeltetési költségre figyelve döntöttek az itt használt hőszivattyús rendszer mellett. Az esztergomi áruházban nincsenek a csarnoképületekben megszokott légfűtéses rendszerek, így nem volt szükség nagy teljesítményű légkezelő gépekre sem. A fűtést-hűtést alacsony hőmérsékletű sugárzó felülettel oldották meg. Ezt a padlófűtést - ami nyáron egyben légkondicionál is - elsősorban az elosztó- és szeleprendszer tette bonyolulttá. Az ebben keringő hűtő-fűtő közeg geotermikus energiát hasznosít. Az épület körül sugaras elrendezésben, egymástól 7-8 m távolságra 80 darab, 80 m mélységű szimpla U talajszondát fúrtak. Ebben a talajrétegben a víz hőmérséklete állandóan 15-16 °C. A hőenergiát négy 69 kW fűtési teljesítményű talajhő-víz hőszivattyúval nyerik ki. A teljesen automatizált rendszer 45 °C-os használati meleg vizet is előállít a szociális helyiségek számára.
Mint a beruházást felügyelő Benedek Tamástól, a MBT04 Mérnöki és Szolgáltató Kft. képviselőjétől megtudtuk, a hagyományos" kivitelezéshez képest átgondoltabb ütemezésre volt szükség, amit az épület melletti szondamező időigényes kialakításával indokolt. Az ehhez szükséges munkaterület kijelölése és a csarnoképítés munkafázisainak összeegyeztetése körülményes és gondolkodtató feladat volt. Benedek Tamás elmondta még, hogy cégük üzemelteti a legtöbb hazai Praktiker áruházat, így van összehasonlítási alapjuk. Szerinte folyamatos és fejlett épületüzemeltetés mellett hőszivattyús hűtés-fűtéssel hozzávetőleg 35-40 százalékos költségmegtakarítás érhető el. A hagyományos hőtermelő berendezésekhez képest az itt használt hőszivattyúk beépítésének költsége hozzávetőleg 18 százalékkal volt magasabb, ez Praktiker tájékoztatása szerint 100-120 ezer eurót jelent. A cégnél úgy számolnak, hogy ez a költségtöbblet - megfelelő épületüzemeltetés esetén - 5 éven belül megtérülhet. De az itt alkalmazott geotermiás rendszert addig is nyomon követik, az eredményeket értékelik, és ha kell, optimalizálják a berendezéseket.