Bár Magyarországon kedvezőbbek a természeti adottságok a napenergia-hasznosításhoz, mint például az e téren lényegesen előrébb tartó Ausztriában és Németországban, mégis e megújuló erőforrás alkalmazása lassan terjed. A természetes előny kihasználását a gazdasági, szabályozási és finanszírozási környezet befolyásolása mellett a környezet- és energiatudatos hozzáállás, a megfelelő tájékoztatás is nagymértékben segítheti vagy segíthetné.

A 2009-ben indult Napkorona Bajnokságban eddig Miskolc, Orosháza és több budapesti kerület mellett olyan apróbb falvak is indultak, mint Nagypáli vagy a 23 lakosú Dötk. Az 5000 fő alatti kistelepüléseknek is érdemes volt benevezni a versengésbe, hiszen a bajnokság 3 kategóriájának egyikében, a lakosságszámhoz viszonyított felhasználási aránnyal ők is esélyesek lehetnek a főleg presztízsértékkel bíró Napkorona-díjra. A versenyben induló települések napenergiát hasznosító intézményei között éppúgy megtalálható szociális otthon, kórház, tüdőszanatórium és idősek otthona, mint erdei iskola, szálloda, társasház vagy szabadidőpark. Az előbbi intézmények főleg a magas melegvíz-fogyasztásuk miatt gondolták úgy, hogy érdemes a napra váltaniuk. Az önkormányzatok és kisebb vállalkozások mellett, látványos lépésként, az egyik kereskedelmi áruházlánc telepített több üzletére napkollektoros és napelemes rendszert.

A szervező Energia Klubhoz beérkezett visszajelzések alapján elmondható, hogy az önkormányzatok napenergiás beruházásainak legfőbb motiváló tényezője a település energiaköltségeinek csökkentése és az energetikai függetlenedés. A napos beruházások megvalósulásban nagyon sok múlik a település vezetésén és a polgármester elhivatottságán. Az, hogy egyes elemzők 2010-re 150 ezer négyzetméternyi napkollektor-felületet jósolnak, bizonyítja, a rossz támogatási környezet ellenére évről évre egyre többen látnak a napenergia hasznosításában lehetőséget. Ezeken a területeken is változást hozhat az eddigi hasznosításokat feltérképező verseny, főleg a pozitív, követhető projektek bemutatásával. A bajnokság a napenergia-hasznosításban érdekelt összes szereplőnek segítséget nyújthat, legyen szó az érdekelt cégekről, a lakosságról, az önkormányzatokról vagy éppen az államigazgatásról.

A Napkorona Bajnokság német változatában, a Solarbundesligában mostanra több mint 1500 település vesz részt. Számos középületen találjuk meg a napenergiás berendezéseket, ami részben a "Nap a városházán" és "Nap az iskolában" támogatási programoknak köszönhető. Van olyan település is, ahol központi napelemes rendszereket építettek ki. Ezeknek hála a lakosok kedvezőbb áron juthatnak villamos energiához. Németországban egyébként a napelemmel villamosenergiahálózatra termelt áramért a szolgáltatók által minimálisan kifizetendő árat határoztak meg, ezért ott a napelem nagyon jó befektetésnek számít. Ezeket a rendszereket általában valamilyen közintézmény tetejére helyezik ki, szemléltetés céljából.

Az önkormányzati beruházásokon kívül sok olyan települési projekt van, amivel a német polgárokat a napenergia felhasználására motiválják. Ezek gyakran nem is igényelnek önkormányzati forrást. Példaként azok a németországi települések említhetők, ahol az önkormányzati tulajdonban levő telkeket olcsóbban adják, amennyiben a vásárló szerződésben vállalja, hogy napkollektort telepíttet a háza tetejére. Van, ahol a lakosságnak megszervezik a közös árajánlatkérést, hogy így kedvezőbb áron juthassanak napkollektorhoz. Több településen ingyenes energetikai tanácsadást és napenergiás kerekasztalbeszélgetéseket is szerveznek, de van olyan város is, ahol helyi támogatási programokat dolgoztak ki a lakosságnak.

A bajnokságtól függetlenül az Energia Klub évről évre elkészíti napenergia piaci felmérését, nyomon követve a fejlődést, változásokat, így segítve az egyre szaporodó napenergiás vállalkozásokat. A napenergia-piac fejlődését jól szemlélteti a cégek számának növekedése: amíg 2008-ban közel 200, addig 2009-ben több mint 300 cég foglalkozik hazánkban napos rendszerek forgalmazásával, telepítésével. A magyarországi adottságok rendkívül jónak tekinthetők: a napsütéses órák száma 1700-2200 óra körül alakul. Az érték az ország déli részén, az Alföldön a legmagasabb, az ország nyugati és északi részében alacsonyabb. A magyarországi napenergiapiacról pontos hivatalos adatok egyébként nem állnak rendelkezésre. Az Energia Klub felmérése alapján elmondható, hogy az eddig megvalósult rendszerek elterjedésében a nyugat-magyarországi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió jár élen, de meglepő módon az észak-magyarországi, illetve észak-alföldi régióban is sok napos rendszerről tudunk. Látható, a természeti adottság csak részben befolyásolja a napenergiás rendszerek létrejöttét, nagyon sok múlik a térségben élők szemléletén, a megfelelő tájékoztatáson, a "ragadós" példákon, valamint a térségben jelen lévő napos cégek tevékenységén.