Kiadványunk előző számában (Bautrend 2010. január-február) beszámoltunk arról az EU-s rendeletről, amely a rossz hatásfokú izzólámpákon túl immár a "gyengén teljesítő" halogénlámpák, lineáris és kompakt fénycsövek és nagy intenzitású kisülőlámpák bizonyos típusainak kitiltásáról is intézkedik. A vonatkozó EU 2009/245/EC számú rendelet teljes szövege megtalálható az EU honlapján. 

A világítási rendszer azonban - amelytől egyre jobb energiahatékonyságot várunk - nem csupán fényforrásokból áll. Valamennyi lineáris, kör alakú és kompakt fénycső és a nagy intenzitású kisülőlámpa kisüléses fényforrás. A fénykeltéshez esetükben először is elektromos kisülést kell létrehozni az elektródák között, amihez valamilyen gyújtókészülékre van szükség. Majd az így kialakult - igen kis ellenállású - kisülés fenntartásához, illetve az áramkörben folyó áram értékének korlátozásához induktív vagy elektronikus előtétekre van szükség. Az utóbbiak általában gondoskodnak - egyéb más funkciók mellett - a gyújtási folyamatról is. Márpedig veszteségei az előtéteknek is vannak, ezért esetükben is gondoskodni kell a megfelelő energiahatékonyságról. Az előtéteket eredetileg veszteségük növekvő sorrendjében a következő energiaosztályokba sorolták: A1, A2, A3, B1, B2, C és D. A 2000/55/EC EU-s irányelvek alapján kiadott 55/2003 (IX. 4.) GKM rendelet 2004. január 1-jétől megtiltotta a D osztályba tartozó "nagyon nagy veszteségű" induktív előtétek forgalmazását. 2005. november 21-től pedig a C osztályú "mérsékelt veszteségű" induktív előtéteket is tilalmi listára helyezte (Bautrend, 2007/11. 50-51. oldal). A szigorítási folyamat most újabb szakaszához érkezett. Bevezették az A1 BAT és A2 BAT energiahatékonysági indexeket (EEI), amelyek az adott kategórián belül "rendelkezésre álló legjobb technológiát" jelentik (innen az angol BAT rövidítés). A kidolgozott többlépcsős modell alapján (1. táblázat) igyekeznek rászorítani a gyártókat, értékesítőket és felhasználókat az egyre jobb energiahatékonyságú, ecodesign, azaz ökológiailag megfelelő, környezetbarát eszközök felhasználására. Méghozzá nem csupán a fényforrások, hanem a működtetésüket végző eszközök esetén is. A rendelet kiterjed azokra a lámpatestekre is, amelyekben ezeket a fényforrásokat üzemeltetik (2. táblázat). 

A rendelet három fő és két közbenső szakaszt ír elő. Minden lépcsőben követelmények fogalmazódnak meg. A rendelet hatálybalépésétől számított 5 évnél nem távolabbi időben - 2014. április 13-ig - az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia a világítástechnika helyzetét. A CE jelöléssel ellátott termékeknek természetesen ki kell elégíteniük a rendelet előírásait.

A rendelet a fent idézett 2000/55/EC előtét-direktíva továbbfejlesztése, amely ezzel hatályát is veszítette. A fő különbség az, hogy az EEI energiahatékonysági index nem a rendszerteljesítményen alapul (mint az előtét-direktívában), hanem az előtét hatásfokán, azaz a fényforrás és a rendszer teljesítményének hányadosán. Az első lépcsőben a követelmények megegyeznek az előtét-direktívából adódóakkal a rendszerteljesítményről előtétteljesítményre történt áttérés kivételével. A mérési módszerek is azonosak. A kiegészítő követelmények a következők:

- készenléti teljesítmények ≤ 1 W előtéttenként;

- a jelenleg piacon lévő fényforrások előtétjeinek ki kell elégíteniük legalább az EEI = B2 követelményeket; 

- a jelenlegi előtétekhez nem alkalmas új fényforrások esetén az előtéteknek A3 osztályúaknak kell lenniük.

A második lépcsőben a készenléti veszteségekre vonatkozó követelmények szigorúbbak: ≤ 0,5 W/előtét.

A harmadik lépcsőben pedig a nem szabályozható előtétekre vonatkozó követelmény: A2 vagy A2 BAT,

a szabályozhatóakra pedig: A1 BAT.

Az első lépcsőben nem írtak elő követelményeket. A második lépcső bevezeti a minimális előtéthatásfok követelményeket, és kötelezővé teszi azok feltüntetését az előtétre bélyegezve vagy a dokumentációkban. A követelményeknek eleget tevő előtétek jelölése: EEI = A3. A harmadik lépcső az előtétekre szigorúbb hatásfokkövetelményeket ír elő. Az ezekre alkalmazandó jelölés: A2. A fénycsövek és a nagy intenzitású kisülőlámpák bélyegzése (például: EEI = A3 vagy A2) azt jelzi, hogy az előtétek eleget tesznek az 1. lépcső követelményeinek (EEI = XX jelölés), vagy a 2. lépcsőének (EEI betűk nélküli jelölés).

Az első lépcsőben a fénycsöves lámpatestek készenléti veszteségei megegyeznek a beépített előtétek készenléti veszteségeinek összegével (n. x.W), figyelmen kívül hagyva, hogy a lámpatestekben más olyan alkotóelemek is lehetnek, amelyek teljesítményt használnak fel (n a beépített előtétek száma). Közbenső lépcső: 18 hónappal a rendelet hatálybalépése után (2010. október 13-tól kezdődően) a lámpatestgyártóknak kötelező érvénnyel termékinformációt kell közölniük a 2000 lm-nél nagyobb fényáramú fénycsöves és nagy intenzitású kisülőlámpás lámpatestekről internetes honlapjukon vagy műszaki dokumentációjukban. A megfelelőségi nyilatkozatnak az energiát használó termékek ecodesign tervezésére vonatkozó követelményeket megfogalmazó 2005/32/EC EuP direktíva VI. mellékletében előírtakon túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

- az előtét hatásfokát (az előtét gyártójától kapott információnak megfelelően);

- a lámpa fényhasznosítását lm/W-ban;

- karbantartási utasításokat (például: tisztítási előírásokat), hogy a lámpatest élettartama során lehetőleg megőrizhesse eredeti minőségét.

A második lépcső tervezési követelményeket ír elő mind a fénycsöves, mind a nagy intenzitású kisülőlámpás lámpatestekre. Ezeket úgy kell megtervezni, hogy alkalmasak legyenek a 3. lépcső előtétjeihez, tehát hogy a harmadik lépcsőben késlekedés nélkül lehessen váltani. Ezenkívül a fénycsöves lámpatestek készenléti veszteségeinek határértéke jelentősen lecsökken: ≤ n/2W.

A zökkenőmentes és mielőbbi váltás biztosítása érdekében a CELMA, az Európai Unió országai lámpatest- és elektrotechnikai lámpatestalkatrész-gyártóinak szövetsége javasolja a 3. lépcsős előtétekre (A1 BAT, A2 és A2 BAT) történő mielőbbi áttérést (beleértve az IP4X védettségű lámpatesteket is).