Ertsey Attila - Kétféleképpen használatos: általános értelemben ide tartozik minden, ami fenntartható, illetve ami illeszkedik az ökologikus szemléletbe. Szűkebb értelemben olyan építészeti eszközöket, amelyek növelik a zöldfelület nagyságát - gondolok itt a zöldtetőre vagy a zöldhomlokzatra. Amennyiben tágabb vonatkozásban szeretnénk megragadni a zöldépítészet mibenlétét, rengeteg mindenről beszélhetünk. Ez a szemlélet alkalmazható az épület működtetésére, amikor elsődleges szempont, hogy mennyi energiát, vizet használ fel az épület, illetve mennyi káros anyagot bocsát ki - legyen szó szén-dioxidról, szennyvízről vagy bármi másról. Legalább ennyire fontos, hogy természetes anyagokat használnak-e föl az építkezéskor, a zöld szemlélet ugyanis megkívánja, hogy olyan termékeket építsenek be, amelyek azután a bontást követően a környezetbe visszakerülve nem okoznak szennyezést. Talán azt lehetne mondani, hogy az egyik leglényegesebb szempont, hogy mennyi a beépített energiatartalma a háznak, és ez minden esetben kiszámítható.

E. A. - Haladunk, a kérdés csak az, hogy ennek sebessége elegendő lesz-e. Magyarországon cseppet sem rózsás a helyzet, a szándék érzékelhető, ugyanakkor a tettek tekintetében óriási a lemaradás a nyugateurópai országokhoz képest. Ausztriában például az elektromos áram több mint 80 százalékát megújuló energiából állítják elő, és egyre több az energetikailag önellátó település. Nálunk ez még csak a távoli jövő. A legégetőbb feladat a klímaváltozásra való reagálás, és ezzel igencsak lemaradásban vagyunk. Sok múlik azon, hogy ezt be tudjuk-e hozni. Az építészet - és persze a kivitelezés - terén szinte végeláthatatlan a tennivaló, hiszen hazánkban a szén-dioxid-kibocsátás csaknem 50 százalékát az épületek adják. Ezen nemcsak lehet, hanem kell is javítani, méghozzá drasztikusan. Már a legkisebb lépés is sokat hozhat a konyhára, a másik véglet pedig a passzívház, amelynek köszönhetően a fűtési költségek tizedükre apaszthatók. Ráadásul nem csupán az energiafelhasználást lehet töredékére csökkenteni, hanem a kibocsátást szintúgy, és ebben az esetben a levegőbe kerülő szén-dioxid kizárólag megújuló energiából - konkrétan biomasszából - származhat. Azaz hatása a légkör egyensúlyára semleges.

E. A. - Pedig ez a lényegesebb, hiszen sokkal nagyobb megtakarítást, kibocsátáscsökkenést lehet elérni a régebben épült házak esetében. Persze az átalakítások terén biztosan évtizedes teendőkről beszélünk. De állítom, hogy húsz év alatt radikális változást lehet elérni, az épületállomány jelentős részét "zöldebbé" lehetne tenni. Jó példa azért már akad: a passzívházak között úttörőnek számít itthon a dunaújvárosi Solanova-projekt, ahol egy teljes panelházat újítottak föl (Bautrend 2007. május). Mostanában rendre a Flórián téri Faluház rekonstrukcióját emlegetik példaként (Bautrend 2009. augusztus) az energiamegtakarítás kapcsán, holott az ott alkalmazott megoldásokkal jó esetben 50 százalékos fűtésienergia- és költségcsökkenést lehet elérni. Az sem kevés, de látni kell, hogy a passzívház módszereivel ez 80-90 százalékra ugorhat. De való igaz, a felújítás során még kevesebben gondolnak erre.

E. A. - Nem látom tisztán az okokat, ám a gazdaságossági érvek nem állják meg a helyüket, ahogy a műszaki aggályok sem. Egy panelház esetén például - kis túlzással azt mondanám - egyszerű passzívházközeli kritériumokat teremteni, hiszen nagy kockákkal, egységes épületi elemekkel dolgozunk. Persze nem minden épületnél lehet ugyanilyen könnyen alkalmazni a zöldépítészet eszközeit. Ha nem is lehet mindenütt ugyanazt a szintet elérni az energiaminimalizálás terén, óriási előrelépéseket lehet tenni. Még műemléki épületre is vannak megoldások, pedig magától értetődő, hogy egy barokk homlokzat estén még az ötlet szintjén sem vetődhet fel a 20 centiméteres külső oldali szigetelés gondolata. Minden egyes épületnek van egy szabadságfoka, amennyire az energiatakarékossá tehető. Ez legalább 50 százalék. 

E. A. - A jelenlegi munkáim 90 százaléka átalakításról, korszerűsítésről szól, de ez nem jelenti azt, hogy a felújításoknál ilyen sokan igénylik a zöld megoldásokat. Ma még nem, ugyanakkor vannak azért jó példák is. Most éppen egy ötéves épület zöldépítészeti átalakítását kérték tőlem. Sokak számára elképzelhetetlen, de már egy ilyen fiatal épület esetén is drasztikus változást érhető el. Először egyébként mindig a funkcionális módosítás lehetőségét mérem fel, azt keresem, hol lehet a működés terén energiamegtakarítást elérni. Nagyító alá veszem az épület teljes működését, nemcsak az energiafelhasználásra összpontosítva, hanem a vízhasználatra, szennyvízkibocsátásra és egy sor más szempontra is. De azt is minden esetben megvizsgálom, hogy milyen pénzeket, esetleg pályázati forrásokat lehet igénybe venni, hiszen ez nagyban befolyásolhatja a tulajdonos döntését. A külső homlokzat szigetelése, a nyílászárók cseréje vagy felújítása az esetek jó részében nem kérdés, de alapvetőnek tartom a szellőztetőrendszer beépítését is a hővisszanyerés érdekében. A megújuló energia passzív és aktív bevitele egyaránt a szempontok között szerepel, és mérlegelem, hol érdemes a meglévő, magas energiafogyasztású készülékeket lecserélni. Ezt divatos szóval auditálásnak is mondhatnánk.

E. A. - Valóban részt vettem ebben a munkában. A kormányzati negyed építészeti vívmányai jó ideig az érdeklődés homlokterében voltak, ugyanakkor hamar feledésbe merültek a terv értékei. Ma nem jut eszébe a megrendelőknek, hogy ezzel a lehetőséggel élhetnének, holott a zöldhomlokzatnak köszönhetően jelentős mértékben növelni lehetne a zöldfelületet. A zöldtető sokkal népszerűbb, ami részben annak köszönhető, hogy vékony rétegrendű, extenzív zöldtetőket ma már szinte bármilyen lapostetőre, mindössze néhány óra alatt fel lehet tenni. Ma már nem a technika hiánya a legfőbb gond, sokkal inkább a szabályozási környezet kérdéses. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) és más építési szabályok olyan túlzott mértékű rétegvastagságot és egyéb követelményeket írnak elő, amely nem indokolt, figyelembe véve a technikai lehetőségeket. Hiába a szándék, a túlságosan szigorú előírások sokakat elrettentenek a zöldtető létesítésétől. Nem örömteli, de tény, hogy ma még sok esetben azért vetődik fel a zöldtető létesítésének gondolata a tervezési fázisban, mert ennek köszönhetően növelhető a telek beépítettségének aránya. Ezzel lehet élni és visszaélni. Tavaly elkészítettük egy "zöld" irodaház tervét, amelyben a zöldtetőnek, a zöldhomlokzatnak és a gyeprácsnak köszönhetően a telek területére vetítve 90 százalékos a zöldfelületi lefedettség - sajnos a beruházást aztán a válság elsodorta.

E. A. - Abban sincs hiány, a zöldtetők terén számos olyan vállalkozás tevékenykedik, amely profi. Kiváló cégek vannak a piacon. A zöld eszközök terjedését inkább a gazdaságossági szempontok gátolják.

E. A. - Nemigen, de felkeltethető az érdeklődés. Azt tapasztalom, hogy ha az építésznek átfogó ismeretei vannak, és tisztában van a lehetőségekkel, akkor a megbízók többségét rá lehet venni, hogy alkalmazzanak ilyen megoldásokat. Persze nem arról van szó, hogy a zöldépítészet minden elemét beépítik egy házba, de már néhány eszközzel is nagy eredményt lehet elérni. A nyitottság megvan az emberekben és meggyőződésem, hogy ha megfelelő támogatásokat vezetnének be, e téren nagyot lehetne előrelépni.