A felújításra az uniós támogatások átcsoportosításával, a szén-dioxid kvótából, és a megalakítandó zöld bank hiteléből 100 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre évente. A lakosság számára a zöld bank hitele lenne az önerő, amelynek a törlesztő részletét a megtakarítás fedezné - a felújítás e feletti része vissza nem térítendő támogatás lenne. A felújítás után az épületek energia fogyasztása 70-80 százalékkal csökkenne. A korábbi panelprogramokhoz képest előremutató elem, hogy a tervek szerint utólagos helyett elő- vagy párhuzamos finanszírozást alkalmaznának.

A kormány nem egységes

Jávor Benedek, az LMP környezetpolitikai szakértője támogathatónak ítéli a kormány középület- és lakás felújítási programját. "Bár még nincs normaszöveg, a javaslat komoly szemléletváltást hozhat az energiapolitikában. Az LMP programja a fenntarthatóságra és a zöld fordulatra épít. Ezt látjuk visszaköszönni a kormány elképzelésében".

Jávor szerint ugyanakkor kérdéses, hogy pontosan milyen kör vehet részt majd az épület felújítás első ütemében, és minderre honnan lesz a fedezet. "Az előremutató szándékon sokat gyengíthet a fosszilis energia lobbi tevékenysége" - mondta Jávor, aki hozzátette: a parlamenti munkában legalábbis úgy érzékelik, hogy a kormány nem egységes a gazdaságélénkítő zöld fordulat kérdésében.

A politikus elmondta: a zöld bank jó megoldás lehet, bár szerinte kombinálni kellene a vissza nem térítendő támogatást a hosszú távú kedvezményes hitelkonstrukcióval. Többek között ez is szerepel az LMP javaslatában, amely szerint 2013-tól a megújuló energiák támogatása önálló energetikai operatív programként jelenne meg a költségvetésben.

Mit mondanak a vállalkozók?

"Csak egy olyan program tud hosszútávon, hatékonyan működni, ahol az állami szerepvállalás katalizálja - az amúgy gazdaságilag működőképes - beruházást" - mondta lapunknak Aszódy Tamás, a szigetelőanyaggyártással foglalkozó Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ha csak egyszerűen támogatást teszünk a rendszerbe, akkor mindenki abban lesz érdekelt, hogy az összeg - legalábbis papíron - emelkedjen, mert akkor a támogatás is nagyobb. Ezért kulcskérdés, hogy a program mennyire lesz fenntartható, és mennyire lesz képes működtetni saját magát hosszú távon - mondta.

Az ügyvezető szerint az államnak az lenne a feladata, hogy megteremtse a jogszabályi környezetet és garanciát, nem pedig egyszerűen kifizetni a beruházást. Ellenkező esetben (ha nem racionális gazdasági alapon áll a beruházás) szociálpolitikai eszközzé válhat a támogatás. "A kereskedelmi bankoknak van kihelyezhető pénze. Abban kell őket érdekeltté tenni, hogy az energiahatékonysági beruházásokat hitelezzék" - mondta Aszódy Tamás.

Az ügyvezető szerint egyértelmű, hogy a korábbi állami energetikai programok nem hasznosultak megfelelően. "Hibás szemlélet, valódi forráshiány, pazarlás és lenyúlás jellemezte őket, így munkahelyeket sem tudtak teremteni" - mondta a vállalkozó, aki szerint egy lakásfelújítási beruházás akkor lesz költséghatékony, ha a tulajdonos a "zsebén érzi" a költségeket és emiatt ügyel rá. Ha ez a program nyílt és tisztességes pályázási rendszerrel párosul, a piacon mindenki jól járhat.

Mit mond az ingatlanszakma?

Tovább az ingatlanmenedzser.hu -re >>

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés