A február közepe és március vége között megtartott szakmai konferenciasorozatot elsősorban építészek számára kínált információkat, de a kivitelezésben, a termékek helyes beépítésében fontos szerepet betöltő mérnökök, műszaki szakemberek is sok érdekességet a hallhattak.

A budapesti rendezvényen Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöke a szervezet szerepéről, feladatairól és a nemzetközi kapcsolatok ápolásáról tartott előadást. Mondanivalóját a MÉSZ 2008-2009-es hazai és nemzetközi tevékenységét bemutató kisfilmmel illusztrálta. Kálmán Ernő hangsúlyozta a nemzetközi kapcsolatok erősítésének fontosságát, különös tekintettel arra, hogy 2011 első felében az Európai Unió elnökségét Magyarország látja el. Ehhez kapcsolódnak az idei Tavaszi Építészeti Fesztivál programjai is. Az eseménysorozaton éppúgy megtalálhatók évek óta a nemzetközi munkákat bemutató kiállítások és konferenciák, mint a magyar építészet eredményeit megismertetni és elismertetni szánt programok. Majd az elnök a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy erre a szempontra az épületek tervezésénél s a felújításnál is figyelemmel kell lenni.

A homlokzatburkolatok épületfizikai jellemzőiről tartott előadást dr. Tóth Elek, a BME magasépítési tanszék tanszékvezetőhelyettese. Példákkal illusztrálta, hogy milyen esztétikai és épületfizikai hibákat okozhat a homlokzatburkolat hibás kivitelezése, felszerelése, a rossz anyagválasztás. A példák után arról beszélt, hogy milyen együtthatókat kell figyelembe venni a hőszigetelési számításoknál (időjárás, belső-külső hőmérséklet, falszerkezet, burkolat), illetve milyen módszerekkel érdemes számolni. Dr. Tóth Elek kitért arra is, hogy az esztétikai kérdéseken túl, a burkolólapok a falazat épületfizikai tulajdonságaira is hatással vannak. Könnyű szép homlokzati elemekkel eltakarni a rosszul elkészített hőszigetelést, ami a későbbiekben komoly gondokat okozhat. A szerelt homlokzatburkolatok egyik előnye, hogy a tartófal és a burkolat közé tetszőleges vastagságú hőszigetelés építhető be, így e szerkezet alkalmazásával egyúttal elválasztható a hőszigetelés és az időjárás elleni védelem. Emellett ez a légrés az építésből és használatból adódó nedvesség távozását is segíti, sőt akár 9-11 dB-lel is javíthatja a szerkezet hangszigetelési értékeit.

Az épületfizika eszközeivel és az elmúlt években érvénybe lépett szabványok és előírások fényében megvizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a szerelt átszellőztetett homlokzatburkolatoknak - a szellőző légrésnek köszönhetően - szerep jut főleg a nyári hővédelemben, a szerkezeten keresztül a beltérbe jutó hőmennyiség csökkentésében. A téli hővédelem során ezzel a hatással kisebb mértékben számolhatunk, mivel az alacsony hőmérséklet miatt a külső felület nem melegszik fel, így a légrésben a levegő kevéssé mozog.

A légrést azonban semmi esetre sem szabad elzárni, mert akkor a párakicsapódás okozhat gondot. Az átszellőztetett szerelt burkolat leginkább az épület északi oldalán fejti ki jótékony hatását.

A Velux Magyarország Kft. építészmérnöke, Tornóczky Mónika elmondta, a cégcsoport vállalta, hogy 2012-ig húsz százalékkal, 2020-ig pedig ötven százalékkal csökkenti a cég tevékenységéhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást. Ezenkívül a Velux részt vesz egy kísérletben, a Modell Home 2020 programban, amelynek során a cégcsoport Európa öt országában öt családi házat és egy középületet épít aktívház-technológiával. 

Az épületek közös jellemzője, hogy csak megújuló energiát használnak, így nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Sőt több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak, s a beltéri klíma egészséges környezetet biztosít a bent élőknek. A tervezett épületekből kettő már el is készült, a dániai családi házba már be is költözött egy öttagú család, és megkezdődött a tapasztalatok gyűjtése. Tavaly októberben átadták a második kísérleti házat, a Green Lighthouse-t, a Zöld világítótornyot is (Bautrend 2009. december). A Modell Home 2020 program keretében a következő években Ausztriában (a magyar határhoz közeli településen), az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban építenek házakat. Majd Tornóczky Mónika bemutatta a Velux új termékét, a tetőterek energiaigényét és hőháztartását optimalizáló klíma plusz üvegezésű ablakot. Ez a kripton gázzal töltött, kétrétegű üvegezés mind a téli, mind a nyári időszakban - a hazai időjárás hőmérsékleti viszonyaihoz igazodva − képes a tetőtér hőháztartásán javítani. Az átlagosnál jobb hőszigetelésű, U-értéke 1,3 W/m²K. Az év legmelegebb hónapjaiban csökkenti az üvegen át beérkező hőterhelést. További jellemzője, hogy kívül edzett, belül pedig ragasztott biztonsági üveg gondoskodik a személyi és vagyonvédelemről.

Saját fejlesztésű technológiáját mutatta be Antal István, a Löglen Kft. rendszerfejlesztője (Bautrend 2009. december). Kiemelte az acél- és favázas könnyűszerkezetes épületek jó hőszigetelő és hőmegtartó képességét. A 41 cm-es standard tartófal hőátbocsátási tényezője U = 0,17 W/m²K. 

Szabó Zsolt, a Puren GmbH képviselője hangsúlyozta, minél többet költ valaki szigetelésre, annál nagyobb megtakarítást érhet el a jövőben. Viszont a szigetelés utólagos javítása sokkal több pénzbe kerül. A költségszámítás során nemcsak az egyes szigetelőanyagok árait kell összehasonlítani, hanem az egész tetőszerkezetet, beleértve a szerelési és anyagráfordítást is. A Puren termékeit a tetőszigetelésben magas- és lapostetők, lejtős tetőrendszerek hőszigetelésére használhatják a szakemberek. 

Brassnyó László alkalmazástechnikus a Knauf Insulation Kft. új, formaldehidmentes kötőanyag-technológiáját ismertette, amely megújuló anyagokat használ a más szigetelőanyagokban szokásos kőolaj alapanyagú vegyipari termékek helyett. Hangsúlyozta, a barna színű és puha tapintású üveggyapot a hagyományoshoz hasonlóan megbízható hő- és hangszigetelő és jó tűzálló szigetelőanyag.

A Rehau képviselője a konferencián elmondta, termékeik az energiaveszteségek csökkentésére (nyílászárók), az energia hatékony felhasználására - felületfűtés és -hűtés, épületszerkezet- temperálás -, valamint az energia hatékony előállítására - hőszivattyúk, geotermikus-, napenergia-hasznosító, talaj-levegő hőcserélő rendszerek - szolgálnak. A cél az, hogy a beruházások révén csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, és javuljon az energiahatékonyság.