A kormány 29 pontos gazdasági akciótervének pozitív hatása középtávon generálhat fellendülést az építőiparban - hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szakmai rendezvényén. Az előadást tartó szakemberek véleménye szerint a következő egy-két évben látványos növekedés nem várható az ágazatban.

A konferenciának nem véletlenül adták a szervezők a Quo vadis, építőipar? címet, hiszen nem mindegy, hogy a gazdaságban kulcsszerepet betöltő ágazat merre tart. A JVSZ Gazdaságstratégiai Bizottságának vezetője, Tóth Henrik - aki a rendezvény moderátori tisztét is betöltötte - hangsúlyozta, hogy az építőipar alakulását jelentősen befolyásolja az ingatlanpiac alakulása. Ennek élénküléséhez stabil makrogazdasági környezetre, gazdasági fejlődésre van szükség. Kedvező, hogy az előrejelzések a következő időszakra már növekedést jósolnak. Szerinte a következő egy-három évben elsősorban a turisztikai ingatlanok piacán - Balaton, gyógyturizmus - várható jelentősebb fellendülés. A Mercedest kivéve egyelőre kevés ipari nagyberuházásról érkeznek hírek, amíg az infrastrukturális munkálatok - út-, csatornaépítés - területén jelentősebb fejlesztések várhatók. A lakóingatlanok piacára a halasztott kereslet a jellemző, belföldön várhatóan 2012-ben érzékelhető majd javulás. Tóth Henrik kiemelte, a legrosszabb a helyzet a kereskedelmi létesítmények, valamint az irodák piacán, ahol jelentős kihasználatlan kapacitások vannak. Hozzátette, az építőiparnak kedvező lehet, hogy a kormány támogatni kívánja a lakóingatlanok, közintézmények energetikai korszerűsítését, s motivációt jelenthet a kedvezőbb adózási környezet is. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a bankadó miatt még nehézkesebb lesz a hitelhez jutás. Összegzésképpen a helyzetet úgy jellemezte, a következő egy-két évben az építőiparban lassú, szelektív kilábalás várható.

Fenntartható fejlődés

A közelmúltban tartotta konferenciáját Dublinban a 19 európai országot tömörítő Euroconstruct, amelyen Magyarország képviseletében részt vett Gáspár Anna, a Buildecon Kft. ügyvezetője is. Elmondta, a 19 ország idei építőipari teljesítménye 1300 milliárd euróra tehető, amíg 2007-ben ez az érték 1570 milliárd euró volt. Nem vigasz, de tény, hogy 2008-2010 között nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte lejtmenetbe került az építőipar, Írországban például idén az ágazatban harmincszázalékos volt a visszaesés. Nagy volt a zuhanás a lakásépítési piacon, és a magánberuházások visszaszorulása is negatívan befolyásolta az ágazat teljesítményét. A prognózisok azt jelzik, hogy a mutatók felfelé mozdulnak, s elindult egy kismértékű, egy számjegyű növekedés, de rövid távon látványos piacbővülésre nem lehet számítani. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy az építőipari beruházásoknál a fenntarthatóságra, a korszerűsítésre kellene fokuszálni. Jelenleg a hazai építőiparban az építés és a felújítás aránya hetven-harminc százalék, s kedvező lenne, ha ez a mutató ötven-ötven százalékra módosulna. Az pozitív, hogy a kormány kiemelten kíván foglalkozni az épületek energetikai korszerűsítésével. Gáspár Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az építőiparban jelentős szellemi tőke halmozódott fel, s ezt a tudást külföldön is hasznosítani lehet. Mivel a hazai piacok beszűkültek, a cégeknek érdemes a környező országokban is körülnézni, hogy milyen építési projektekbe lehet bekapcsolódni.

Megszűnő vállalkozások

Dr. Gonda Mária, a SÜBA Építési Vállalkozó Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, az év eleji pozitív várakozások egyelőre nem igazolódtak, az ágazatban a piacvesztés folytatódott. Az ÉVOSZ adatára hivatkozott, eszerint amennyiben a jelenlegi irány folytatódik, úgy az építőipar idei teljesítménye 2006-hoz képest 45 százalékos visszaesést mutathat. Az ágazatban tavaly 1744, ebben az évben eddig 700 vállalkozás zárt be, s idén még további cégbedőlések várhatók. Az egyes építőipari szegmensekben a kereslet és az ár is jelentősen csökkent. A bizalomvesztést jelzi, hogy az elmúlt két évben jó néhány külföldi beruházó hagyta el az országot. Az ügyvezető igazgató szólt arról, hogy a kormány 29 pontos gazdasági akcióterve, a várható intézkedések hogyan hathatnak a hazai beruházásokra. Szerinte a jelzett adóváltozások, a bürokrácia csökkentése, a magánbérbeadás könnyítése, a kkv-k hitelhez jutásának támogatása, az uniós források felhasználásának egyszerűsítése kedvező hatással lehet a beruházási piacra. Hozzátette, amennyiben csökken a személyi jövedelemadó, úgy több pénz maradhat a családi kasszákban, s ez segítheti a lakáspiac élénkülését is. Ugyanakkor hangsúlyozta, a lakáspolitika teljes megújítására van szükség, a szociálpolitikai támogatást vissza kell állítani. Szükség lenne arra, hogy az új lakást építők, áfa- vagy szja kedvezményt kapjanak, s kedvező hatással lenne a piacra, ha a lakásértékesítés - 30 millió forintig - illetékmentes lenne. A vállalkozási bérlakásépítés támogatása is fontos feladat. A cél az lehet, hogy négy-öt éven belül ismét évi 40 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Az építőipari cégek közmunkaprogramba való bevonása enyhítheti a foglalkoztatási problémákat, s új munkahelyeket teremthet a lakások és közintézmények komplex felújítási programja is, amely állami támogatás, illetve uniós forrás nélkül nem valósulhat meg. Magyarországon 3,2 millió lakás vár korszerűsítésre, ezek felújítása 10-15 év alatt valósulhat meg. Az ügyvezető hozzátette, a tapasztalat az, hogy egy munkás belépése az építőipari munkaerőpiacra további két munkahelyet generál. Hangsúlyozta, az ágazatban a feketegazdaság, a lánctartozás megfékezését változatlanul kiemelten kellene kezelni. Úgy fogalmazott, hogy a fizetési fegyelem érdekében indított fedezetkezelési program több a semminél, de gyakorlati megvalósítása sok problémát vet fel. Dr. Gonda Mária értékelése szerint a kormány tervezett intézkedései pozitív változásokat generálhatnak az építőiparban is, de nem rövid, hanem középtávon. Megemlítette, hogy a tervezett banki különadó szűkítheti a hitelpiacot, s félő, hogy a pénzintézetek többletköltségeiket az ügyfelekkel fizettetik meg.

Épületminősítés

Az elmúlt tíz évben tizenegy magyarországi nagyberuházás létesítésében közreműködött az IVG Hungary Kft. Kay-Uwe Blandow ügyvezető igazgató elmondta, a piac változása miatt idén nem építenek, jelenleg a cég az ingatlankezelésre koncentrál. Hozzátette, hogy a Magyarországon épített irodák 25 százaléka jelenleg üresen áll, a prognózisok szerint 2012-re javulhat a piac, s a kihasználatlan irodaépületek száma tizenöt százalékra csökkenhet. Hasonlóan siralmas a helyzet a logisztikai, illetve a szállodaépületek piacán. Az igazgató úgy látja, hogy a kapacitásfelesleg a kivitelezőket arra ösztönözheti, hogy jobban figyeljenek a minőségellenőrzésre, s minősítsék az épületeket. Ez Nyugat-Európában már polgárjogot nyert, hazánkban azonban még kevés minősített épület van. Hozzátette, a környezettudatos épület - amely 10-20 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt - bérbeadója nem számíthat magasabb bérleti díjra, arra viszont igen, hogy a bérleményét könnyebben tudja kiadni. Megemlítette, a magyarországi kivitelezők közül sokan nem készítenek profi ütemtervet. Több alkalommal megfigyelte, hogy a megrendelés elnyerését követően az építkezésen jó ideig nem történik semmi, majd amikor közeledik a határidő, a munkások sokszor éjjel-nappal dolgoznak, s ez csúszáshoz vezethet, aminek kötbér, kártérítés lehet a következménye. Dimitriu Ádám, a Tebodin Hungary Kft. projektigazgatója hangsúlyozta, cégüket kevésbé érintette a gazdasági válság, s ez annak köszönhető, hogy a társaság több lábon áll, jelenleg főleg az ipari beruházásokra fokuszál. Szerinte e területen Magyarországnak jó lehetőségei vannak, mivel a recesszió miatt – gondolva a kedvezőbb költségekre – akadnak olyan befektetők, akik itt akarják megvalósítani a tervezett beruházásukat. Az ingatlanberuházás sikeréhez szükség van arra is, hogy az engedélyezési eljárások minél rövidebb idő alatt lefussanak.  Lakatos Róbert, a kft. vezető építésze kiemelte: a beruházónak érdeke, hogy olyan céget válasszon, amely jó dokumentációt képes összeállítani, s a hatóságokkal interaktív kapcsolatot tart. Hozzátette, nem könnyíti meg a beruházók dolgát, hogy a rendeletek sűrűn változnak, sok esetben bonyolultak, s nem egyértelműek, ezért szükség lenne az egyszerűsítésre.

■ HARGITAI ÉVA

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés