Csökkentett foglalkoztatás PDF Nyomtatás E-mail
Ajánlom a GururaFacebookTwitterGoogle könyvjelzőStartlap kedvenchezAjánlás a linkter.hu-raBlogtér ajánlás
Kiemelt hir
2011. szeptember 30. péntek, 15:09
1109-53

Előfordulhat, hogy adott időszakban feleslegessé váló kapacitást a munkaerő házon belüli – telephelyek vagy munkáltatók közötti – ideiglenes átcsoportosításával lehet kihasználni. Ez a megoldás csak az adott gazdálkodóegység tekintetében jelent kapacitáscsökkentést. A munkavállaló, ha más feltételekkel is, de jövedelemvesztés nélkül végezheti munkáját.



Bár a munkaszerződés főszabályként csak a felek közös megegyezésével módosítható, a törvény lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy működésével összefüggő okból, bizonyos elemeket – munkakör, munkavégzés helye – ideiglenesen, egyoldalú döntésével megváltoztasson.

 

Átirányítás

Ha a munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, átirányításnak nevezzük. Ennek várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, és az nem járhat a munkavállalóra nézve – különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel. Időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell adni. De a kollektív szerződés ettől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat.

Kiküldetés

Ha a dolgozó a munkáltató irányítása és utasítása alapján végzi a munkáját, és csupán a szokásos munkavégzési hely más, akkor kiküldetésről beszélünk. Ennek megfelelően főszabályként a végzett munkáért a munkaszerződésben meghatározott munkabér illeti meg. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Ebben az esetben szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.

Kirendelés

Szemben az átirányítással és a kiküldetéssel a kirendelés során munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál végez munkát. El kell különíteni a kirendelést a munkaerő-kölcsönzéstől. Munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végez munkát,

amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A kirendelés során – eltérő megállapodás hiányában – a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát azonban csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja.

Közös szabályok

Egy naptári éven belül az átirányítás, kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell adni és ezek együttes időtartama – a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. A munkavállalót a módosított feltételek szerint végzett munka teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítési díj is megilleti.

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is. A szokásos munkavégzés helyén kívül végzett munka nem róhat pluszköltséget a munkavállalóra. Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.

Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő- beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Fontos megjegyezni, hogy a törvényben nevesített építőipari tevékenységek esetében a jogszabály az egész ágazatra, alágazatra kiterjedő kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazását írhatja elő.

Dr. Holló Sándor 

Hozzászólások

Név *
Email
Code   
Küldés
  JP-Bookmark
facebook-logotwitter_logorss_logo

Szeptember-októberi lap

aktualis

Galéria

Hírlevél

Iratkozzon fel most hetente megjelenő Bautrend hírlevelünkre!



C 2008-2010 Bautrend.hu