A Construmán számos szakmai rendezvényt tartottak, a tucatnyi kísérő esemény közül kiemelkedett a  Bautrend kerekasztal-beszélgetése. Az épületek energiahatékony felújításáról szóló polémia résztvevőivel április 15-én a D épület, Innovatív fórumán találkozhattak a látogatók.

Bevezetésként Prohászka Rajmund, az Ajtó-Ablak Egyesület (MATA) elnöke rövid előadást tartott a hőszigetelés jelentőségéről. Az elmondottakat panelépületek hőképeivel illusztrálta - láthatóvá téve, hogy hol szökik a meleg, és a felújításokat követően mennyivel csökkent az épületek hő vesztesége, illetve ezzel jelentős megtakarítás is elérhető.

Kiemelte, valódi megtakarítást csak kiváló minőségű alapanyagokból, szakszerű beavatkozások révén lehet elérni. Konkrét példán mutatta be, hogy egy jól tervezett, igényesen kivitelezett épület esetén az energiamegtakarítás több mint 45 százalékos, majd kiemelte a komplett felújítás jelentőségét. Prohászka Rajmund, hozzátette, a társasházak korszerű "becsomagolása" sokba kerül, anyagilag ezt nem minden lakóközösség képes vállalni. Ezekben az esetekben a finanszírozáshoz kell segítséget nyújtani, itt jöhet szóba az ESCO-rendszer. Példaként kiemelte, vannak olyan részei a beruházásnak, amelyek relatív kisebb költséggel járnak, mégis nagy megtakarítást eredményeznek. Ilyen a pincefödém hőszigetelése, amivel akár 6 százalékos megtakarítás is elérhető. A központi szellőző rendszerek tisztításával, felújításával is faraghatunk az elektromosáramszámlánkból, ha a szellőzőberendezéseket is korszerűsítjük, és működtetésükre napelemeket használunk, akkor akár 80 százalékkal is csökkenhet a társasház - szellőztetésre fordított - elektromosáramfogyasztása.

A MATA elnöke úgy látja, hogy az energiatakarékosság nemcsak környezetvédelmi, hanem foglalkoztatási kérdés is. Ha az állam végre kiszámíthatóan ösztönözné az energiatakarékos építést és felújítást, akkor hosszú távon, akár 150 ezer embernek is munkát adhatna az építőipar.

Hol vágjunk bele?

A jelenlévők először arra keresték a választ, hogy milyen sorrendet érdemes meghatározni a panelházak felújításánál. A szakemberek véleménye megoszlott, de voltak közös pontok, amit majd minden hozzászóló hangsúlyozott.

Csider László az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) lakásügyi főosztályának vezetője szerint a panelrekonstrukciót azzal kell kezdeni, amivel várhatóan a legnagyobb megtakarítás érhető el. Szerinte egyértelműen az épületszigetelés az, amivel indítani érdemes, de a fűtés legalább épület szintű szabályozhatósága a megtakarítás alapfeltétele. A felújítás ütemezése szempontjából mindenekelőtt hasznos az épületdiagnosztikai vizsgálatokat elvégezni. Ez alapján a társasház már megalapozottan dönthet arról, hogy például a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét vagy a fűtési rendszer korszerűsítését kell-e előbb elvégezni.

Gulyás István a Paneldoctor Kft. képviseletében hozzátette, az épületdiagnosztika egyáltalán nem haszontalan pénzkidobás. Független szakértők segítségével felmérhető az épület műszaki állapota. Ha a lakástulajdonosok még a rekonstrukciós folyamat előtt diagnosztikai szakembereket vonnak be, akkor megalapozottan dönthetnek a pénzügyi keretük felhasználásáról.

Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) elnöke is az átgondoltságra hívta fel a figyelmet, annál is inkább mivel a rekonstrukcióval legalább 20 évre előre meghatározzuk az épület műszaki tulajdonságait. Ezért ha már felújításba fogunk, akkor érdemes inkább a szigorúbb követelményeket figyelembe venni, hogy minél később váljék korszerűtlenné az adott fejlesztés. Debreczy Zoltán szerint az energiaszükséglet felől érdemes megközelíteni a felújítási sorrendet. Ez alapján ő elsősorban a fűtésienergia-megtakarításra helyezné a hangsúlyt, majd a gépészet rekonstrukciójára, de ideálisnak a komplex panelkorszerűsítést tartja. Ez a kijelentés természetesen nem csak panelépületre igaz.

Ezzel egyetértett Grosser Lagos Enrique, a többek között pályázatírással is foglalkozó Lagross Kft. ügyvezetője is, aki ugyancsak hangsúlyozta a komplexitás fontosságát, de szerinte ez mit sem ér, ha nem párosul megfelelő minőséggel. Tapasztalatai szerint a jobb hatásfokú ventilációval és a szabályozhatóság megteremtésével is takarékoskodhatunk. Ha szekunder és primer oldalon is szabályozható a távfűtés, az emberek takarékosabban bánnak a hőenergiával, ami önmagában 10-15 százalékos megtakarítást eredményez.

Rácz József, a Weishaupt Hőtechnikai Kft. ügyvezető igazgatója sem hagyott kétséget afelől, hogy a komplex felújítással lehet a legnagyobb eredményeket elérni. Ő egy 1975-ben épült, iparosított technológiával készült ház példáját hozta fel, ahol a fűtésrendszer kondenzációs készülékre való cseréje (8 éves megtérülési idővel) és a 10 cm-es hőszigetelés felhelyezése (körülbelül 20 éves megtérülési idővel) 26-26 százalék megtakarítást eredményezett, az ablakcsere (körülbelül 40 éves megtérülési idővel) további 10 százalékos javulást hozott. Majd hozzá tette, hogy egy korszerű kondenzációs gázkészülékkel, amihez használati meleg vizet előállító napkollektor kapcsolódik, 25-30 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, és ha ez még hőszigeteléskorszerűsítéssel is párosul, akkor akár 50 százalékra is feltornászható ez az eredmény. A környezettudatosságon és a minőségi felújításon van a hangsúly, csak ez lehet irányelv a felújítás megtervezésekor.

Miből lesz pénz?

A panelrekonstrukció szempontjából nem csak a műszaki tartalom fontos, hanem a finanszírozás is. Más-más okból, de ez komoly fejtörést okoz mind a társasházaknak, mind az érintett építőipari vállalatoknak. Mindezek fényében a résztvevők arra keresték a választ, mit lehet tenni azért, hogy minél több elemét újítsák föl az épületnek.

Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) elnöke szerint természetesen a tervszerű felújításhoz szükség van épületdiagnosztikára, de nem elég kideríteni, hogy hol vannak az épület gyenge pontjai. Tapasztalatai szerint a lakástulajdonosok sem az előtakarékosság, sem a befizetések szintjén nem állnak úgy, hogy - támogatás nélkül is - reálisan végrehajtható legyen - az egy egyébként kívánatos − jó minőségű, komplex felújítás. Épp ezért a rekonstrukciós sorrendhez hozzá kell kapcsolni egy forrásteremtési koncepciót, a kettő csak együtt áll meg. Farkas Tamás úgy látja, hogy jelenleg sajnos nem ez a gyakorlat, a társasházak kapkodnak, ha kijön egy pályázat, akkor elindulnak - és jó esetben nyernek -, de nem tudatos tervezéssel, nem előrelátó módon végzik a felújításokat. Ezzel együtt a LOSZ elnöke abban bízik, hogy a pályázati rendszer átalakul és egyre inkább díjazni fogja a komplex felújításra vállalkozó lakóközösségeket. De ez mit sem ér, ha nem tervezhető és kiszámítható a pályázati rendszer.

Debreczy Zoltán szerint izgalmas változások előtt áll a pályázati rendszer. Szakmai egyeztetéseken nyilvánvalóvá vált, hogy a hamarosan felálló új kormány komplex energetikai programban gondolkodik. A Mapasz elnöke úgy tudja, hogy a szakemberek által készített elemzést fogják támogatni, ezzel ösztönözve a lakókat, hogy hozzáértő szakértőkkel készíttessék elő a felújítást. De több állami támogatáshoz juthat az, aki minősített építési termékeket és minősített szakembereket vesz igénybe. Ha ez tényleg így lesz, akkor reményei szerint sokat javulhat a felújítások színvonala, és így fellen dülhet az iparág is. Grosser Lagos Enrique hangsúlyozta, hogy az EU szigorúbb szabályokat vár el a klímavédelem jegyében. Csökkenteni kell ténylegesen a szén-dioxid-kibocsátást, a felújítási programokkal ezt a célt is teljesíteni kell. Ezt Magyarország a szén-dioxid-kvóta eladásokból tudja finanszírozni - és az érvényes előírások szerint ezt a bevételt erre kell fordítani.

Majd megjegyezte, hogy a társasházak nem csak az állami támogatások révén újulhatnak meg. Az általa kínált - a világban elterjedt - ESCO-megoldás a többlakásos épületekben végrehajtott felújítások révén elérhető garantált energiamegtakarításra épül, ez az, ami forrást jelent a beruházáshoz. A modell lényege, hogy a majdani megtakarítás fejében előfinanszírozzák a kiépítés és az üzemeltetés költségeit. A megtakarítások maximalizálásához gondos tervezésre, minőségi kivitelezésre és optimális üzemeltetésre van szükség. Az általuk javasolt ESCO-konstrukcióban 30-40 százalékot vállalnak a finanszírozásból, amit még állami segítséggel is kiegészíthetnek a társasházak. A Lagross Kft. ügyvezetője hozzátette, sokáig nem tartható az a gyakorlat, hogy valójában a kis- és közepes vállalatok előfinanszírozzák az állami panelprogramokat. Ilyen körülmények között tarthatatlan, hogy a bankok lassan nyújtják és lassan folyósítják a megítélt hiteleket. Ráadásul Magyarországon csak egy-két bank finanszíroz ESCO-megoldásokat, ha ez a helyzet megváltozna, akkor még versenyképesebb lehetne ez az üzleti modell.

Közös felelősség

A kerekasztal résztvevői kitértek arra is, hogy a panelrekonstrukció sikere - az említetteken kívül - több tényezőtől is függ.

A közös képviselők felkészültségén sok múlik, rátermett ingatlankezelő hiányában a társasházak elesnek az állami támogatásoktól, illetve szakszerűtlen felújításokba foghatnak bele.

Farkas Tamás nem látja egyértelműnek a helyzetet, egyik oldalról szakmai követelményt kell támasztani a közös képviselőkkel szemben, a másik oldalon viszont magántulajdonról van szó, így az ehhez kapcsolódó szabadságjogokat tiszteletben kell tartani. Kényes dolog tehát az állami beavatkozás. Ezzel együtt rendkívül komoly szakmaiszínvonal-emelkedésre lenne szükség, az ingatlankezelés területén átláthatóságot, tiszta versenykörülményeket kell teremteni. Miközben sok helyen vadászni kell a közös képviselőket - nem akad a lakók között olyan, aki eljárna a tulajdonosok nevében, és magára vállalná a felújítással együtt járó felelősséget. Így fordulhat elő az, hogy a közös képviselők zömében 60 év fölöttiek, mert csak ők vállalják a feladatot. Ami persze nem akadálya a sikernek - a Hun utca vagy az óbudai Faluház jó példája igazolja, hogy egy megbízható "régi szomszéd" is mintaszerűen viheti a ház ügyeit.

Prohászka Rajmund a lakossági kommunikáció fontosságát és a média szerepét hangsúlyozta. Ha az emberek megértik, hogy a felújítással nem kiveszünk a zsebükből, hanem épp ellenkezőleg, akkor jobb eredményt érhetünk el. Gulyás István ehhez kapcsolódva a szakképzés ügyét hozta fel. Szerinte a felsőoktatásban megfelelő elméleti alapot kapnak az egyetemisták, de a szakmunkásképzés terén még sokat kell fejlődni. Ebben nagyobb szerepet vállalhatnának az építőanyaggyártók és -forgalmazók. Ezen cégeknél készen megtalálhatók a kidolgozott oktatási tervezetek, a részletes tananyagok, csak használni kellene ezeket. Különösen azért, mert az építőiparban nagy úr a megszokás, az évtizedes rossz, nem energiahatékony gyakorlat garantáltan silány minőséget eredményez, amin közös erővel kell változtatni.

KRAMER-NAGY ÁKOS

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés