A Hun utca 1-15. társasházban 1995-ben választották meg közös képviselőnek Fekete Lászlót. Az 1973-ban épült honvédségi szolgálati panellakások műszaki állaga nem sokban különbözött az átlagtól. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a '90-es évek közepén a XIII. kerületi társasház teljesen eladósodott a közszolgáltatók felé. 15 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a társasház felújítására az évek során több mint 120 milliót költhetnek. Abban, hogy a Hun utcai társasházra manapság követendő mintaként tekintenek, két dolog is közrejátszik: a közös képviselő maga is a társasházban él, és a lakók 80 százaléka az első beköltözők közül kerül ki. Mindez sokat segít a közös célok elérésében. 

A '90-es években 256 lakás fűtésére és melegvíz-ellátására 35 800 gigajoule energiát és 58 ezer köbméter meleg vizet használtak föl évente. Semmit nem mértek, semmit sem szabályoztak, mindenki annyit használt föl, amennyit csak akart, a fűtést ablaknyitással szabályozták. Fekete László alaposan és következetesen látott a feladathoz. Az évek során hét pályázatot adtak be - a mostani felújítás volt a 8. - és nyertek el, ezekkel és a Főtávval való sorozatos egyeztetések során szabályozhatóvá tették a lakásokban a fűtést, költségmegosztókat és vízórákat szereltek föl. Ezzel egy év alatt 30 százalékkal csökkentették a fölhasznált energiát. A következő lépés a melegvíz- és fűtéscsövek szigetelése volt. Előtte például a meleg víz 28 Celsius-fokot hűlt a csövekben, utána pedig csak 3-at. 2008-ra az épület éves energiafelhasználása 7446 gigajoule lett, ez 76 százalék csökkenést jelent. A fűtési rendszer szekunder oldalának rendszeres karbantartásával a 2100 darab elavult, 37 éves radiátort évi 300-400 darabos cserével, korszerű lapradiátorokra cserélték. A hőszivattyúk telepítését 2009-ben már egy szabályozott, jó állapotban lévő kétcsöves fűtési rendszer fogadta. 

Itt érték el azt a határt, ahol már nem tudták a költségeket tovább csökkenteni. Sokszor több alapdíjat fizettek a fűtésért, mint hődíjat. Mindeközben még pályázati segítséggel kicserélték a nyílászárókat, és az épületet kívülről is hőszigetelték. Az épületek hőszigetelésének havi költsége 5 éves futamidővel számolva lakásonként havi 300-400 forinttal kevesebb, mint a Főtáv részére fizetett fűtési alapdíj volt. 2009 második félévének fűtésiköltség-elszámolása bizonyította, hogy az épületek hőszigetelésének eredményeként a hőfogyasztás a 2008. évi azonos időszakhoz képest 42,7 százalékkal csökkent - tette hozzá Fekete László.

2008-ban az Országgyűlés irodaházában tanácskozást tartottak a fűtéskorszerűsítés témakörében, ahova a Főtáv javaslatára - mint a példaértékű felújításokat végző közös képviselőt - Fekete Lászlót is meghívták. Ott találkozott Szinapisz Dimitrisszel a Geo-Nrg Kft. tulajdonosával, aki bemutatott számára egy olcsóbb fűtési lehetőséget. Ekkor hallott először Fekete László a hőszivattyúkról, tanulmányozta a szakirodalmat, és hamarosan megkezdték az előkészületeket. A fejlesztés azonban megakadt, nem anyagi vagy műszaki okokból, hanem jogi nehézség adódtak.

A ház úszótelken áll, azaz csak körben az egyméteres sáv a társasházé, így közterületen kellett elhelyezni a hőszivattyúkhoz tartozó műtárgyakat, termelő- és nyelő kutakat, amelyek magántulajdonban állnak.

Ahhoz, hogy a rendszerhez szükséges összesen 10 kutat közterületen jogszerűen kiépíthessék, törvényt, kormányrendeletet és önkormányzati rendeletet kellett módosítani. Egyedülálló, hogy egy társasház érdekében parlamenti és önkormányzati képviselők fogjanak össze, de a projekt sikeréhez ez kellett. 

A jogi környezet átalakítása másfél évet vett igénybe, ami a magyar viszonyok és a feladat nagyságát tekintve kifejezetten gyors folyamatnak mondható. Mindeközben nem állt le a projekt előkészítése, a Geo-Nrg Kft. elkezdte a felméréséket: a ház rendszerének állapotát és a geológiai adottságokat vizsgálták.

Dr. Székely Ferenc hidrogeológus vezette a földtani méréseket, amikor is számos szempontot figyelembe véve döntöttek a vizes hőszivattyúk mellett. 

Béndek Tibor, a Geo-Nrg Kft. műszaki osztályvezetője tájékoztatása szerint a földtani adottságok nagyon kedvezők a Hun utcában. 15 méter mélységből hozzávetőleg 12 Celsius-fokos vizet nyernek, amelyet körülbelül 5 Celsiusfokkal hűtenek le, a nyert hőenergiával a hőszivattyús berendezések akár 62-63 Celsius-fokos vizet is képesek előállítani. A talajból nyert vizet zárt rendszeren keresztül a szintén 15 méter mély nyelőkutakon át juttatják vissza a talajba. A vízből a hőenergián kívül semmit sem vesznek ki, ahhoz semmit sem adnak hozzá. A használati meleg víz előállításhoz 2 × 3 puffertárolót használnak, az ezekben lévő víz zárt rendszert alkot. Ez a víz hőcserélőkön keresztül a lakók igénye szerint melegíti fel a csapvizet. 

A fűtéshez használt víz hőmérsékletét a külső hőmérséklet alapján határozzák meg. A legmagasabb érték 63 Celsiusfok, erre akkor van szükség, ha kint -15 Celsius-fok van. Amikor a kinti érték 5 Celsius-fok körüli, abban az esetben elég hozzávetőleg 39 Celsius-fok is. Ha kint -15 Celsius-foknál hidegebb lenne, akkor a gépházanként fölszerelt 3, összesen 105 kilowattos elektromos fűtőpatronnal tudnak rásegíteni. 

De erre még az idei hideg télen sem volt szükség. A meleg vizet egy darab 245 kilowattos, a fűtést 2 darab 440 kilowattos hőszivattyú állítja elő, ezzel a teljes rendszer az országban a legnagyobb teljesítményű, amit lakóházba építettek be. Sőt Európában sincs még egy ekkora panelház, amelyet hőszivattyú segítségével fűtenek. A rendszer állapotát több mint 50 ponton mérik, amelyet a kezelő szoftver segítségével a cég irodájában ellenőriznek, és szükség esetén be is avatkozhatnak.

A rendszer elvben alkalmas arra is, hogy nyáron klimatizálják a lakásokat. Ehhez viszont fain-coilokra lenne szükség, a ház tervei között szerepel, hogy az egyedi klímák helyett ezt a sokkal inkább környezetbarát megoldást válasszák. Ez a rendszer szempontjából is hasznos lenne, ugyanis a télen kivett hőt a nyeletőkön át nyáron visszapótolnák. Mivel a hőszivattyúk hangosak, a betonpanel pedig jól viszi a hangot, külön gondot fordítottak a gépház szigetelésére. Minden berendezési tárgy gumis bakon vagy gumis bilincsen helyezkedik el, így nem érintkezik közvetlenül az épület szerkezetével.

Ezenkívül, a hőszivattyúkat is hangszigetelő védőfallal vették körül és a csőszakaszokba gumikompenzátorokat építettek be. 

A társasház levált a Főtáv rendszeréről, számukra a hőt a Geo-Nrg Kft. biztosítja. A cég állja a rendszer működtetésének valamennyi költségét: a berendezéseket, azok beépítését, tervszerű karbantartását, javítását. Hogy ne érje komoly meglepetés őket, raktáron tartanak egy komplett hőszivattyút, hiba esetén abból azonnal ki tudják venni a szükséges alkatrészt, amit utána pótolnak.

A házzal 20 éves szolgáltatási és üzemeltetési szerződést kötöttek. Úgy állapodtak meg, hogy garantálják, a Főtáv mindenkori áránál legalább 15 százalékkal olcsóbb hőenergiát biztosítanak. Ez ma nagyságrendileg 30 százalék megtakarítást jelent a lakóknak. A fogyasztást évente egyszer olvassák le, 11 hónapon keresztül átalányt fizetnek és a 12. hónapban kiigazítják a valós fogyasztásnak megfelelően. Mindezt nem külön számlázzák az albetéteseknek, hanem a közös költségben külön tételként szerepel.

Így ugyanis egyszerűbb az esetleges kintlévőségek behajtása. Az árat évente egyszer, áprilisban módosítják, két adat alapján, az egyik az infláció, a másik az elektromos áram ára, mivel a rendszert árammal üzemeltetik. Az emelés százaléka a két említett érték között alakul, úgy, hogy a fenti 15 százalékos Főtávárkülönbözetet is tarják. Mint már említettük, a beruházás valamennyi költségét a Geo-Nrg Kft. állja. A megtérülésről pontos adatot nem adtak, és ma még meg sem határozható, de mindenképp 10 év fölött van. Ezt a rendszert és a ma már folyamatban lévő hasonló csepeli beruházást még saját erőből finanszírozza a cég, de a jövőben bankokkal fognak együttműködni. 

A műszaki fejlesztés sikerét az ingatlanpiac is visszaigazolja. A szomszédos lakótelepi házakhoz képest az itteni lakások másfélszer annyiért kelnek el. De ritkán van a Hun utca 1-15-ben eladó lakás.