Tavaly 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg építésit 28,4 ezer új ingatlanra adtak ki - derül ki a KSH adataiból. Előbbi 11, míg az utóbbi 35 százalékos visszaesést jelent 2008-hoz képest. A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a háromnegyedét, az új lakásépítési engedélyek valamivel több mint a felét tették ki az egy évvel korábbinak - írja a nol.hu.

Az adatok tizenegy éve nem látott visszaesést jelentenek. Bár sok piaci szereplő, elemző ennél rosszabbra számított, a húszéves mélypontról szóló jóslatok beteljesülésére sem kell sokat várni: a tavaly év közben drasztikusan romló statisztika azt mutatja, hogy még az idén meglehet a negatív rekord. A korábbi trendekkel ellentétben, amikor az év végén, jellemzően az utolsó negyedévben ugrott meg az építési engedélyek száma, 2009-ben éppen fordítva történt. Az utolsó negyedévben már 54 százalékkal kevesebb lakásra kértek építési engedélyt.

A lakossági építkezések is jelentősen visszaestek, a piacon immár meghatározóvá vált vállalkozói projektek közül pedig több egyszerűen leállt. Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökségi tagja lapunknak elmondta: éppen az eddig a legnagyobb fejlesztéseketmenedzselő izraeli, spanyol és ír beruházók szálltak ki a magyar piacról.

A folyamatban lévő fejlesztéseket általában befejezik, de újakat már azok sem igen tudnak indítani, akik szeretnének. Pfandler Katalin rámutatott, hogy a bankok által elvárt, akár 30-40 százalékos előértékesítési arányt lehetetlen teljesíteni egy olyan helyzetben, amikor a kész lakásokat sem lehet eladni, nemhogy olyanokat, amelyek még csak a tervezőasztalon léteznek.

A lakásvásárlók 95 százaléka hitellel, és hasonlóan nagy arányban állami támogatással jutott otthonhoz. A hitelezési szigor, a megnövelt önerő előírás, és a lakástámogatási rendszer befagyasztása a vásárlói oldalt kivárásra kényszerítette. Félő, hogy ha nem változik a helyzet, újra „összemennek” a lakások, és csak a legolcsóbb, legkisebb ingatlanokra lesz elég vevő. A visszaesést az is jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztőknél dolgozók létszáma 80-90 százalékkal csökkent - tette hozzá.

- A lakáspiac már csak a múltból él, a legalább két éve, még a gazdasági válság és a lakástámogatási rendszermegváltoztatása előtt elkezdett fejlesztések futnak most ki - magyarázza Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, aki már 2009-re is 30 ezer alatti lakásépítési engedélyre számított. Hozzátette: a számok csak azt mutatják, hogy hány lakás készült el, és hogy mennyi fog épülni, de azt nem, hogy mennyit adtak el ezek közül.

A KSH adatai szerint 2009 még jól indult, az első fél évben 15-18 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, a második hat hónap viszont már 23-24 százalékos csökkenést mutatott, elsősorban a lakossági építkezések visszaesése miatt. Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, ami mindössze egy négyzetméterrel marad el az egy évvel korábbitól.

Budapest vezető szerepe a lakásépítésben tovább erősödött, az épülő ingatlanok harmadát a főváros mondhatja magáénak. A megyék többségében átlagon felüli visszaesést regisztráltak a használatbavételi engedélyek kiadásánál. Az ingatlanpiac leggyengébb láncszemét immár negyedik éve az üdülők jelentik, ezek építése évek óta csökken, 2009-ben már 29 százalékkal kevesebbet vettek használatba, mint 2008-ban. Az üdülőépítésre kiadott engedélyek száma tavaly 21 százalékkal csökkent, vagyis a trend folytatódik.

Egyedül a bérlakásépítés területén van növekedés, a tavalyi duplázódás viszont még így is minimális számot takar, a megépült 580 új bérlakás töredéke a valós igényeknek. Az önkormányzatok lakásépítési adatai is jobbak, bár a kétszáz, Budapesten megépült lakóingatlan 94 százaléka az országosnak, a mennyiség így ebben a szegmensben sem számottevő összességében.