Tanáraink sokat mondogatták, hogy a villanyszerelő legfontosabb műszere a próbalámpa és a fázisceruza. Így az a diák, akit komolyan érdekelt a villamosság két izzóból és két mérőtapintóból gyártott magának egy "célműszert", a KGST-piacon pedig vásárolt egy fázisceruzát.

A mai kezdő villanyszerelők már csak mosolyognak azon, hogy hajdanán milyen házilagos megoldásokat alkalmaztunk. Szerencsére ma már rendkívül széles a választék, amiből szinte nem is tudnak választani.

Műszerevolúció

Először a próbalámpákat cseréltük le, multiméterekre, aminek nagy hátránya volt, hogy három kéz kellett hozzá. Idővel kezdtek elterjedni a feszültségkémlelők, a nyomógombos funkcióváltó kapcsolók, a LED-es kijelzők, valamint a beépített szálfolytonosság-vizsgáló még könnyebbé tették a használatukat. A fázisceruzák is lassan kikoptak a szakmából. Ehhez az is hozzájárult, hogy az alacsony áruk egyenes arányban volt a megbízhatóságukkal. Nem is olyan régen az "olcsó áruk" piacán találkoztam "korszerű" folyadékkristály-kijelzős darabbal is. Szerencsére a feszültségkémlelők ezeket is elkezdték felváltani. Legnagyobb előnyük, hogy már nem kell az aktív részeket (ezeket hívtuk feszültség alatt álló résznek) fémesen megérinteni ahhoz, hogy megállapítsuk a fázisvezető helyét. Elegendő a szigetelt tapintórészt a vezeték szigeteléséhez hozzáérinteni, és nemcsak fény-, hanem hangjelzést is adnak. Az érzékenységüktől függően akár a vakolat alatt, akár a védőcsőben, akár a vezetékcsatornában is megmutatja a fázis vezető helyét.

Lokátor

Gyakorta előforduló hibajelenség, hogy a falban, vakolat alatt megszakad a vezető folytonossága. Ilyenkor segítségünkre lehetnek a lokátor célműszerek. A feszültség alatt lévő vezetékeken induktív állapotba, feszültségmentes vezetékeken kapacitív állapotba kapcsolva kell a keresőt a nyomvonalhoz közelíteni, ilyenkor a ciripelő hang intenzitása jelzi a keresett vezeték helyét.

Érintésvédelem

Sok kivitelező megfeledkezik arról, hogy rendelet határozza meg, mikor kell érintésvédelmi vizsgálatokat tartani. Ma már ez a feladat számos műszerrel elvégezhető, azonban sokáig csak a hazai gyártású érintésvédelmi műszerrel dolgozhattunk. Ezek annyira megbízható szerkezetek, hogy még mindig forgalomban vannak. Az újabb vizsgálóeszközök nemcsak méretükben térhetnek el egymástól, de az extrákban is. Létezik olyan eszköz, amely a feszültéségméréstől kezdve, a lokátor üzemmódon keresztül, az áramvédő kapcsolót és hurokimpedanciát is méri. De memóriája és célszoftvere segítségével akár az érintésvédelmi jegyzőkönyv is könnyedén kitölthető segítségével.

■ MOLNÁR PÉTER

Hozzászólások

Szuhay Péter

0

 

 

Minden igaz, nagyszerűek az új műszerek, de.....

Annak idején elsőéves koromban nagyon megjegyeztem: erősáramú környezetben legjobb hidegműszerrel mérni (az elektronikus voltmérő megaohm nagyságrendű bemeneti ellenállása miatt a kapacitív átszóráson jövő kis áramból is szép feszültséget mutathat).

Hasonlóan reménytelen eset a közönséges zsebmultival szigetelést vizsgálni, a 3 V mérőfeszültség "nem töri le" azt a koszos átvezetést, amit a 600 V-os "Megger" igen.

A mezei próbalámpa előnye, hogy nyitott ajtókon keresztül "kanyarban is terjed" a fénye, messziről látom.

2010. augusztus 26. csütörtök, 09:39

Válasz

Név *
Email
Code   

Küldés

Mégse

Név *
Email
Code   

Küldés