Az Al Jazeera arab hírtelevízió értesülései szerint az épületben lévő 1044 lakás és 300 ezer négyzetméternyi irodaterület értékesítésére nem hatott kedvezőtlenül a gazdasági válság. Nyugati szakértők azonban úgy látják, kérdéses, hogy mikor fog megtérülni a 2004-ben kezdődött építkezés. Az Emaar Properties kezében lévő toronyprojekt másfél milliárd dollárt emésztett fel, ám a vállalatnak egyelőre mindössze 700 millió dollár értékben sikerült ingatlanokat értékesítenie az épület falain belül. Egyelőre nem ismeretes, hány lakó költözik be a toronyba.

Az előzetes becsléseknél végül tíz méterrel magasabbra épült torony valójában csak státuszszimbólum, kizárólag presztízs célokat szolgál, a városnak semmi szüksége nem lenne ilyen építményre. "Felső harminc-negyven emelete egyébként is olyan kicsi, hogy semmire sem használható, legfeljebb raktározásra", erősítette meg CNN-nek Jim Krane, aki könyvet írt Dubai gazdaságáról. A Burj Bin Zayed Khalifa - vagyis Bin Zayed Kalifa Torony - építése tizenkétezer munkásnak adott megélhetést. A 95 kilométerről is látható, "vertikális luxusvárosként" hirdetett épületet először emberi jogi csoportok támadták, arra hivatkozva, hogy az Indiából és Pakisztánból hozatott építőmunkásokat rabszolgaként kizsigerelik, mindössze napi öt dollár bérért dolgoztatják őket. A környezetvédők is felszólaltak, mondván a Burj Dubai - amely a nyitás napján kapta a Burj Bin Zayed Khalifa nevet - hatalmasra duzzasztja a város egyébként is túlméretezett ökológiai lábnyomát. Az épületnek óriási az energiafogyasztása: légkondicionálóinak működtetése egyenlő napi 12 500 tonnányi jég felolvasztásával, de vízfogyasztásban is több millió liternyi sótlanított tengervizet igényel naponta. 

A világ eddigi legmagasabb épületét, az 508 méteres Taipei 101 nevű tornyot jócskán túlszárnyaló Burj Khalifa olyan magas, mint két Empire States Building egymásra állítva. Valahányszor meghúznak benne egy vécét, fél mérföldnyi magasságra kell ahhoz felpumpálni a vizet az égbe. Az építtetők még menet közben is "kísérleteztek" olyan megoldásokkal, amelyek lehetővé tették, hogy egyre magasabbra nyújtózzon az épülettorony, állította a Sunday Times brit hetilapban Bill Baker chicagói építész, annak a cégnek alkalmazottja, amely az épület szerkezeti tervezését végezte. Az építkezés beillett egy felfedező expedíciónak, ezért lett az átadóünnepségen bejelentett magasság tíz méterrel magasabb a vártnál.

Luxuslakásokat és irodákat már az eredeti 1900 dolláros négyzetméterár feléért is lehet vásárolni a Burj Khalifaban, állítja az Investment Butique vezetője, Heather Wipperman Amiji. A torony egy fényűző szállodának is helyet ad, amelynek dizájnját Giorgio Armani  tervezte. Az épület két négyzetkilométeres földterület közepén áll, amely a városatyák (illetve várossejkek) szándékai szerint hamarosan Dubai új belvárosává és üzleti negyedévé válik. A Burj Khalifa közelében tucatnyi kisebb torony áll, valamint a Közel-Kelet legnagyobb bevásárlóközpontja. 

Dubai éveken át a prosperitás szimbóluma volt, és egyben bizonyítéka az ember találékonyságának, valamint győzelmének a természet felett. A pálmafa alakban formált mesterséges félszigeteken létrehozott lakópark, a sivatagban felhúzott fogyasztói mennyország, a bevásárlóközpontban létesített fedett sípálya csodájára jártak a tehetős látogatók a világ minden tájáról. A Burj Khalifa átadása kétségbeesett igyekezet arra, hogy a Mohammed bin Rashid al-Maktoum sejk által vezetett városállam látványosan újraélessze a helyi bizniszbe vetett hitet. 

Dubai, mint az Egyesült Arab Emirátusok hét tagjának egyike, az évek során az esztelen költekezés és kicsapongás emblémájává is vált. Minden projektjére ráragasztotta a "világelső" címkét - és stílszerűen élre tört az eladósodásban is. A korlátlan építkezési boom azonban túlméretezett lufinak bizonyult, amely nemrég kipukkadt: 2009 novemberében a Dubai World vállalatcsoport sokkolta a pénzvilágot bejelentésével, miszerint hat hónapos halasztást kér 26 milliárd dolláros adósságállományának törlesztésére. A válságtól érintetlenebb Abu Dhabi mentette ki Dubait tízmilliárd dolláros segélycsomaggal. Nem véletlen, hogy a torony Abu Dhabi uralkodójáról, Bin Zayed kalifáról kapta nevét, aki az Egyesült Arab Emirátusok elnöke is.

greenfo