Manapság a technikai fejlődésnek köszönhetően már öreg épületek esetében sem okoz gondot, hogy levegő-víz hőszivattyút építsenek be. A németországi Oberkasselben legutóbb egy közel százéves kúria fűtését és melegvíz-ellátását oldották meg ezzel a technikával. A háznak egy energetikai tervező cég a tulajdonosa.

Az építés terén a környezet védelem és az energia megtakarítás egymástól már nem szétválaszt ható fogalmak. Az új építések száma azonban az utóbbi időben csökken, így az építészek és tervezők a felújítások felé fordultak. A már meglévő villák, kúriák esetében középpontba került a környezetbarát fűtéskorszerűsítés, az energiafelhasználás csökkentése. A legtöbb esetben a korszerűsítés az épületek szigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a fűtést üzemeltető technikai berendezések cseréjét jelen ti. Elő fordul azonban, hogy egyszerűbb és költséghatékonyabb, ha a hőelőállító berendezést modernizálják, például a levegő-víz hőszivattyút építenek be.

Szén-dioxid-kibocsátás

Egyértelmű, hogy az energiafelhasználás csökkentésével egyenes arányban csökken a kibocsátott káros anyag, így a szén-dioxid mennyisége is, egy energetikai tervező, szolgáltató cég ügyvezetője az ügyfelek 95 százalékának a levegő-víz hőszivattyút ajánlja. Azért, hogy ezt a technológiát hitelesen mutathassa be, az irodájának otthont adó százéves kúriát is ezzel a fűtésrendszerrel korszerűsíttette. Az épület a Rajnától mindössze kétszáz méterre fekszik, egy park közepén. A 450 négyzetméternyi alapterületen kényelmesen elfér két lakás és a földszinti iroda. Négy méter belmagasságú szobák, az eredeti, századfordulós ablakok és az égetettégla-falazat mind a műemlék ház jellegzetességei. Mindez azt jelenti, hogy egy esetleges korszerűsítés vagy modernizálás - különösen az említett felületeken - csak nagy körültekintéssel hajtható végre, így az épület külső szigetelése eleve kizárt.

Hátrányból előny

A ház fűtésrendszere túlméretezett fűtőtestekkel és csövekkel van megoldva, így hatalmas vízmennyiséget szállít. Ez a fűtéskorszerűsítés során mégis előnyt jelent: a fűtőtestek nagy felületét és az eddig kevésbé kihasznált plusz hő mennyiséget most az áramló víz hőmérsékletének csökkentésére használják. Ennek köszönhetően ugyanis a hőszivattyúk nagy teljesítménnyel működnek. A cégvezető tapasztalatai alapján a régi radiátorok révén alacsonyabb hőmérséklet mellett gazdaságosabban működtethető az épület. A hőelosztó rendszerben keringő nagy víz - mennyiség ezenfelül a hőszivattyúk működési idejét is megnöveli. Ez annak köszönhető, hogy az alacsonyabb hő mérsékleten működő fűtési rendszerek lassabban reagálnak, így elkerülhetővé válnak a hirtelen ritmusváltások. Az épület szerkezetének nagy hőkapacitása (többrétegű falazat) és a nagy belmagasság jó kiindulópontot jelent az egyenletes és folyamatos hőelosztáshoz, ami a megújuló energia használata szempontjából előnyös. Egy másik fontos szempont, hogy a külső levegő-hő szivattyúk ára kedvező és beépítésük is egyszerűbb. A ház fűtési rendszerében az elosztókon és a hidraulikus kötéseken kívül semmit nem cseréltek. A vásárlók sokszor csodálkoznak azon, hogy a statikus hővel történő fűtést éppúgy normál radiátorokkal oldják meg, mint a hagyományos változatot.

Megtakarítás

Előzőleg a hagyományos kazánt alacsony hőmérsékletűvel váltották fel, ennek révén nagy megtakarítást értek el. A régi kazán 46 kW teljesítménnyel bírt. A fűtés re és melegvíz-fogyasztásra elhasznált energia földgáz esetében évente 90 ezer kWh volt. Egy korábbi korszerűsítés folyamán a két melléképületet már leválasztották a főépület fűtésrendszeréről, így az messze túlméretezett volt. A hagyományos kazán helyett tehát a főépület két darab 14 kW teljesítményű (-15 °C / 60 °C) levegő-víz hőszivattyút kapott. A különböző fokozatokba kapcsolt berendezések 2009 februárja óta látják el feladatukat. A két kompakt aggregátort a hőenergia létrehozásában nem csupán a nagy teljesítményű kompresszorok, hanem kiegészítő inverter is segíti. Továbbá kiegészítő hűtőközeg-befecskendezés is működik, amelynek lényege, hogy nagyon alacsony külső hőmérséklet esetén is teljes kapacitással működjön a fűtőrendszer. A technológia lehetővé teszi, hogy még -15 °C külső hőmérséklet esetén is 100 százalékos teljesítménnyel működjön a fűtés. A fűtőberendezést ebben az épületben 50 °C-ra állították be, ezzel az egész épület hőellátása biztosított. A két kompakt berendezést a házon kívül, emelvényen, a kerítésfal mellett helyezték el. A hűtőközeg-vezetékek egy erre a célra kialakított árokban futnak a házig. A pincében, ahol korábban a kazán állt, két átemelőállomást alakítottak ki, ahol a nagy teljesítményű hőcserélők mellett hidraulikus váltók is működnek, hogy a meleg víz áramlása mindig kiegyenlített legyen. Az 50 liter kapacitású eszközök feladatai közé tartozik továbbá a fagyásvédelem ellátása is: a keringésbe így mindig kerül meleg víz, amely elejét veszi a külső csövek eljegesedésének. Mivel a hőszivattyúk működési tartománya 30 és 100 százalék között állítható, így azok a hőmennyiséget igény szerint szállítják. Így vált lehetségessé egy puffertároló beépítése is. A hőszivattyúk 60 °C-ig a használati meleg vizet is elő állítják. Az 500 liter kapacitású használati melegvíz-tároló már adott volt, mind össze újra munkába kellett állítani.

Írásunk a Die Kälte und Klimatechnik 2010/2 számában megjelent cikk alapján készült.

Fordította Tódori Orsolya

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés