A kondenzációs készülékek létjogosultságáról sokszor és sokan írtak már. Bizonyos nyugat-európai országokban - új építésű ingatlanok esetén - már csak ilyen berendezések telepítését engedélyezik. Magyarországon is töretlen népszerűségnek örvendenek a kondenzációs hőtermelők, de közülük még mindig inkább az alaptípusok a keresettebbek.

Mik ezek az alaptípusok? Kondenzációs fűtőkészülékek (fali, illetve álló), valamint az átfolyós rendszerű kombi kazánok. Természetesen ezek a típusok elégséges szolgáltatásuk és viszonylag kedvezőbb áruk révén megfelelően teljesítenek. Gyakran azonban kevés az átfolyós rendszer nyújtotta melegvíz-komfort vagy nagyobb a helyszükséglete a külső tárolós rendszer (úgynevezett hőközpont) beépítésének, a telepítés szükséges tartozékairól, illetve azok költségeiről (anyag- és munkadíj) nem is beszélve. Mi lehet ilyenkor a jó megoldás? Esetleg van lehetőség az utólagos bővítésre?

Rétegtárolós kompakt hőközpontok

Külön melegvíz-tárolót ott érdemes telepíteni, ahol tartósan a magasabb melegvíz-komfort biztosítása a cél. Az ilyen feladatokra általában 120/150 liter űrtartalmú, indirekt fűtésű tárolót szoktak hőközponti kialakításoknál választani, illetve ajánlani, mert ezeknek a típusoknak nagyobb a pufferelt melegvíz-mennyisége. Tartós melegvíz-hozamuk azonban a beépített fűtési csőkígyó, valamint a fűtési hőtermelő teljesítményének a függvénye. Ennek a kialakításnak óriási hátránya, hogy a csőkígyó - tisztítókarima és a rendszeres karbantartás hiányában - elvízkövesedhet, és néha számolni kell annak belső dugulásával, kilyukadásával is. Ezenkívül a tároló felfűtési ideje hosszabb, a meleg víz rendelkezésre állása lassabb, mint a rétegtöltésű tárolók esetén. Néhány éve már Magyarországon is kaphatók azok a kondenzációs fűtési hőtermelők, amelyek álló kialakításuk révén a készülék mellett nagyobb űrtartalmú melegvíztárolót foglalnak magukban. Ezek a termékek megjelenésükben esztétikusak, helyszükségletük kicsi, kompakt építési módjuknak köszönhetően pedig egyszerűen csak a fűtési és a hálózati vízrendszerre kell kötni. Előnyük, hogy a burkolat alatt elfér a fűtési szivattyú és a tágulási tartály, illetve a rétegtároló töltését szolgáló szivattyú, annak tágulási tartályával valamint lemezes hőcserélőjével együtt. A rétegtárolós melegvízkészítés elve már többéves múltra tekint vissza, a hőközponti kombinációknál azonban manapság mégis inkább az indirekt tárolók vannak túlsúlyban. Ennek oka a megszokás és a szélesebb termékkínálat adta olcsóbb ár, pedig a rétegtároló regenerálódási ideje rövidebb, így hamarabb rendelkezésre áll a használati meleg víz. Fűtési csőkígyót nem tartalmaz, ezért az nem vízkövesedik, illetve korrodálódik. Teljesen egyértelmű tehát, hogy ez a fejlődési irány a melegvíz-készítő berendezések esetében.

Beépített tárolós kombi készülékek

Az átfolyós kombi készülék a melegvíz-készítés szempontjából gazdaságos, mert csak akkor fogyaszt gázt, ha a felhasználó meleg vizet vételez. Egyetlen hátránya - mint minden átfolyós rendszernek - a korlátozott vízhozam. De bizonyos típusoknál lehetőség van a készülékek tárolóképességének a bővítésre (például fali rétegtárolóval). Ennek a megoldásnak a lényege, hogy az átfolyós rendszert zárttá tesszük, a kazánnak a meleg víz készítéséért felelős nemesacél szekunder lemezes hőcserélőjét pedig a tároló és a kazán közötti belső kör hőtranszportjára alkalmazzuk. A fali rétegtároló felszerelése csak mélységében növeli meg a kombi kazán beépítési méreteit, melegvíz-komfortja azonban lényegesen jobb, mint az egyszerű, átfolyós rendszernek. A rétegtároló egység kompakt építési módjának köszönhetően a burkolat alatt található a meleg vizes kör tágulási tartálya és biztonsági szelepe, a belső keringtetést megvalósító modulációs rétegtároló töltőszivattyú, a hőszigeteléssel ellátott melegvíz-tároló és a töltési folyamatokat felügyelő elektromos egység. A rétegtárolóval bővített kombi készülékek a csapolást követő első 10 percben adnak magasabb melegvíz-hozamot, így kiválthatók a fali tárolóval bővített hőközpontok. Ezek a berendezések korlátozottan alkalmazhatók ott is, ahol több csaptelep ideiglenesen egyidejűleg üzemel. Magyarországon az utóbbi években nagyon keresettek a beépített tárolós készülékek, amelyek komfort tekintetében az átfolyós rendszerek és a hőközponti kialakítások között helyezkednek el.

Szolár és a kompakt készülékek

A környezettudatos gondolkodásnak, illetve magatartásnak köszönhetően Magyarországon is egyre fontosabb a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a kedvezőbb gázfogyasztás elérése. Ezt a szemléletet példázzák az épületek tetején megjelenő napkollektoros berendezések. Családi házak, kisebb társasházak esetében a használatimelegvíz-készítő berendezések utólagos napenergiás támogatása megtérülés szempontjából előnyös. Új építések esetén előtérbe kerülnek a fűtésrásegítésre alkalmazható berendezések is. A használatimelegvíz-készítő szolár rendszerek az alábbi elemekből állnak:  síkkollektor(ok),  szolár légtelenítő,  szolárállomás (szivattyúval, rotaméterrel, biztonsági szeleppel és egyéb szerelvényekkel),  valamint a tágulási, illetve előtéttartály és nem utolsósorban a melegvíz-tároló a szolár szabályozóval együtt. A teljes berendezés zárt rendszerben - nyomás alatt - működik, ahol speciális hőhordozó folyadék biztosít hőtranszportot a kollektor és a tárolóban felhalmozott használati meleg víz között. Az ilyen típusú rendszer kialakítása mai árak mellett sem olcsó, ráadásul a teljes berendezés helyigénye is jelentős. Ha kisebb a hely és kevesebb pénz áll a rendelkezésre, akkor megoldást jelenthet a nyomás nélküli (drainback) szolárrendszer, amelyről korábbi lapszámunkban már írtunk (Bautrend 2009. 2.).

A visszafolyó szolár rendszer tagadhatatlan előnye a relatív alacsony ár, a fő alkotóelemek kis száma, a viszonylag könnyű telepíthetőség és hosszú élettartam, valamint a kompakt építési mód és az ebből következő csekély helyszükséglet. A drainback rendszer azonban különleges telepítési feltételeket követel, amelyek nem minden esetben biztosíthatók. Ahol ez a körülmény minimális beépíthetőséggel párosul, ott ideális megoldás lehet a szolár támogatású kompakt készülék. Ezeknek a hőtermelőknek a rétegtárolós kompakt hőközpontok az alapjai, csak a készülékek nagyobb űrtartalmú melegvíz- tárolóval és beépített szolár csőkígyóval rendelkeznek. A burkolat alatt azonban nem csupán tárolóval kombinált kondenzációs fűtőkazán található, hanem teljes, egyesített szolárállomás és szabályozó, valamint a forrázás ellen védelmet nyújtó termosztatikus keverőszelep. Ehhez a készüléktípushoz a szolár kollektorok akár utólag is ráköthetők, így a szolár támogatású melegvíz-készítő berendezés - szükség és anyagi korlátok esetén - évekkel később is telepíthető. Természetesen a fenti készüléktípusokon túl a gyártók más-más felszereltséggel, különböző alkalmazási lehetőségekkel ellátott termékeket is kínálnak a hazai piacon. A kompakt készülékek magas áruk miatt ma még kevésbé elterjedtek, de a versenyhelyzet következtében ezek a berendezések egyre olcsóbbá válnak, és így a kondenzációs kazánok térnyeréséhez hasonlóan egyre elterjedtebbek lesznek.

■ FÖRDŐS NORBERT

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés