A csapadékvíz-elvezető rendszer megválasztása döntően befolyásolja az épület kialakítását, és kihatással van a belső terek hasznosíthatóságára is. A telt szelvényű, áramlással működő, leszívásos csapadékvíz-elvezető rendszer elsősorban a nagy kiterjedésű lapos tetős épületeken alkalmazható előnyösen és gazdaságosan.

A vákuumos csapadékelvezető rendszert a csőhálózat kialakításától és a geodetikus magasságkülönbségtől függő szívó hatás működteti, amely a hagyományos eljárásokkal szemben több jelentős előnnyel is rendelkezik. Kevesebb tetőösszefolyóra, ejtővezetékre, padlózat alatti csővezetékre van szükség, de nem kell annyi kitörés sem az épületből, mint hagyományos esetben. Ráadásul a lejtés nélkül szerelhető gyűjtő vezetékhez kisebb átmérőjű csövek is elegendők, és a nagyobb áramlási sebességnek köszönhetően öntisztuló a rendszer.

A világban több tízezer telt szelvényű, áramlással működő, leszívásos csapadékvíz-elvezető rendszert építettek már be, Magyarországon leginkább bevásárlóközpontok, piacok, áruházak, üzemi-csarnokok, irodaépületek, sportcsarnokok esetében használtak ilyen megoldást.

Teljes telítettség

A hagyományos rendszereknél a keletkező esővíz levezetését a közcsatornáig csak részben telített csővezetékekkel oldják meg. A csővezetékek telítettségi foka az épületen belül legfeljebb h/d = 0,7 lehet, ez esetben biztosított a csővezetékben a levegő áramlása is. Ezzel szemben a telt szelvényű, áramlással működő rendszernél tudatosan teljes telítettségre törekednek (h/d = 1,0). Az elvezető rendszerben létrejövő teljes telítettség vákuumot eredményez, amely leszívja az esővizet a tetőfelületről. A speciálisan erre a célra kifejlesztett tetőösszefolyó egyedi beömlőtárcsája szinte teljesen megakadályozza a levegő beáramlását a hálózatba, ezáltal biztosítva az optimális működést. Általánosságban elmondható, hogy így a rendszer adott csőszakasza hozzávetőleg kétszer annyi vizet szállít, mint az ugyanolyan szelvény-keresztmetszetű hagyományos rendszeré. Természetes, hogy a sebességviszonyok is másként alakulnak egy ilyen rendszerben. A minimális, még megengedett sebesség 1,0 m/s, ennek következtében folyamatos az öntisztulás.

Nem szükséges lejtés

A tetőösszefolyók kiválasztásakor figyelembe kell venni a födémkonstrukciót. Hidegtető, melegtető, zöldtető, valamint vápacsatornába való beépítés egyaránt számításba jöhet. Az összefolyókhoz speciális és különféle anyagú vízszigetelő gallérok, illetve karima állnak rendelkezésre, amelyek segítségével mindig megoldható a tökéletes összefolyó-tetőhéjazat kapcsolat. Különleges esetben akár elektromosan fűthetők a tetőösszefolyók is. A rendszer már viszonylag kis csapadékvíz-terhelésnél is megbízhatóan működik. Ebben az esetben a keletkező vákuum, illetve a folyamatos vízoszlop mindig megszakad. Maximális záporintenzitás esetében a vákuum és a leszívás folyamatosan működik. A tetőösszefolyók függőleges csőcsonkjai vízszintes gerincvezetékhez kapcsolódnak. Ez a gyűjtővezeték - amely általában a tartószerkezetek között helyezkedik el - szállítja a csapadékvizet az ejtővezeték felé. A gyűjtővezeték szerelésekor a telt szelvényű áramlás miatt még minimális lejtésre sincs szükség. Ez további előnyt jelent a nagy kiterjedésű, csarnokszerű épületek esetében, ahol nem ritkák a 80-100 m hosszú elhúzások sem.

Könnyű szerelhetőség

A csővezetékek felfüggesztésére, rögzítésére külön rendszerelemek szolgálnak. Ez nagymértékben megkönnyíti és gyorsítja a szerelést. A fentiekben részletezett főbb rendszerelemeket gyakran ki kell egészíteni tetőösszefolyókba építhető fűtőgyűrűvel, a tűzszakaszhatárátvezetéseknél tűzvédelmi zárakkal vagy hangszigetelő bevonattal. Az ilyen rendszerek nagy gondosságot és pontosságot igényelnek, ezért ezek méretezéséhez speciális szoftvereket használnak.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés