Ebben a cikkben az alkalmazott, a szövetkezeti tag és a megbízott kártérítési felelősségét vizsgáljuk. Az együttes tárgyalást az teszi indokolttá, hogy bár eltérő szabályok szerint, de mindhárom körben megtaláljuk a mögöttes felelősségre vonatkozó szabályokat.

A felelősségi szabályokat tanulmányozva láthatjuk, hogy az "aki másnak jogellenesen kárt okoz" szófordulat alkalmazása nem is olyan egyszerű. Az alkalmazott, a szövetkezeti tag és a megbízott kártérítési felelősségének együttes tárgyalását indokolja, hogy a felelősség bizonyos tekintetben hasonló módon elválik a károkozó személyétől. Az is közös, hogy a felelősséget két viszonylatban vizsgájuk. Mindhárom esetben van "külső", azaz harmadik személy irányában fennálló és "belső", az alkalmazott, tagi vagy megbízotti státust létesítő jogviszonyból fakadó felelősség. Fontos ezeknek a szabályoknak az ismerete, hogy egy esetleges kártérítési igény esetén a megfelelő személyt hívjuk fel, illetve a pert a megfelelő személy ellen indítsuk meg, esélyeinket helyesen mérjük fel. A Polgári Törvénykönyv hatályos szabályai szerint harmadik személynek - a munkaviszonnyal, illetve a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggésben - okozott kár esetén a károsulttal szemben a munkáltató, illetve a szövetkezet felelős. Megbízott esetében a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felel a megbízott által okozott kárért. Ez utóbbi esetben azonban találunk egy speciális kimentési lehetőséget: "Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli." Ez a szabály azonban a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek - és az építőipari vállalkozások java ebbe a körbe tartozik – felelősségére nem alkalmazható. Az állandó jellegű megbízás jellegét tekintve a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat mutathatja, ennek megfelelően ebben az esetben a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. Élhet ezzel a lehetőséggel a bíróság akkor is, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet.

Különös szabályok

A képviselet alapulhat jogszabály előírásán. A törvényes képviselet esetén a képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. A károsult ilyenkor a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerint a képviselővel szemben érvényesítheti kártérítési igényét. Különös szabály, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Fontos tehát, hogy a jogorvoslatra nyitva álló határidőket ne mulasszuk el. Érdemes megemlíteni, hogy a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre külön jogszabály az általános szabálytól eltéréseket állapíthat meg.

"Belső" viszonyok

A Polgári Törvénykönyv mögöttes felelősségre vonatkozó szabályai elsősorban a károsult érdekeit védik, bizonyos tekintetben tárgyi formába öntve a károkozásért felelős személy érdekében eljáró személy cselekményéért való felelősséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kárt közvetlenül okozó személy automatikusan mentesül a felelősség alól! A megbízó és a megbízott közötti viszonyra vonatkozó szabályokat maga a Ptk. rögzíti. A megbízott az általa igénybe vett személyekért úgy felel, mintha a rá bízott ügyet saját maga látta volna el. Sőt ha megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Más a helyzet, ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelöli ki. Ebben az esetben a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A szövetkezeti tag és az alkalmazott szövetkezettel, illetve munkáltatóval szemben fennálló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok részletes ismertetése egy teljes cikket igényelne. Közösnek tekinthető, hogy eltérő szabályok vonatkoznak a vezető beosztású dolgozókra, tisztségviselőkre, illetve az, hogy az érvényesíthető kártérítés mértéke törvény által korlátozott.

DR. HOLLÓ SÁNDOR

Jogász, 1998 óta a Cont-Corax konzultációs iroda cégvezetője.

Technológiai kockázat értékeléssel, ügyviteli tanácsadással és munkajogi, kötelmi jogi viták alternatív, peren kívüli rendezésével, mediációval foglalkozik. A www.perhelyett.hu oldal üzemeltetője.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés