Szabó Tamás János - LEED-minősítést elkészült épület kaphat. Jelenleg Budapesten a millenniumi városközpontban épül az egyik nagy kereskedelmi bank székháza, amelynél a megcélzott minősítés az arany fokozat. Ez a négy minősítési fokozat közül a második. (Lásd Zöld épületminősítő rendszer című cikket.)

Sz. T. J. - A minősítés alapja egy olyan virtuális modell, amely geometriailag és funkcionálisan azonos az általunk megépíteni szándékozottal, de a LEED által előírt szerkezeti megoldásokat és anyagokat alkalmazzuk - ilyen értelemben meghaladjuk az eredeti koncepciót. Az így kialakult virtuális modellt vizsgálja a LEED energiahatékonysági szempontból, vagyis modellezi az energia felhasználását (hűtés, fűtés, világítás). A kész épület a fejlettebb épületszerkezetei, épületgépészeti megoldásai alapján mintegy 40-45 százalékkal alacsonyabb energiafelhasználású lesz a ma megszokottakhoz képest.

 

Sz. T. J. - Erre az építkezés befejezése után tudunk válaszolni. A nyilvánvalóan magasabb beruházási költségeket azonban ellensúlyozza, hogy a LEED szerint épült épületek eladásakor 8-12 százalékkal nagyobb vételárral lehet számolni, miközben az érdeklődők száma is körülbelül kétszer annyi, mint egy minősítetlen épületnél. Bérleti díjak esetén is várhatóan 5-8 százalékkal magasabb díjak érhetők el. A jelentősebb beruházási igényei ellenére valójában ennek köszönhető a minősítési rendszer népszerűsége az építési piacon.

Sz. T. J. - Jelenlegi állapotában az épület 12,5 százalékos, LEED által is megújulónak ítélt energiaforrás-felhasználást célozza, miközben további 20 százalék egyéb megújuló energiát is bevonunk az épület energetikai egyenlegének javításába. Az elsődleges, felhasználni szándékozott energiaforrás a talajhő, amit talajvízkutakkal nyerünk ki. Első fázisban közvetlenül a kinyert vizet használjuk - hőcserélő beiktatásával -, ezt tekinti a LEED is megújuló energiaforrásnak. A még mindig jelentős energiatartalmat hőszivattyúkkal nyerjük ki, ez további 20 százalék többlet-energianyereséget jelent. Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon általánosan a "zöld" energiával azonosított hőszivattyús talajhőhasznosítást a LEED már nem fogadja el megújuló energiaforrásnak. A LEED csak olyan kialakítást fogad el, amely közvetlenül, hőcserélővel hasznosítja a talajvizet például hűtésre-fűtésre. Ehhez a megoldáshoz képest az elektromos árammal működtetett hőszivattyú sokkal nagyobb hőtartalmat von ki, és ehhez többlet elektromos áramot használ, ez tehát a fő kifogás.

Sz. T. J. - Alapvető az a komplexitás, ahogy a LEED egy egységként kezeli az épületet környezetével, használójával. Tulajdonképpen ez nagyon közel van ahhoz az általánosan kívánatos építészeti megközelítéshez, amely az épületre úgy tekint, mint valamely feladatnak megfelelő építményre, mint városban élő, környezetéhez ezer szálon kapcsolódó együttesre, mint megépítendő, hűtendőfűtendő térre, szerkezetre, mint esztétikai külső-belső együttesre. A LEED egyaránt kitér a megújuló energiaforrásokra, fejlett szerkezetekre, gépészeti berendezésekre, árnyékolásokra éppúgy, mint a "hősziget" kialakulását csökkentő világos térburkolatokra, az építőanyagok maximális beszállítási távolságára (a szállításra, mint energiapazarló, környezetkárosító tényezőre tekint). De azt is előírja, hogy tilos esőerdők tarra vágásából származó alapanyagot használni vagy azt például, hogy a padlószőnyegben milyen arányt kell képviselnie az újrahasznosított anyagoknak. A LEED figyel arra is, hogy a kerékpártárolók használhatatlanok megfelelő öltöző-zuhanyzó bázis kiépítése nélkül - ezt szerencsére az OTÉK már nálunk is előírja. De támogatja a "telekocsi" rendszert azzal, hogy a legkedvezőbb parkolóállásokat erre a célra tartja fent. Teszi mindezt a lehető legnagyobb összetettséggel, vagyis az épületnek nem kizárólagos jellemzője az energiatanúsítvány, hanem a használók minél több szempontú kényelméről, egészségesebb környezetéről próbál gondoskodni.

Sz. T. J. - Mindenekelőtt az amerikai központú LEED-szervezetnél kell regisztrálni a projektet, meglehetősen borsos áron. Ezt követően minden kialakítást velük kell jóváhagyatni, ehhez minősített LEEDszakértőket kell bevonni, akik tálalják és egyeztetik a megoldásokat. A tervezők és a LEED-minősítők között már a projekt kezdetén elindul a párbeszéd, ez később is folyamatos. Az egyes munkafázisok során többször is ellenőrizzük a javasolt megoldások működőképességét. Az egyeztetések eredményeként aztán létrejön egy olyan második, látszólagos modell, amely immáron összehasonlítható az alap épülettel mind szerkezetileg, mind más építészeti megoldásokat tekintve.

Sz. T. J. - Ez az első munkánk LEED szerinti minősítéssel. Az európai államok szabályozásokkal, szigorúbb hőtechnikai, környezetvédelmi előírásokkal kényszerítik ki az energiatudatosabb építési technológiák használatát. Míg az USA - sok szempontból történelmileg, kulturálisan más alapállása miatt - követhető önkéntes példával kívánja ugyanezt elérni. Ennek a szelídebb meggyőzésnek fontos eleme a reklám: a LEED-minősítés profitra fordítható védjegy, amely a megjósolható haszon révén teszi érdekeltté a fejlesztőket a többletberuházásokat igénylő energiatudatosabb megoldások beépítésében. Nem csodaszer tehát, "csak" egy lehetséges ösztönzési mód.

 

1994-ben a BME Építészmérnöki Karán végzett okleveles építészmérnökként. Az Építész Mesteriskola XIV. ciklusát végezte el, 2005-ben Pro Architectura díjat kapott. A BME Középülettervezési Tanszékén külsős, meghívott oktató