Pedig amellett, hogy az ebből készült építőanyag környezetkímélő, de örök életű is. Így ha házunkat náddal fednénk be, akkor az elkövetkező 10-12 évig nem volna rá gondunk. Utána is csak a felső réteget kellene lecserélni, nagyobb része egy évszázadon keresztül megfelelne a rendeltetésének.

Lapunk munkatársai a ludasi és az erzsébetlaki nádvágókat látogatták meg, a terepen végzett munkáról szóló beszámolóinkataz alábbi címek alatt olvashatják.

Ez már hosszú hagyományra tekint vissza, de az utóbbi években ismét egyre nagyobb az érdeklődés ez iránt az egyáltalán nem könnyű munka iránt. Ennek egyik oka a természet szeretete, de nem elhanyagolható szempont a jó pénzkereseti lehetőség sem. A Palics-Ludas Közvállalat és a ludasi helyi közösség közösen szervezi meg a nádvágást.

Idén kedvezett az idő a munkának, és mivel jó vastag a jég, kis traktorokkal, illetve nagy nádvágó kombájnnal is már több hektárnyi területen sikerült levágni a nádat. Előreláthatóan a napokban végeznek is vele.

Hangos traktorzúgás és lázas munka fogadott minket a napokban, amikor a Ludasi-tóhoz látogattunk. A ludasi iskolánál, a jégen, amíg az egyik vágta a nádat, a másik gyűjtötte össze és rakta azt kéve formába, hogy egyforma nagyságúra kössék össze a nádszálakat. A munkások közül néhányan napszámért végezték az aratást, másoknak ez újdonságot és érdekes hobbit jelentett, illetve voltak olyanok is, akiket csupán a természet és a tó szeretete, a gyermekkori nosztalgia motiválta a munkára.

Kovács Gábor, a ludasi környezetvédelmi csoport elnöke elmondta, hogy mivel a tó védelem alatt áll, a nádvágást szervezetten kell végezniük, vagyis kisebb darabokat hagynak meg, hogy a madarak védelmét is biztosítani tudják, ugyanis egyes madarak a Ludasi-tavon maradnak a téli időszakban is.

Elmondta, igyekeznek minél nagyobb területen levágni a nádat, hiszen így kevesebb nád korhad el a vízben, és nem romlik a tó vízminősége. A levágott nádat pedig egy monostori, illetve egy erzsébetlaki vállalat vásárolja fel.

- Az első osztályú nád kévéje 1-1,20 euró között mozog. Furcsa módon a tavalyi nád jobb volt, mint az idén, azt mondják a szakemberek, hogy nem volt eső. De a felvásárlók csak azt kérik, hogy a nád magassága meghaladja az 1,20 métert - hallottuk Kovács Gábortól.

Aladics Tibor, a ludasi helyi közösség közgyűlésének elnöke arra mutatott rá, hogy a tó élete fontos szerepet tölt be a helyiek életében, így a nádvágás is inkább a tó vízminőségének javítását szolgálja.

- A ludasiak teljesen magukénak tekintik a tavat, és ez látszik a hozzáállásukból is. Láthatjuk, hányan dolgoznak most is, 20-30-an, nevetve, mosolyogva végzik a munkájukat - mondta Aladics Tibor.

Amíg a jó minőségű nádat kévébe kötötték, a hulladékot meggyújtották.

- A hagyománnyá vált nádvágás, illetve a szerves anyagok eltávolítása segít abban, hogy javuljon a víz minősége. Tehát azzal, hogy a nád újra nő, tápanyagokat vesz fel az iszapból és ezáltal fenntartja a szerves anyagok egyensúlyát a vízben. Ugyanakkor nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos a nádvágás, hanem a ludasról alkotott kép megformálásban is, illetve a nádból készült tárgyak népszerűsítése céljából - emelte ki Vesna Vider, a Palics-Ludas Közvállalat környezetvédelmi szektorának vezetője, majd kérdésünkre válaszolva, hogy miért fontos a hulladéknád elégetése, elmondta: - Az ilyen nádnak már nem jó a minősége, és jobb, ha elégetik, minthogy a jég elolvadása után leülepedjen a tó fenekére és növelje az iszap mennyiségét. Nagyobb károkat okozna a nádhulladék, mint így, hogy kis kupacokban elégetjük azt. Amikor nagyobb igény mutatkozik a korszerűbb eljárásokra és brikettet készítenek a hulladéknádból, akkor a hulladékot is ki lehet majd vinni a partra. Ez is kiváló tüzelőanyag, amivel bezárul majd a kör. A környezetvédelmi minisztériumnak vannak ez irányú törekvései, és ha erre lehetőség nyílik, mi segítséget nyújtunk majd ebben - mondta.