A Construma kiállításon mutatták be a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Programot. A zöld szemléletű tanulmány hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez, és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenéséhez is. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) konferenciáján a szélesebb szakmai közvélemény is megismerkedhetett a program részleteivel.

A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Programnak (KÉK) voltak már előzményei. Nyitóelőadásában Széman György, a MÉASZ elnöke emlékezte tett arra, hogy a vállalkozások versenyképességét javító intézkedésekről már tavaly ajánlásokat fogalmaztak meg az Országgyűlés Építésgazdasági Tárcaközi Munka bizottsága számára. Javaslataik között szerepelt egy komplex energia hatékonyságnövelő és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő épületfelújítási program. A Klímabarát Épületek Keretprogramra tett javaslatuk az építőipari válságkezelésről szóló országgyűlési határozatba is beépült.

Zöld fordulat összefogással

A jelenleginél hatékonyabb támogatási rendszer megvalósítása volt a cél a KÉK Program kidolgozásakor. A zöld szemléletű KÉK Program - amellett, hogy klímavédelmi célokat is szolgál - kitörési pontot is jelenthet az ágazat számára. Széman György a tavaly november óta készülő programot jelképesen átadta Bencsik János országgyűlési képviselőnek, Tatabánya fideszes polgármesterének. A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy az építőipar kilábalásához zöld fordulatra van szükség. Hozzátette, azoknak a szakmai szervezeteknek is lehetőségük lesz még észrevételeiket megtenni, amelyek nem vettek részt a KÉK Program kidolgozásában. Elmondta, az építésgazdaságban is tetten érhető a politikai kettéosztottság, ezt azonban a jövőben félre kell tenni, az érdekérvényesítést ronthatja, ha a szakmán belül nincs összefogás. Az építőipar szereplőinek közösen kell az építésgazdaság érdekeit képviselniük, ennek jó kerete lenne az építési kamara. Kiemelte, hogy a következő kormánynak a túladóztatást csökkentenie kell, a vállalkozások akkor juthatnak "levegőhöz", ha az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklődnek. Szükség van az adminisztrációs terhek, a bürokrácia csökkentésére is. Ugyanakkor javítani kell a vállalkozások finanszírozását, jelenleg ugyanis a cégek nehezen jutnak forráshoz fejlesztéseikhez. Az említett három területen a változásokhoz mintegy másfél év szükséges. Elengedhetetlen a belső piac élénkítése is, amelyhez megtérülő beruházások, értelmes fejlesztések kellenek. Ezek közé sorolta a komplex épületkorszerűsítési programot is.

Csökkenő termelés

Bencsik János szerint az elmúlt években megtorpant az építésgazdaság. Ezt jelzi, hogy a termelés mintegy negyven százalékkal visszaesett, ez nemcsak a kivitelezésben, hanem az építőanyaggyártásban is tetten érhető. Az új lakások építése évi 20 ezer alá esett, így nem csoda, hogy a hazai cégek főleg kivitelre termelnek. A foglalkoztatottak száma is 40-50 ezer fős csökkenést mutat, az állásukat elvesztők közül sokan a feketegazdaságba menekültek vagy kényszervállalkozók lettek. A csökkenő kereslet, a többletkapacitások 10-20 százalékos árcsökkenéshez vezettek. A megrendelők közül sokan nem kérnek számlát, ezért "fusibrigádok" járják az országot. A válság az oktatás, szakképzés gondjait is tovább mélyítette. A Fidesz szakpolitikusa leszögezte, kiemelt figyelmet kell fordítani az ország energiafüggőségének csökkentésére, a megújuló energiák részarányának növelésére. Szükség van a meglévő lakás- és középület-állomány korszerűsítésére, és arra, hogy a következő esztendőkben évi 40 ezer új otthon épüljön. A következő 10-15 esztendőben 800 ezer-egymillió lakás korszerűsítése lehet a cél. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, ki kell dolgozni egy hosszú távú lakáspolitikai koncepciót. Ennek hangsúlyos része lehet az előtakarékosság, amely jelenleg is hatékonyan működik. Hozzátette, hogy a bérlakás-építési program bővítésére is szükség van, az épülő új otthonok egyötödét a szociálisan rászorulók kapnák.