Tovább csökkentek a lakásárak 2009-ben - derül ki az FHB Lakásárindex negyedéves jelentéséből. Ugyancsak rossz hír, hogy az ügyletek száma is drasztikusan csökkent, több száz olyan település van, ahol egyetlen adásvétel sem történt, és vannak olyan megyék, ahol emiatt nehezen határozható meg a reális árszínvonal.

Óvatosan nyilatkozott Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese az adásvételek számának csökkenésének mértékéről, hozzávetőleg 50 százalékos visszaeséssel számol. Az FHB Lakásárindex számításához a pénzintézet piaci információit és az illetékhivatalokhoz 2009 negyedik negyedévéig beérkezett tranzakciók szűrt adatait veszik figyelembe (Bautrend 2009. november). Ez alapján elmondható, hogy tavaly tovább csökkentek az árak a hazai lakáspiacon, amelyek ezzel visszatértek a 2005 elején megfigyelt árszintre. Trendfordulót ugyan nem, de némi keresletélénkülést hozott az állami támogatások előre bejelentett szűkítése. Aki tehette előrehozta a vásárlást, de ez valójában nem tükrözi az általános vásárlóerőt. Így összességében az előző évhez képest átlagosan 6,3 százalékos (reálértéken 10,3 százalékos) volt a 2009. évi áresés. Az FHB Lakásárindex értéke 2009. IV. negyedévében 174,34 volt.

Pangó piac

A durva áresésnél talán rosszabb, hogy hiába olcsóbbak a lakások, ha egyszerűen megcsappant a fizetőképes kereslet. Ilyen körülmények között az ingatlan árazása - mind vevői, mind eladói oldalon - elszakadt a realitásoktól, ami ugyancsak negatívan hat a szerződéskötések számára. Ez az FHB Lakásárindex szempontjából azért fontos, mert ha csökken a merítés, akkor egy-egy tranzakció nagyobb mértékben be folyásolhatja az árszínvonal alakulását. Az ügyletek számának csökkenése mind területileg, mind lakástípusonként más és más.

Budapesten és a középső országrészben inkább stagnáltak, a nyugati megyékben - a tendenciáknak megfelelően - az átlagosnál kisebb mértékben nőttek, ezzel együtt vidéken inkább csökkentek az árak. A legnagyobb mértékű áresést Észak-Magyarországon regisztrálta a bank.

Az egyes ingatlanfajták vizsgálata során a legnagyobb áresést a tár sas házi lakások esetében regisztrál ták. A családiházaknál arányaiban a legkevesebb az eladások száma, mivel itt kisebb az áralku lehetősége, az eladók inkább kivárnak.

Az új lakások építése 2008-hoz képest 2009-ben mint egy 11 százalékkal esett vissza, a piaci kilátásokat tovább rontja az eladatlan lakások nagy száma. A két számjegyű visszaesés a fővárosi újlakás-eladásoknál akár 10 százalék feletti árengedménnyel is együtt járt.

Harmati László szerint a fejlesztők azért engedtek könnyebben az árból, mert a válság közepette az addig aktív külföldi vevők százszámra hagyták veszni a foglalójukat, és inkább nem vállalták a hitelfelvétellel együtt járó kockázatot.

Pesszimista várakozások

Az ingatlanpiac befagyásánál talán még rosszabb, hogy az iparági várakozások továbbra is borúlátók. Annak ellenére, hogy bizonyos makrogazdasági mutatók (például bővülő kivitel, a reálbér szerény emelkedése) a válság végét jelzik, illetve a kedvezőbb kamatkörnyezet mellett bővült a hitelkínálat, mégsem várható, hogy 2010-ben megálljanak a kedvezőtlen ingatlanpiaci mozgások. Az FHB előrejelzése szerint az idén további 9,3 százalékos csökkenés várható. Harmati László úgy látja, hogy több gazdasági mutató vizsgálata alapján várhatóan idén lesz még egy nagyobb áresés az ingatlanpiacon. Ugyanakkor a folytatódó lakásár-csökkenés, a lassuló infláció, a betéti kamatok és a jegybanki alapkamat süllyedése mellett újra megjelenhetnek a piacon a befektetési céllal vásárlók. Az FHB prognózisa szerint csak 2011-ben számolhatunk az irányvonal fordulásával, ezt követően erősödik meg a vevői szándék, de ez sem jelent majd földcsuszamlásszerű bővülést.

■ KNÁ

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés