A gazdasági válság hatása erősen érezhető az építőiparban is. Még az idei évre is inkább stagnálást várnak, mintsem javulást. Több országban azonban úgy gondolják, hogy építésgazdaság fellendülésének egyik elindítója lehet az energiamegtakarítást eredményező épületfelújítás, különösen a középületek energiahatékonyságának jelentős növelése. A varázsszó tehát az energiahatékonyság. A III. Magyar Paszívház Konferencián elhangzott új épületenergetikai irányelvről szóló előadást közöljük szerkesztett formában.

Az épületek energiatudatos korszerűsítése gazdaságos, megtérülő beruházás. Minél jobb hatékonyságú lesz a felújított épület, annál jobb a megtérülési mutató. Az állami és önkormányzati tulajdonú középületek energiatudatos felújítását követően csökkenhet az üzemeltetésre fordított költségvetési kiadás. Emellett számolni lehet a jó példa erejével, a kedvező tapasztalat még a kételkedőket is meggyőzheti.

Munkahelyteremtés

Magyarországon a lakóépületek a legnagyobb energiafogyasztók, ezen belül jellemzően az egylakásos lakóépületek, ezért kiemelt jelentőségű a meglévő lakóépület-állomány energiatudatos felújítása. Azáltal, hogy kevesebbet kell fűtésre költeni, kellemesebb belső környezet alakulhat ki, javulhat a környezet állapota, végső soron pedig csökkenhet az ország energiafüggősége.

Innovatív új anyagokat és berendezéseket kell kifejleszteni és elterjeszteni. Az energiahatékonyságot növelő felújítások már a tervezés során és a megfelelő műszaki megoldások kiválasztásánál is speciális szaktudást igényelnek. Ugyanakkor könnyen megtanulható, rutinszerűen elvégezhető kivitelezési munkanemeket is tartalmaznak (az épületek utólagos hőszigetelésére szakképzetlen munkások is betaníthatók vagy más szakképesítésű dolgozók átképezhetők). Jellemzően kevéssé gépesíthető, élőmunkaigényes folyamat a korszerűsítés, ezért hozzájárulhat a jelenlegi munkahelyek megtartásához és újak létesítéséhez. A tevékenység beindítása nem igényel nagy tőkét, ezért akár kisvállalkozások is sikeresen részt vehetnek az épületek felújításában. A munkahelyteremtés szempontjából fontos, hogy a felújítások nem koncentrálódnak a nagy városokra, bárhol, ahol épületek találhatók, ott szükség van energiatudatos felújításra. A következő évtizedben az épületek energiahatékonyságának javítását kiemelt célnak kell tekinteni.

Európai normák

Nemzeti célkitűzéseinket össze kell egyeztetni az Európai Unió prioritásaival. Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban több európai irányelvet is figyelembe kell venni.

Várhatóan 2010 májusában jelenik meg az épületek energiahatékonyságáról szóló új irányelv, amely a 2002/91/EK irányelvet fogja felváltani. Új, egységes szerkezetű és szövegezésű irányelv készül, nem módosítás. Előterjesztését 2008 novemberében fogadta el az Európai Bizottság és terjesztette elő a Tanács és az Európai Parlament részére. Első előterjesztés száma 2008/0023. Az Európai Parlament 2009. április 24-én tárgyalta első olvasatban. Sok módosítást javasoltak - ezeket a tagállamok képviselői kissé túlzottan ambiciózusnak ítélték. Hosszas vitát követően 2009. november 17-én a tartalomról politikai megállapodás született a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács között, és közös szöveget fogadtak el.

Nemrég a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése miatti eljárási változtatásoknak megfelelő szövegrészeket is elfogadták. Az irányelv tartalma már szinte biztosan nem fog változni.

Az új irányelv

Kiterjesztik az irányelv hatályát az alacsony (közel zéró) energiafogyasztású épületek építésének ösztönzésére; erre vonatkozóan nemzeti programok kidolgozását ösztönzik. Előírják, hogy 2018-tól valamennyi új hatósági épület, 2020-tól pedig valamennyi új épület legyen "közel zéró energiafogyasztású". Kiterjesztik az irányelv hatályát a meglévő épületek nem jelentős mértékű felújításaira is - abban az esetben, ha az energetikai jellemzőket befolyásoló külső határoló szerkezeteket vagy épületgépészeti berendezéseket érinti a felújítás vagy a csere.

Előírják a költségoptimalizált számítási modell alkalmazását. Ennek segítségével megállapítanák, hogy a várható élettartam alapján az energiaköltségek megtakarításai és a beruházási és üzemeltetési költségek becslésével milyen szinten szükséges megállapítani az energetikai követelményeket.

A tagállamoknak néhány éven belül el kell érni ezt a követelményszintet. Új épületekre egyre szigorúbb követelményeket kell majd megállapítani. Új épületekre és meglévő épületek külső határoló szerkezeteinek felújításakor a költségoptimalizált szintnek megfelelő követelményeket kell előírni és érvényt szerezni. El kell érni, hogy 2020-tól közel zéró igényű új épületek épüljenek csak. Lehetőleg a felújításoknál is közelíteni kell ezt a szintet. Új épületek esetében az engedélyezés során minden esetben vizsgálni kell az alternatív rendszerek (például tömbfűtés) és megújuló energia használatának gazdaságos lehetőségét.

Meglévő épületek jelentős mértékű felújítása esetén törlik azt az 1000 m²-es küszöböt, amely felett a nemzeti szinten megállapított energetikai követelményeknek eleget kell tenni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi épületre érvényesíteni kell majd az energetikai minimumkövetelményeket, ha homlokzatainak és más külső határoló felületeinek több mint 25 százalékát érinti a felújítás vagy az épület (telek nélküli) értékének 25 százalékát meghaladó költségvetésű a beruházás. Továbbá ösztönözni kell a követelményeknél jelentősen takarékosabb felújításokat. Nagy ügyfélforgalmú középületeknél az eddigi 1000 m²-es alapterület helyett már 500 m²-nél nagyobbaknál előírják a kötelező energetikai tanúsítást, amit jól látható helyen ki kell függeszteni. (Miután az irányelv hatálybalépését követően is tovább szigorodik, öt év türelmi idő után már a 250 m²-es közforgalmú helyekre is érvényes az említett előírás.)

A meglévő és új épületekben átfogó, általános energetikai rendszerkövetelményeket kell megállapítani az épületgépészeti rendszerekre; ösztönözni kell intelligens mérési rendszerek megvalósítását. Az egyes berendezésekre az ökodizájn irányelv előírásait kell betartani.

Az energetikai tanúsítványok tartalmának kiegészítését írják elő. Bevezetik a büntetést a tanúsítványoknál. A tanúsítványok független minőség-ellenőrzését az irányelv II. mellékletben meghatározott módon és számban kell majd megvalósítani, emellett kell egy jól működő nyilvántartást is kiépíteni. Szankcionálni kell a tagállami előírások megsértését. Javasolják, hogy bizonyos esetekben a tanúsítványokban javasolt korszerűsítést legyen kötelező elvégeztetni.

Nagyobb hangsúlyt kapna a lakossági tájékoztatás és a tanácsadás. Ezzel kapcsolatban az irányelv bevezetésében érintett szervezetekkel és az önkormányzatokkal tanácskozást javasolnak - különösen a szükséges szakképzések, az oktatás, és kommunikáció, valamint az ösztönző programok megvalósítására.

Hazai teendők

Itthon szükség van egy hosszabb időszakra vonatkozó stratégiai jellegű dokumentumra, amelyben rögzíteni kell a főbb hazai célokat, a hozzá tartozó követelményeket és az ütemezést (új épületekre, meglévő épületekre, középületekre, esetleg egyes eltérő épülettípusokra). Fontos, hogy a kitűzött céloknak megfelelő támogatások és ösztönző rendszerek segítsék a program megvalósítását. Ezek az ösztönző rendszerek legyenek automatikusak, kiszámíthatók, egyszerűek és legyen közvetlen kapcsolat a korszerűsítés következtében elért energiamegtakarítással. Ösztönözni kell a követelményeknél sokkal jobb energetikai minőségű új épületek építését. Számos eldöntendő kérdés van a passzívházak vonatkozásában is:

- Nincs pontos definíciója a közel nulla energiaigényű épületnek. Dönteni kell arról, hogy átveszünk egy már meglévő külföldi minősítési rendszert vagy egy saját hazai kategóriát és rendszert dolgozunk ki.

- Mi legyen a szakmai elnevezése (passzívház, energiatakarékos épület)?

- Amennyiben saját rendszert dolgozunk ki, akkor a feltételrendszert és az elfogadást milyen dokumentum szabályozza (szabvány)?

- Milyen támogató programokat kell indítani (oktatás, szakképzés, továbbképzés lakossági tanácsadás, tervezési segédlet)?

- Van-e elég szakember?

- Vannak-e megfelelő minőségű építőanyagaink? Lesz-e elegendő anyag? (Együttműködés szükséges az építőanyag-gyártókkal, új, innovatív szerkezetek és berendezések kidolgozására).

Az irányelv megjelenését követően a hazai bevezetés során módosítani kell majd néhány hazai jogszabályt is. Ebben kérjük segítségüket és együttgondolkodásukat.

SOLTÉSZ ILONA

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, építésügyi és építészeti főosztály, építészeti és építésgazdasági osztály, osztályvezető

NÉHÁNY A FONTOSABB EURÓPAI IRÁNYELVEK KÖZÜL

- Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről;

- az Európai Parlament és Tanács 2005/32/EK irányelve (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról („ökodizájn irányelv”);

- az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről;

- az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91/EK irányelv átdolgozására vonatkozó új irányelv.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés