| Alapkategóriás gázkészülékek a háztartásban |
|
|
|
| 2010. május |
| 2010. május 21. péntek, 23:05 |
|
A gázkészülék talán soha nem volt presztízstermék. Alapvetően nem ezzel büszkélkednek az emberek, pedig ha belegondolunk, a döntés évekre meghatározhatja a fűtésre fordított költségek mértékét. Sajnos az építkezések során a tulajdonosok gyakran éppen a fűtési rendszeren, illetve a beépítendő hőtermelőn akarnak takarékoskodni, miközben szívesebben költenek olyan eszközökre, amelyek később is egyszerűen cserélhetők. A gázkészülék azonban nem modernizálható olyan könnyen, mivel ezek a berendezések rendszerben (gázhálózat, égéstermék-elvezető elemek) működnek, telepítésük, cseréjük pedig járulékos költségekkel jár.
Felépítés és felszereltség
A normál üzem alapfunkciói Minden alapkategóriás készüléknek ma már rendelkeznie kell bizonyos - a vezérlő elektronikába integrált - alapfunkciókkal. Az üzembe helyezés során, a kazánon végzett beállítások első lépése - a statikus, illetve a dinamikus csatlakozási gáznyomás ellenőrzését követően - a legnagyobb és a legkisebb égőteljesítmény beállítása a gázarmatúrán. Ez végezhető a gázórán keresztül a hőterhelés leolvasásával vagy pedig a közvetlenül az égőre jutó fúvókanyomás mérésével. Erre az eljárásra külön szervizmenü vagy csak egy egyszerű beállítási üzemmód létezik. Átfolyós rendszerű kombi készülékeknél azonban a legtöbb esetben csak a használatimelegvíz-készítés során szükséges a fűtési hőtermelő névleges teljesítménye, ezért ügyelni kell a kazán égőteljesítményének modulációs tartományán belül az úgynevezett fűtési részterhelés beállítására is. Ez a folyamat már az elektromos vezérlőpanel belső szoftverének segítségével történik. Mindez azonban önmagában kevés lenne egy alapkategóriás készülék esetén a takarékos és az üzemeltető kényelmét szolgáló beépített opciók között, így a következőben röviden bemutatnánk azokat az innovatív fejlesztéseket, melyek - az óriási kínálat mellett - különlegessé tesznek bizonyos alapkategóriájú készülékeket.
Döntési tényezők A belső fűtési szivattyú utánfutási idejének állíthatóságával definiálható a szivattyú keringtetési ideje a hőigény megszűnését követően. Ezzel rugalmasan illeszthető a szivattyú működése a fűtési rendszer különböző hidraulikai kialakításaihoz és azok működési követelményeihez. Gyakori tapasztalat, hogy a rossz helyen felszerelt szobatermosztát miatt vagy az égő sűrű begyújtása következtében jelentősen megnő a gázfogyasztás: ehhez feltétlenül tudni kell, a bekacsolás pillanatában nagyon rossz a tüzeléstechnikai hatásfok. Minél többször ismétlődik meg ez a ciklus, annál gyorsabban éri el a készülék gyújtótranszformátora a tervezett életciklus végét, illetve a begyújtási folyamat során kialakuló kedvezőtlen hatások miatt drasztikusan megnőhet a gázfogyasztás. Ennek elkerülésére a vezérlő elektronikán belül létezik belső számolóoperáció, ezzel a begyújtási folyamatok automatikusan optimalizálhatók. Komolyabb készülékek esetén a beállító forgatógombok potenciométereinek állása, illetve a hozzájuk rendelt hőmérsékleti érték leolvasható a kazán digitális kijelzőjéről, az értékbeállítás változása pedig fokról fokra követhető. A felső alapkategóriájú hőtermelőkkel szemben alapkövetelmény a vezérelt perifériák (szivattyú, gázarmatúra, váltószelep) működtető egységeinek felügyelhetősége, illetve hogy lehetséges legyen azok működésének diagnosztikai ellenőrzése, elektromos jelrendszerük kiolvasása. Az égő modulációja - szabályozás nélkül - a fűtővíz hőmérséklet-érzékelő jele alapján történik. Azoknál a kazántípusoknál, ahol ez a készüléken belül az előremenő/visszatérő ágba szerelt érzékelők alapján történik, különösen pontos vezérlés valósítható meg. Ezen berendezéseknél (a padlófűtés közvetlen bekötése esetén) lehetséges, hogy a visszatérő vízhőmérséklet alapján vezéreljék a rendszert. Ez a megoldás azonban csak a kondenzációs üzemű készülékeknél ajánlott, mivel a padlófűtés közvetlen csatlakoztatása jelentős égéstermékkondenzációval jár, illetve a részterhelés rosszabb hatásfokot eredményez.
Melegvíz-komfort Átfolyós rendszerű kombi készülékeknél gyakori hiba, hogy a kazánon, használatimelegvíz-készítés közben jelen tősen több vízmennyiség áramlik keresztül, mint az ajánlott gyári érték. Ez alapvetően nem gond, csak ilyenkor a berendezés nem tudja az átfolyt vízmennyiséget úgy felmelegíteni, mint ahogy a felhasználó szeretné. Ennek megelőzésére - a turbinás áramlásérzékelővel ellátott kazánoknál - általában rendelkezik a vezérlés az átfolyt vízmennyiség mérésére, illetve kijelzésére alkalmas opcióval. Nagy jelentősége van ennek a funkciónak, mert így - mérőpohár nélkül - közvetlenül a készüléken definiálható az átkeringő vízmennyiség, amely a kívánt melegvíz-komfortot alapvetően befolyásolja. Készüléktípus függvénye, hogy ennek az átfolyást mérő turbinának milyen az érzékenysége, azaz hány liter/perc vízmennyiség esetén képesek a kazán indítására (akár 1,5 l/p). A túl alacsony érték azonban néha hátrányos: többlakásos társasházaknál gond lehet a közös vezetékhálózatban jelentkező vízütés miatti indokolatlan begyújtás, melegvíz-készítési üzem nélkül. A jelenség megakadályozása az átfolyás mérésnek késleltetésével (beállítható belső paraméter) érhető el, külön visszacsapó szelep beépítése nélkül.
Tökéletes biztonság A zárt égésterű készülékek tökéletes biztonságot nyújtanak, mert az égés zárt kamrában történik. Az ehhez szükséges oxigén nem a felállítási helyiség levegőjéből származik. Az állandó huzatot a beépített füstgázventilátor szavatolja, ennek működését nyomáskapcsoló felügyeli. Kéményes készülékeknél már más a helyzet, mert a gravitációs kémény természetes huzata sok összetevő függvénye. Előfordulhat olyan helyzet, hogy a keletkező égéstermék nem távozik vagy nem biztosított a tökéletes égéshez szükséges frisslevegő-ellátás. A füstgázvisszaáramlás ellen hőmérsékletetmérő ellen állás véd, azonban a huzatmegszakítón zajló folyamatok csak akkor felügyelhetők tökéletes biztonsággal, ha két darab érzékelőt szerelnek fel, méghozzá megfelelő helyre. Belső függvény figyeli az ezek között megengedhető minimális hőmérséklet-különbséget, így a biztonsági érték alatt a készülék reteszelve automatikusan lekapcsolódik. A biztonság alapfeltétele azonban a jó kéményállapot, a kifogástalan légellátás és a rendszeres karbantartás.
Karbantartás és diagnosztika Ma már nem megy csodaszámba, ha egy készülék - egy előre beállított üzemóraszám elteltét követően - önműködően karbantartási igényjelzést küld. Speciális gyári szabályozók esetén ilyenkor még a szakszerviz neve és telefonszáma is megjeleníthető a kijelzőn. Üzemóraszámlálók alapján pontos információ kapható a fűtési, illetve melegvízkészítési ciklusok kapcsolásairól és az üzemmódban eltöltött időről. Szétszerelés nélkül akár az is lekérdezhető, hogy milyen az égő működését felügyelő ionizációs elektróda állapota, tisztasága. A belső diagnosztikai rendszer folyamatosan figyeli és számolja a gyújtási kísérleteket, azok számát, időtartamát, a gyújtási ciklus átlagos idejét. Mindezek az opciók a diagnosztikai lehetőségek széles tárházát kínálják.
Okleveles gépészmérnök, a Vaillant Saunier Duval Kft. termékmenedzsere. |



A lakosság körében használt gázüzemű hőtermelők kiválasztását alapvetően az anyagiak határozzák meg. Bár vannak, akiknek lehetőségük van magasabb árfekvésű készülék megvásárlására, mégsem teszik, mert nem ismerik eléggé azok hosszú távú előnyeit. Pedig műszaki adottságaik révén a drágább készülékek többszörösen behozzák az árukat.










Szinte minden alapkategóriás készülék kompakt egységet képez, így gyárilag tartalmazza a zárt membrános tágulási tartályt, a fűtési keringtető szivattyút és a működéshez szükséges egyéb elemeket. Nem azonos viszont a készülék csomagolásába tartozó gyári egységek kínálata: eltérő, hogy egy bizonyos készüléktípus milyen felszereltséget kínál. Lényeges kérdés, hogy kell-e külön fűtési bekötő készletet vásárolni a kifogástalan és esztétikus felszereléshez, rendelkezik-e a zárt égésterű gázkészülék a gyári égéstermékelvezető rendszerhez szükséges indító adapterrel, lehet-e a kazánon közvetlenül tüzeléstechnikai méréseket végezni. A felszereltségen túl igazi jelentősége a beépített anyagminőségnek és a készülékspecifikus tulajdonságoknak van.
Fördös Norbert




Hozzászólások