| Szalmabálaházak épülhetnek - indul a mintaprogram |
 |
 |
 |
| Építés |
| 2011. szeptember 27. kedd, 11:01 |
|
A szalmabálaház-építési módszer Észak- és Dél-Amerikában, de Európában és Magyarországon is ismert. Nálunk 2009 decembere óta van minősített szalmabálaház-szerkezet, és ez a világon is az első minősítés, ami azért lényeges, mert a 3/2003 (I. 25.) BMGKM−KvVM együttes rendelet megalkotása óta itthon csak építőipari műszaki (ÉME) engedéllyel rendelkező építőanyagból készülhet lakóépület. Ezt a viszonylag olcsó és helyben található alapanyagot, illetve technológiát most szeretnék az ezer lakosú Tolna megyei településen, Györkönyön meghonosítani, hogy a szalmabálából épült házakkal banki hitel nélkül lakhatáshoz juthasson néhány fiatal, gyermekes család. Mint Braun Zoltán, a Paks közeli település polgármestere elmondta, az elvándorlás itt is gond, ezért ezzel próbálják a fiatalokat maradásra ösztönözni. Első "nekifutásra" három 70 négyzetméteres házat építenek, melyeket bérelhetnek a családok, s ha a végleges letelepedés mellett döntenek, a bérleti díjat is visszakapják. Szerencsére munkalehetőség is akad, úgy a településen, mint a szűken vett régióban. A községben például működik ereszcsatorna-üzem, autóipari cég, varroda, de van megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató társaság is.
A szalmabála-technológia főbb jellemzői A szalmabála-szerkezet a téglánál tízszer jobb hőszigetelő, olcsó és környezetbarát. Ugyanúgy vakolható, mint bármely más építési rendszer, ami által tűz- és vízállóvá válik (ezek a lakások semmivel sem tűzveszélyesebbek, mint a bármely más technológiával épültek). A szalmabála házak viszonylag gyorsan felépíthetők, teljesen komfortosíthatók (víz, áram, gáz), karbantartásuk olcsó, és télen-nyáron kellemes klímát nyújtanak lakóiknak. Rendkívül fontos a precíz alapozás, mivel a faváz szerkezet közé "szorított" falakat a víztől védeni kell: a szalmabála egyetlen ellensége ugyanis a víz. Egy esetleges csőtöréstől átnedvesedett falrészeket azonban ki lehet cserélni. A könnyűszerkezetes házak terveit a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói tervezték, a megvalósítást anyagilag pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Duna Összeköt Leader Egyesület is támogatja, jelenleg 20 millió forinttal. Mint Makovényi Ferenc építész, az egyetem dékánja − aki maga is részt vállal a szalmabálaprojektben − kifejtette: egy-egy 70 négyzetméteres ház kihozható 10-12 millió forintból, s nemcsak az építési költség, hanem a fenntartási is alacsonyabb, mint a hagyományos téglaépületeké. A technológia lényege, hogy a tartószerkezet fából készül, a hőszigetelés pedig szalmából, amihez a kitűnő szigetelő, olcsó szalmabálát használják. A téglát kiváltó szalma helyben található, a projekt megvalósításában is helyiek vesznek majd részt. A szalmabála falazatot hagyományos módon és anyaggal vakolják, a gépészet, illetve a burkolatok, a tetőzet s a nyílászárók is hasonlóak, mint a megszokott téglaházaknál. Az első körben tervezett három háznak jelenleg folyik az engedélyeztetése, így várhatóan jövő év elejére készülnek el. Napi Gazdaság |
Otthonteremtő mintaprogram indítását tervezi Györköny település. A cél, hogy hitel nélkül olcsó lakhatáshoz juthassanak a községhez kötődő fiatalok.
Szeptember-októberi lap
Hozzászólások
A minősített, Építőipari Műszaki Engedéllyel rendelkező szalmatechnológiáról a www.szalmahaz.hu oldalon olvashatnak. Az itt található elérhetőségeken várjuk az érdeklődők jelentkezését.
Üdvözlettel Tarr Edit - rendszer fejlesztő
Ezt saját házánál is megtette. Bárcsak minden polgármester hasonló környezetvédő lenne.