A tetőtér szerkezeti hőhídjait csak úgy lehet kiküszöbölni, ha felismerjük azokat. Nézzük, melyek a tetőtérszerkezet problémás helyei:

- tetősík-oromfal csatlakozás,

- térdfal-tetősík csatlakozás,

- ablakbeépítés (tetősíkablak, "kutyaól")

- tetősíkváltás (vápacsatlakozás élgerinc-csatlakozás).

A felsorolt hőhidak hossza a tetőfelülethez viszonyítva nem túl nagy, ellentétben a szarufákkal, amelyek ennek megfelelően nagyobb szerepe van a hőszigetelés teljesítményére. 

Elöljáróban tekintsünk át néhány, ismert összefüggést. A rétegrendi hőátbocsátási tényező (Ur) az alábbi egyenlettel számítható:

 

 

 

 

 

 

 

 

Az U_r értéket bármelyik hőtechnikai programmal ki tudjuk számítani. Néhány éve azonban a szerkezetek hőátbocsátási értékét (hőszigetelési teljesítményét) az UA érték kiszámításával kell megadni, ami figyelembe veszi a főmezőben esetleg előforduló, a hőszigetelést áttörő, megszakító elemek rontó hatását.

Az U_A értéke a következő összefüggéssel számítható ki:

 

 

 

 

 

 

 

A képletben szereplő Ψ a vonal menti hőátbocsátási tényező. Sajnos a Ψ értéke a rendelkezésre álló hőtechnikai programokkal nem számítható (ezt a programok sem veszik figyelembe). A Ψ megadásához a gyártók hőhídkatalógusát kell használni, amennyiben azok közölnek ilyen adatot.

A következőkben a Schwenk üveggyapot termékekkel megépített tetőszerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényező értékeit ismertetjük. A hagyományos tetőtereket két rétegben kell hőszigetelni − a szarufák között és alatt, valamint elengedhetetlen a pára- és légtömör szerkezet biztosítása.

A 2006-os rendelet a tetőtérre az U_A = 0,25 W /m²K értéket ír elő (1. táblázat). U_r = 0,141 W /m²K elsőre nagyon jó érték, de az 1. grafikon a hőszigetelést megszakító szarufa hőmérséklet-változását mutatja. Erről leolvashtó, hogy milyen széles sávban hat a szarufa rontó hatása. Számítógépes modellezéssel meghatározott szarufa vonalmenti hőátbocsátási tényező értéke Ψ = 0,048 W /mK. A segédváz vonalmenti hőátbocsátási tényező értékének jó közelítéssel a szarufa értékének a felével számolhatunk Ψ = 0,024 W/mK. A Ψ-k ismeretében az U_A = 0,238 W/m²K. Az U_A ≈70 százalékkal rosszabb, mint az U_r, ez jelentős növekmény.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A passzívház tetőterére a hőátbocsátási tényezőre vonatkozó ajánlás: UA = 0,15 W /m²K. Hagyományos tetőszerkezettel ez az érték csak nagyon vastag szerkezettel valósítható meg. Ez esetben a magasgerincű tartószerkezetek (TJI) alkalmazása a megoldás. Számítógépes modellezéssel meghatározott magas gerincű (TJI) szarufa vonalmenti hőátbocsátási tényező értéke Ψ = 0,014 W/mK. (2. táblázat)

 

A szerkezet U_r értéke U_r = 0,127 W /m²K. A Ψ ismeretében az U_A = 0,167 W /m²K, ami nagyobb, mint az elvárt 0,15 W /m²K. A hőszigetelés vastagságának növelése helyett célszerű egy jobb Ψ értékkel rendelkező termék alkalmazása, esetünkben a Schwenk KF2 (Ψ = 0,034 W /mK). A KF2-es termékkel az U_r = 0,111 W /m²K és az U_A = 0,15 W /m²K, ami teljesíti az ajánlott értéket. Az U_A ≈ 35 százalékkal rosszabb, mint az Ur (2. grafikon). A fenti példákból belátható, hogy a fa tartószerkezetek többletenergia-veszteségét figyelmen kívül hagyni, hiba.

 

 

 

 

A vonalmenti hőhidak számítását dr. Várfalvi János készítette