| 2010: Boom lesz a városrehabilitációs területén |
 |
 |
 |
| Építés |
| 2010. január 14. csütörtök, 18:01 |
 Az idén szinte minden második hazai város központja átalakul, az erre a célra megnyílt uniós forrásoknak köszönhetően. Fontos azonban, hogy ne csak az utcakövek, falak újuljanak meg, hanem a helyi lakosság számára használható, élhető és szerethető városrészek jöjjenek létre. Ezt igyekszik elősegíteni a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) többek között az által, hogy három szakmai díjjal is értékelni kívánja a minőségi városfejlesztési törekvéseket.
           A pályázatokat 2010. január 14-én hirdette meg a sajtó képviselői előtt Aczél Gábor, a MUT elnöke, és Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. Ügyvezetője. Látványos építkezési boom várható a 2010-es évben az uniós városfejlesztési pályázatok eredményhirdetését követően. A MUT becslései szerint szinte minden második városban beruházások fognak indulni az uniós forrásokból. A későbbiekben pedig azokon településeken is kezdődhetnek munkálatok, amelyek pályáztak ugyan, de nem nyertek, hiszen várhatóan ők is igyekezni fognak kidolgozott elképzeléseiket, rendelkezésre álló terveiket megvalósítani. Most kell jól felhasználni a később elapadó forrásokat Az urbanisztikai szakma már tavaly, a pályázatok kiírását megelőzően is igyekezett felhívni a figyelmet a várostervezők példátlan lehetőségére és felelősségére, és az értékmegőrzés és -teremtés fontosságára ebben a folyamatban. A mostani munkálatok ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra is meghatározhatják egy város arculatát. Másrészt egyszeri ez a lehetőség amiatt is, mert a következő három évben érkezik hazánkba utoljára jelentős volumenű uniós forrás, amelyből önfenntartó folyamatokat kell tudni elindítani, a gazdasági szereplők számára vonzó környezetet teremteni. Valódi paradigmaváltást igényel a szociális városrehabilitáció A következő időszak sajátossága, hogy a városközpontok fejlesztése mellett országszerte elindulnak a szociális városrehabilitációs projektek is. Ez az a terület, amely valódi paradigmaváltást igényel a beruházóktól, megrendelőktől egyaránt. A szociális városrehabilitációban ugyanis az egyszerű műszaki beavatkozások mellett lényegesen nagyobb hangsúlyt fognak kapni a különböző közösségépítő humán alkalmasságnövelő programelemek. Ez olyan tevékenységek aktív megvalósítását is szükségessé teszi, amelyek eddig nem tartoztak az urbanisztika mindennapjai közé. Ilyenek például a különböző foglalkoztatásra való felkészítő programok, továbbképzések, humánerőforrás-fejlesztés, vagy éppen a városmarketingben való gondolkodás. Ez a folyamat várhatóan nem lesz egyszerű és magától értetődően gördülékeny. Az ilyen projekteket megvalósító városoknak sok segítségre, ezen belül sokrétű információra van szükségük a minél hatékonyabb munka érdekében. Remélhetőleg megváltozik a tervezési munka kommunikációja is, hiszen azok a sokszereplős eljárások, amelyek egy városrész megújításhoz szükségesek, egyre nagyobb mértékben igénylik a partnerek közötti információcserét, illetve a potenciális partnerek irányába történő kommunikációt. Indexszel is mérni fogjuk a városfejlesztést A MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft., mint az ENSZ Habitat magyarországi információs irodája a lakásüggyel kapcsolatos szakmai gondolkodásban is részt vesz. Az ENSZ Habitat most egy nemzetközi kutatásra is készül, amely a közép-kelet-európai városok helyzetét, jellemző folyamatait vizsgálja. Ennek keretén belül a MUT kezdeményezésére szeretne egy városfejlesztési indexet is kialakítani, amely objektív mutatók alapján rendszeresen és összehasonlítható módon vizsgálja az egyes városok fejlődési tendenciát. MUT-aktivitások A Magyar Urbanisztikai Társaság két nagy konferenciát tervez az idén. A tavaszi, Hild János konferencián, ahol a Hild-díjakat is átadjuk, a döntéshozók felé nyitunk, szélesebb körben terjesztve az urbanisztikai ismereteket, legjobb gyakorlatokat. A hagyományos, őszi országos urbanisztikai konferencia ezzel szemben inkább a szűkebb értelemben vett szakma érdeklődésére tarthat számot. Elismerések a példaértékű fejlesztésekért A Magyar Urbanisztikai Társaság többféle díjjal is elismeri a példaértékű városfejlesztéseket. Az első ismert magyar várostervezőről elnevezett Hild János díjat először 1968-ban adományozza a MUT annak az önkormányzatnak, amely kimagasló eredményeket ért el települése céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesülettel közösen hirdetjük meg a Köztér-megújítási Nívódíj 2010. pályázatot, amelyre közterek kifejezetten értékőrző megújításával lehet pályázni. A nívódíjon túl a Szép kertek folyóirat különdíja is elnyerhető. Emellett a Magyar Urbanisztikai Társaságon, mint az Európai Térbeli Tervezők Tanácsának (ECTP-CEU) magyarországi tagszervezetén keresztül európai szintű elismerésre, az Európai Településtervezési és Területfejlesztési díjra is pályázhatnak a közösségi részvételen alapuló projektek tervezői. A Hild János-díj A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 2010-ben 1968 óta adományoz települési Hild János-díjat, a település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak. A díj elnyeréséért települési önkormányzatok pályázhatnak. A települési Hild János-díj egy alkalommal legfeljebb három pályázónak adható. A díjazottak emlékérmet és az adományozásról szóló oklevelet kapnak, az érem nagyított változatát kötelesek emlékműként köztérre kiállítva, vagy központi helyen lévő épület falára szerelve emléktáblaként elhelyezni. A legfeljebb három díj két kategóriában kerül kiosztásra, külön elbírálva a 20.000 fő alatti és afeletti lakosszámú településeket. A legfeljebb három díjnak az egyes kategóriák közötti megoszlásáról a beérkezett pályázatok színvonalának figyelembe vételével a MUT Elnöksége dönt. A Köztér-megújítási Nívódíj A pályázat célja • az értékőrző fejlesztési kultúra érvényesülésének, és az új értékek teremtésének a hagyományos értékek megőrzésével történő elősegítése, • A kulturális örökség megőrzése, a lehetőségek kihasználásával a települések történetiségének megőrzésével és az új környezetbe való hiteles integrálásával, • a település hiteles helyi karakterének megőrzése és megmutatása a megújuló közterületen • a városképformáló jelentős közterületek történeti szerkezeti rendjével és rangjával arányos megújításának elismerése és megismertetése, • az igényesen megtervezett és megépített, illetve magas színvonalon, értéknövelő módon rehabilitált, revitalizált terek, parkok, sétálóutcák és térfalaik megismerése, megismertetése, és • az értékőrző köztérfelújításban résztvevő partnerek jó együttműködésének ösztönzése. • figyelemfelhívás a jó példa erejével A pályázatra benevezhetők az adott város arculatát befolyásoló, 2000. évtől kezdődően megvalósult, új, illetve értéknövelő módon rehabilitált központi, vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák, üzletutcák. A pályázaton külön kategóriában kerülnek elbírálásra és díjazásra a tízezer lakosnál kisebb, a tízezer és ötvenezer közötti, valamint az ötvenezer lakosnál nagyobb lélekszámú települések. Európai Település- és Területi Tervezési Díj A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), az Európai Térbeli Tervezők Tanácsának (ECTP-CEU) magyarországi tagszervezeteként hirdeti meg a pályázatot magyar terveknek az ECTP-CEU által meghirdetett Európai Település- és Területi Tervezési díj pályázatára való benevezésére. A Díjra olyan már publikált tervek és tanulmányok, a közösségi részvételen alapuló projektek, és jelenős fejlesztések nyújthatók be, nemzetközi, nemzeti, régiók közötti, regionális vagy helyi jelentőséggel. A téma és a tárgy szabadon megválasztható. A pályázati rendszer céljai: • Mutassa be a nagyközönség, és különösen a tervező szakmabeliek számára azokat a sikeres, innovatív tervezési projekteket és fejlesztéseket, amelyek révén az európai polgárok életminősége javítható és szociális, gazdasági, és környezetminőségi tekintetben továbbfejleszthető. • Népszerűsítse az ECTP-CEU európai városokra és vidéki régiókra vonatkozó azon nézeteit, elképzeléseit és vízióit, amelyek a 2003-as Athéni Kartában fogalmazódtak meg, és amelyek célja az, hogy elősegítsék a fenntartható fejlődés szempontjából előnyben részesítendő feltételek megteremtését. • Szemléltesse a mai tervezési tevékenység sokszínűségét és széles körét: a városi, és egyéb területek megújításában, a közgazdaságban és a szabadidős tevékenységekben, a szállításban és közlekedés szervezésében, a gazdasági és szociális kohézió elősegítésében; a kulturális identitás erősítésében; csak hogy a legfontosabbakat említve • Mutassa be világosan a hivatásos tervezők által irányított és segített, közösségi részvételen alapuló tervezési eljárás előnyeit, megmutatva, hogy hogyan hozhat létre az érintett szervezetek, a helyi hivatalok, a fejlesztési társaságok, és az érdekelt állampolgárok közötti közvetlen együttműködés olyan szinergiákat, mely az egész tervezési folyamat hatékonyságát segítik. • Illusztrálja a "területi kohézió" elvének egyre növekvő jelentőségét, tervezési feladatokon, terveken, koncepciókon és gyakorlatban megvalósult példákon keresztül mutassa meg, hogy a térbeli tervezés folyamatában a tervezők és az érdekelt felek, hogyan nyúlnak át a tradicionális határokon azért, hogy olyan közös stratégiákat megfogalmazzanak meg, melyekkel a komplex kapcsolatrendszerekre épülő világunk problémái legyőzhetők. A Díjra az alábbi tervek benevezését várják: már publikált tervek és tanulmányok, olyan projektek melyek közösségi részvételen alapulnak, valamint fejlesztések, legyenek azok nemzetközi, nemzeti, régiók közötti, regionális vagy helyi jelentőségűek. A tervek témája és tárgya bármi lehet, és ahhoz hogy a Díjra nevezhetőek legyenek, nem kell, hogy "Európai jelentőséggel" bírjanak. Az egyes pályázatok részletei, éppúgy, mint az egyes programok – más, urbanisztikai vonatkozású információkkal, aktualitásokkal együtt – folyamatosan megtalálhatók a MUT honlapján: |
Galéria
Megjelent a Bautrend
2010. június-júliusi száma
Hozzászólások