| Az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. |
 |
 |
 |
| 2010. május |
| 2010. május 21. péntek, 22:04 |
|
A kormányzati szándék, hogy a foglalkoztatás mindinkább kikerüljön a feketegazdaságból, nem új keletű. 1997. évi LXXIV. törvény (az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről) rendelkezett az alkalmi munkavállalói könyvről. Ez a foglalkoztatási forma rugalmas, meglehetősen egyszerű adminisztrációval járó foglalkoztatást tett lehetővé. A könyvvel kapcsolatos visszaélések közismertek. 2010. április 1-jén hatályba lépett a 2009. évi CLII. törvény, amely a munkaviszonyhoz képest egyszerűbb, de az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkához képest jobban adminisztrált jogviszony létesítését teszi lehetővé.
Alkalmazhatósága A törvény tételesen felsorolja azokat a munkákat, amelyekre egyszerűsített munkaviszony létesíthető. Ezek a következők: - háztartási munka, A felsorolásból kitűnik, hogy az új jogintézmény célja az ideiglenes, rövid időtartamú munkavégzésre irányuló jogviszonyok szabályozása. Az építőiparban az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából az alkalmi munkának van jelentősége. A munkavégzés akkor tekinthető alkalminak, ha időtartama legfeljebb öt egymást követő naptári nap. Ugyanazon felek között a foglalkoztatás egy naptári hónapon belül a tizenöt, egy naptári éven belül a kilencven naptári napot nem haladhatja meg. A visszaélések elkerülése érdekében a törvény tiltja, hogy a már meglévő - nem egyszerűsített foglalkoztatásra létrejött - munkaviszonyokat egyszerűsített foglalkoztatásra alakítsanak át, hiszen ez jelentősen csökkentené a munkavállalók munkajogi védelmét. A törvény további korlátokat is állít. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók nem létesíthetnek egyszerűsített munkaviszonyt alapfeladataik ellátására. További korlátozás, hogy háztartási munka esetén a munkáltató nem létesíthet egyszerűsített munkaviszonyt közeli hozzátartozójával. Ezzel szemben a harmadik országbeli (nem uniós) állampolgár - bevándorolt vagy letelepedett személy kivételével - csak a természetes személy háztartásában végzett munka, valamint mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.
A jogviszony létesítése Engedmény a munkaviszony létesítéséhez viszonyítva, hogy az öt naptári napnál rövidebb, határozott időre szóló egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését nem kell írásba foglalni. Könnyítés még, hogy az egybefüggő, harminc napot meg nem haladó növénytermesztési idénymunka esetén csak a munkavállaló kérésére kell írásban szerződni. Amennyiben a jogviszony az öt naptári napot meghaladja, a munkaszerződést írásba kell foglalni. A szerződés megkötéséhez a törvény 1. számú mellékletében szereplő mintát kell alkalmazni. A minta tartalmát megvizsgálva azt látjuk, hogy lényegében ugyanazokat a kötelező elemeket tartalmazza, mint egy "normál" munkaszerződés. Sőt a munkavégzéssel kapcsolatban több kiegészítő adatot kell szerepeltetni annak érdekében, hogy a foglalkoztatás "alkalmi" jellege egyértelműen meghatározható legyen.
Bejelentési kötelezettség A foglalkoztatást a munka megkezdése előtt kell bejelenteni az elsőfokú állami adóhatóságnak. Ez a szabály vonatkozik az öt naptári napnál rövidebb, határozott időre szóban kötött szerződés alapján létesített jogviszonyokra is. A bejelentés módját tekintve a jogszabály eléggé újító szellemű. A magánszemély háztartásában végzett munka és a növénytermesztési idénymunka esetében a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül végzett adatszolgáltatáson túlmenően lehetővé teszi a telefonos bejelentést is. Sőt 2010. július 1-jét követően akár smsben is teljesíthető a kötelezettség. A következő részben az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mértékét hasonlítjuk össze a munkaviszonyt terhelő adókkal, járulékokkal.
DR. HOLLÓ SÁNDOR |
Ma 
Szeptember-októberi lap
Hozzászólások