A nemzeti épületkorszerűsítési program hátteréről, a várható kormányzati lépésekről, valamint a finanszírozás mikéntjéről kérdeztük Olajos Pétert, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkárát a Megújuló energiaforrások Magyarországon című konferencia szünetében.

Az építőipar számára mit hoznak a most elhangzott bejelentések?

Olajos Péter - Az elmúlt években komoly lejtmenetben volt az építőipar, két számjegyű visszaesésről beszélhetünk. Ez rengeteg vállalat ellehetetlenülését, és nagyon sok munkahely elvesztését okozta. Ezért döntött úgy az új kormány, hogy nagy lépéseket tesz, és nem 30-40 ezres energetikai lakásfelújításról beszélünk, hanem 100 ezres lakásegyenértékben akarunk haladni.

Ez mennyire reális?

O. P. - Attól függ, hogy a talpon maradt építőipari vállalatok milyen állapotban vészelték át a válságot. Képesek lesznek-e a kormányzati céloknak megfelelni. Mi megpróbáljuk megteremteni az eszközrendszert és a pénzügyi kereteket, de ha nincs olyan állapotban a hazai építőipar, akkor újra kell gondolni a célokat. Ezeket a célkitűzéseinket az iparággal közösen határoztuk meg. A Komplex Energetikai Program (KÉK) kapcsán (Bautrend 2010. május) másfél éve konzultálunk az építőipar résztvevőivel, szerintük reálisak ezek a számok. Természetesen tisztában vagyunk a kihívásokkal. Ilyen például a szakképzés kérdése, nincs elég szakember, különösen az új szakmák - így a megújulók - területén. Mindenekelőtt komoly szakképzési programra van szükség, ami egyaránt érinti a szakmunkásképzést, a felsőoktatást és a mérnök-továbbképzési rendszert.

Melyek a következő hónapok teendői, milyen konkrét feladatok állnak önök előtt?

O. P. - El kell döntenünk, hogy a magyar épületállomány mely részéhez érdemes hozzányúlni - kézenfekvő a panelek felújítása. De melyiket és milyen módon, hiszen 1961-től 1992-ig 10 házgyár és 6 panelüzem számos technológiai megoldással épített házakat. Valójában az a nagy kérdés a felújítási program kapcsán, hogy mi az elvárt műszaki tartalom. Ha csak a legnyilvánvalóbb dolgok - szigetelés, nyílászáró csere – elvégzését követeljük meg, az valójában nem biztos, hogy költség hatékony is. A beruházási költségeket és a foglalkoztatást figyelembe véve lehet, hogy jobban megérné már a kvázi passzívház irányba elvinni a műszaki tartalmat. A következő hónapokban döntenünk kell ebben, hogy azután továbbhaladhassunk. Ez egyébként nagyon komoly szakmai kérdés és vita, aminek természetesen költségvetési vonzata is van. A Műegyetem szerint 25 paneltípust különböztethetünk meg, ezek mindegyikére felújítási mintaterveket készíttetünk - azzal a műszaki tartalommal, amelyet legalkalmasabbnak tartunk. Ezeket majdan ingyenesen az önkormányzatok és társasházak rendelkezésére bocsátjuk. Az elképzelések szerint a típustervek alapján először felújítunk 25 mintaházat. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kiderül, milyen magyar alapanyagokat, eszközöket használhatunk fel, hogyan tudjuk ezek arányát növelni. Mindezek alapján látni fogjuk, hogy ma Magyarországon milyen árakkal számolhatunk egy típusház rekonstrukciójánál.

Ehhez minőségbiztosítási rendszer is párosul?

O. P. - Mindenképpen. Ez nagyon komoly kérdés, ezért is működünk együtt a szakmai műhelyekkel. Jól dokumentált, minőségbiztosított, nyomon követett típusházakat szeretnénk, valahogy úgy, mint például a dunaújvárosi Solanova esetében történt. Azért, hogy komoly következtetéseket vonhassunk le.

Mi a helyzet a finanszírozással?

O. P. - A műszaki követelményrendszer kidolgozásával párhuzamosan haladna a finanszírozási rendszer kidolgozása. Ami alapján 10-15 év alatt mind az 500 ezer panellakást felújítanánk. Mi olyan pénzügyi szerkezetben gondolkodunk, amely szinte teljes egészében tehermentesíti a magyar költségvetést. Jelentős külföldi finanszírozókat találtunk, velük közösen folyik a rendszer kidolgozása. Egy 80 százalékos felújítás már nagyon komoly haszonnal kecsegtet. Hiszen, amikor energiamegtakarításról beszélünk, akkor pénzmegtakarításra is gondolunk.

Ez egyfajta ESCO-modell volna?

O. P. - Igen, ez állami ESCO lenne. Az, hogy ez a modell egészen pontosan miként néz ki, az nagyban függ majd attól, hogy a valóságban mennyibe fog kerülni a típusházak felújítása.

Az ön hatáskörébe tartozik a szén-dioxid-kvótákkal kapcsolatos kereskedelem is. Az év eleji koppenhágai klímacsúcs kudarca megingatta karbonkvóta-kereskedelmet. Van ennek még jövője?

O. P. - Öt-hat féle karbonkvótáról beszélhetünk. A kiotói-kvótakereskedést felhősebbnek látom, mint az európai kereskedési rendszert. A kiotói rendszer 2012 után véget ér, az európai 2020-ig tovább bővül. Tehát a kiotói kvótákat tempósan értékesíteni kellene, mert különben a nyakunkon ragad. Ez esetben nemcsak az előző kormány által elbukott 300 milliárd forint veszne el, hanem további milliárdok is.

A kvótakereskedelem sikere érinti a magyar energiatakarékossági programokat is, hiszen a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) eddig a kvótaeladásokból finanszírozták. A panelprogramok megvalósításában ezután is szerepet szánnak a kvótabevételeknek?

O. P. - A Magyarország által eddig értékesített kvóták felhasználása meglehetősen kötött volt. A probléma az, hogy mi nem a megállapodásoknak megfelelően használtuk fel a pénzt. Ha hiteles, átlátható panelprogramot hozunk létre, mérhető lesz, hogy a kvótaeladásból tényleg szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházások jönnek létre, és nem virágládák kerülnek az ablakba, akkor továbbra is forrást teremthetünk a kvótakereskedésből.

Az energiatanúsítványok mai számítási rendszere szubjektív elemeket is tartalmaz. Tervezik, hogy a mai gyenge rendszert szigorítják?

O. P. - Az EU hét évvel ezelőtt fogalmazta meg az épületek energiatanúsítványára vonatkozó direktíváját. Hat évbe telt, mire ezt a magyar jog is átvette. Ennek megfelelően az energiatanúsítvány terjedési sebessége is viszonylag mérsékelt. Nemrég jártam egy ingatlanközvetítőnél, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kínálatban szereplő lakások paraméterei között nem szerepeltek az energetikai tulajdonságok.

Vagyis még a jelenlegi szabályozás sincs a gyakorlatba átültetve. Ezzel együtt azt gondolom, hogy ez nagyon komoly piaci eszköz, ami segíthet az energetikai rendszer megújításában. 

Miként lehet kikényszeríteni, hogy legalább a jelenlegi energiatanúsítványt a piac is figyelembe vegye?

O. P. - Jogszabályokkal. Ha az autóknál sikerült bevezetni, akkor az ingatlanok esetében is mennie kell. De a példamutatás sem elhanyagolható. Ezért szorgalmazom, hogy a kormányzati ingatlanoknál mielőbb végeztessük el az energetikai felméréseket, ne várjunk vele a törvényben meghatározott távoli időpontig. Ugyanígy az önkormányzatok esetében is meg kell ezt tenni. Kecskeméten már előrehaladott ez a dolog, ott tudomásom szerint 200-nál több városi tulajdonú ingatlant mértek fel. Ez nagyon jó sorvezető a testület számára is, mert látják, hogy melyik épülethez kellene hozzányúlni. Jó lenne a kecskeméti mintának futótűzként terjednie a hazai önkormányzatok között.

■ KNÁ

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés