A Construma palettájának egyik legizgalmasabb színfoltja az ENEO konferencia volt, ahol a megújuló energiák és az energiahatékonyság állt a középpontban. A rendezvény a Magyar Épületgépészek Szövetsége és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség közös szervezésében valósult meg.

Az ENEO konferencia minden bizonnyal hagyományt teremt. Idén több mint 150-en vettek részt az eseményen. A kedvező visszajelzések mellett a technológiai fejlődés is okot ad a rendszeres szakmai tapasztalatcserére.

Fenntartható fejlődés

Az integrált energetikai rendszerek és a megújuló energiaforrások kapcsolatáról szólt a nyitó előadás. Dr. Barótfi István, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára elöljáróban elmondta, a technika fejlődése igényelte, egyúttal lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat. Korszerű, kényel mes energiaellátó rendszerek alakultak ki, így az energia könnyen hozzáférhetővé vált a felhasználók részére, és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez. Mivel ennek következménye kedvezőtlen klímaváltozást és a források szűkülését eredményezi, a megoldás az energiahatékony felhasználása és a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása.

Dr. Barótfi István előadásában azt is kifejtette, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazását nem a technikai fejlődés és a piaci viszonyok indokolják, hanem a fenntartható fejlődés szükségszerűsége. Hangsúlyozta az integrált energetikai rendszerek fontosságát, és rámutatott, hogy ezen rendszerek által javul a gaz da sági megítélés, a megtérülési idő, a megújuló energiaforrások felhasználásának mennyisége és nem utolsósorban az energiaellátó rendszer biztonsága is.

Földhőhasznosítás

A hőszivattyús földhőszondák méretezéséről Ádám Béla, a HDG Kft. ügyvezető igazgatója számolt be. A szakember bevezetőjében bemutatta a hazai és a nemzetközi helyzetet; Nyugat-Európában (elsősorban Franciaország, Svédország és Norvégia) a hőszivattyúk eladása évről-évre folyamatosan nő. Ez a tendencia hazánkban is megfigyelhető, a becsült adatok alapján 2000 óta, az akkori évi 10-es eladás után 2009-re ez a szám 1000-re nőtt, amelyből 400 darab volt a földhőszonda. Előadásában a szondák tervezési kérdéseire is kitért, hangsúlyozva, a jó geotermikus hőszivattyús hatásfok feltétele a primer föld hőhasznosítás helyes méretezése. A rend szer tervezésének taglalásakor elmondta, a legfontosabb paraméter a talaj hővezető képessége, mivel a paraméter helyspecifikus, így nem lehet csak tapasztalati értékek alapján meghatározni. A termikus kapcsolat a furat falától, a szondában lévő folyadékig, a furat átmérőjének, a szonda méretének, konfigurációjának, a szonda anyagának, a tömedékelés anyagának, a kivitelezési minőségnek és nem utolsósorban a lamináris, illetve a turbulens áramlásnak a függvénye. Ádám Béla felhívta még a figyelmet a geotermiát érintő jogszabályváltozásokra, majd előadása illusztrációjaként bemutatta hazánk legnagyobb földhőszondás rendszerét, a törökbálinti Pannon székházat (Bautrend 2009. november).

Megújulók a passzívházakban

A passzívházak villamosenergia-ellátásában szerepe lehet a megújuló energiaforrásoknak is, ennek lehetőségeiről beszélt dr. Vajda József, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai tanára. A passzívházak fűtési hőveszteségeinek pótlása mintegy 2/3 részben a napenergia passzív hasznosítása és a belső hőnyereségek kihasználásával történik. Az előadó ismertetette az energetikai számításoknál alkalmazott szoftverek (PHPP és a PHLuft) azon munkalapjait, amelyek lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokból származó hőenergia és a hulladékhő mennyiségének pontos kiszámítását. Olyan épületgépészeti és áramtermelő berendezéseket is bemutatott, amelyek működése a különféle megújuló energiaforrások hasznosításán alapul. Ilyenek a pelletttüzelésű, a Strirling-motorral kialakított kapcsolt hő- és áramtermelő berendezések, és a szezonális tárolóval kialakított napkollektoros rendszerek. Az előadást a mért és számított energetikai adatok, valamint a különböző számítási módszerek eredményeinek összehasonlítása zárta.

Korlátlan napenergia

A magyarországi napsugárzási adatokat a napenergia-hasznosítás szemszögéből Varga Pál, gépészmérnök, a Naplopó Kft. ügyvezetője ismertette. Elsőként azzal a kérdéssel fordult a hallgatósághoz, hogy mekkora mennyiségű napsugárzás érkezik Magyarország területére egy év alatt? A meg döbbentő válasz, azaz hogy 380-szor annyi, amennyi Magyarország teljes évi energia szükséglete, hatásos felütése volt elő adásának. A szakember beszélt a napsugárzás országos eloszlásáról és arról, hogy az egész ország területe alkalmas a napenergia-hasznosító rendszerek létesítésére. Szólt a napsugárzás éves eloszlásáról, majd hozzátette az átlagos sugárzási adatok alapján méretezett rendszerek sokszor nem szolgálnak megfelelően, állításait szemléletes példákkal ábrázolta. Általános gondként említette, hogy a hozzáférhető, vízszintes felületre vonatkozó napsugárzási adatok alapján a napenergia-hasznosítás szempontjából könnyen téves, félrevezető következtetések is levonhatók. Megoldásként a Naplopó Kft. 2003. év végétől elkezdte mérni és regisztrálni a nap energia-hasznosítás szem pontjából legjelentősebb, déli tájolású és 45 fokos dőlés szögű felület napsugárzás jövedelmét. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) egy kontrollvizsgálata során bebizonyosodott, hogy a tényleges napsugárzás valóban magasabb annál, mint ami eddig elméleti számítások alapján kimutattak. Végezetül egy a napenergia-hasznosítás szempontjából biztató, a Föld jövője szempontjából pedig talán kevésbé lelkesítő statisztikát ismerhetett meg a hallgatóság; a földfelszínt elérő napsugárzás mennyisége nő, az elmúlt 40 év két legnaposabb éve a közelmúltban, 2000-ben és 2003-ban volt. A szakember összegzése szerint ez az irány lehet véletlen is, de sokkal valószínűbb, hogy mindez az üvegházhatás miatti globális felmelegedés következménye.

Kiaknázatlan hévizek

Ezt követően dr. Kontra Jenő, a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára vázolta a geotermális energia hő és hévíz felhasználásának jövőjét. Bevezetőjében ismertette, hogy a hazai közepes hőtartalmú geotermális energia hasznosításának főbb területei a vízellátás, a mezőgazdasági termesztő telepek, a növényházak fűtése, az uszodák és gyógyfürdők hő- és vízellátása és természetesen az épületek hőellátása. Elmondta, habár mennyiségileg Magyarország Európában első a hévízfelhasználásban, de minőségi szempontból már nem ilyen jó a helyzet. A legnagyobb lemaradás az épületek geotermiás fűtése és a távfűtés terén tapasztalható. A mennyiségi előny ellenére csupán 8 városunk rendelkezik geotermális bázisú távfűtő rendszerrel, amelyek közül a legkiterjedtebb a hódmezővásárhelyi távhőszolgáltatás. Jövőbe mutató, hogy néhány kisvárosi önkormányzat (Veresegyháza, Bóly, Kistelek) újonnan létesült intézményeit ár geotermiás távhőrendszerrel adta át. Ezeken a helyeken megoldották a le hűlt hévíz visszasajtolását. Előadásában egyértelművé tette, a jövő a hévízzel működő távfűtésé, s hangsúlyozta, hogy a tervek csak egy új energiapolitika keretében, állami támogatással valósulhatnak meg.

Sok múlik a méretezésen

A nap legutolsó előadását Szebellédi Tamás, a Rehau Kft. épületgépész mérnöke tartotta, aki a hőforrásoldal és a hőleadó oldal hőszivattyú üzemére gyakorolt hatását vizsgálta. Az előadó kiemelte a hajszálpontos tervezés fontosságát, mivel a primeroldali (hőforrás) és a szekunderoldali (hőleadó) változásokra a hőszivattyú "érzékenyen" reagál. Így ha ez a két oldal nem megfelelően illeszkedik egymáshoz, akkor a hőtermelő nem hatékony. Hőforrás oldalon ilyen kedvezőtlen hatása lehet a rosszul megbecsült talaj minőségnek vagy a nem megfelelő számú talajszondának. Hőleadó oldalon pedig a túlzottan magas hőmérsékletre választott előremenő okozhat gondokat. Így csökkenhet a hőszivattyú fűtési teljesítménye, emelkedhet az elektromos teljesítményfelvétele, és leromolhat a COP értéke. A szakember szerint ezek a változások mind ahhoz vezethetnek, hogy a tervezettnél magasabb üzemeltetési költségek jelentkeznek, amelyek akár megközelíthetik egy hagyományos hőtermelővel (gázkazánnal) kialakított fűtési rendszer üzemeltetési költségeit. Végső következtetésként ismét elhangzott, hogy a tervezés során megfelelő alapossággal kell eljárni, mert egyetlen alkotóelem helytelen méretezése, kihathat az egész rendszer energiahatékonyságára.

K. J.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés