Megkezdi működését a Lakás és Épületenergetikai Érdekegyeztető Tanács (LÉT), amely nem formális szervezetként, hanem fórumként, szakmai műhelyként kíván tevékenykedni. A Construmán tartott szervezőbizottsági ülésen kialakították a munkacsoportokat, néhány héten belül elkészülhet a LÉT munka- és feladatterve.

A tavaly ősszel megalakult LÉT (Bautrend 2009. november) célja, hogy konszenzust teremtsen az épületenergetikával kapcsolatos társadalmi, szakmai kérdésekben. A szervezet alkalmas lehet arra, hogy épületenergetikai kérdésekben társadalmi egyeztetést folytasson, valamint javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára. A LÉT munkacsoportjaiban az építőanyag-gyártók, - forgalmazók, kivitelezők, építészek, mérnökök, az ingatlanszakma, a környezetvédelem, tudásközpontok, energiatermelők, forgalmazók, szervezetek és a szaksajtó képviselői kapnak helyet.

Európai normák

A szervezőbizottsági ülésen Kárpáti József, az ÉVOSZ tagozati elnöke emlékeztetett arra, hogy milyen fontos feladat épületeink energiaszükségletének csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése. Magyarország számára stratégiai kérdés a hatékony energiafelhasználás, mivel hazánk importfüggősége kilencvenszázalékos. Magyarországnak ki kell dolgoznia a 2020-ig szóló épületenergiahatékonysági stratégiáját, ami uniós elvárás. A tagállamoknak 2011 júniusáig nemzeti tervet kell kidolgozniuk arról, miként kívánják segíteni az alacsony energiafelhasználású épületek terjedését. 2011. június 30-ig - majd ezt követően háromévente - a meglévő és tervezett támogatási rendszerekről, az EIB-támogatások felhasználásáról is számot kell adni. 2012. június 30. után nem támogatható olyan új építés, felújítás, amely nem teljesíti a költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket. Uniós előírás az is, hogy az energiafogyasztást 20 százalékkal csökkenteni, a megújuló energiahordozók arányát pedig 20 százalékra emelni kell 2020-ig. Követelmény még, hogy 2018. december 31. után állami intézmény csak olyan új építésű épületbe költözhet, amely közel nulla szén-dioxid-kibocsátású. 2021-től pedig már csak ilyen paraméterű házak épülhetnek.

KÉK-re várva

Ahhoz hogy az új jogszabályok, programok eredményesek legyenek, fontos szerepe lehet a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Programnak, az új támogatási rendszerrel éppen a Construmán ismerkedhetett meg a szakma és a nagyközönség (lásd 16. oldal). A program továbbfejleszthető, így a LÉT megvitatásra szánt témái között is szerepel a KÉK. A tanulmány ismertetésére felkért Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöki tanácsadója hangsúlyozta, a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás negyven százaléka az épületekhez köthető, megelőzve az ipart, s a közlekedést is. Hozzátette, hogy a KÉK főleg a lakó- és középületek korszerűsítésére összpontosít, pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200 ezer hagyományos építésű és panelépület felújítására, valamint 20-30 ezer alacsony energiafogyasztású új lakás építésére tesz javaslatot. Az elnök hozzátette, az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll, pénz és elhatározás kérdése, hogy a tervek megvalósuljanak. Elmondta, az állami és uniós forrásokból biztosított támogatások évente mintegy 200 milliárd forintra tehetők, de ez a pénz, számítások szerint további 500 milliárd forint nem állami forrást generálhat. Rámutatott arra, hogy a KÉK Program nem csak az energiahatékonyságra, környezetvédelemre lehet pozitív hatással. A válságba jutott építő- és építőanyag-gyártó iparnak, a háttérbeszállítóknak is pluszmegrendelést jelenthetnek az energiakorszerűsítési munkálatok. Becslések szerint az érintett szektorokban évente akár 15-20 ezer új munkahely is létesülhet.

H. É.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés