De nézzük csak mi is kényszerít bennünket a drasztikus energiamegtakarításra. Elsősorban az energiahordozók árának folyamatos növekedése - amelyben csökkenésre nem is számíthatunk - másodsorban a fosszilis energiaforrásaink végessége. További kényszer a klímaváltozás, amely felmelegedést eredményez. A mi térségünkben nem vagyunk hozzászokva a tartósan 30 feletti nappali hőmérséklethez, ez megviseli szervezetünket, csökkenti teherbírásunkat. Egyre többen nyúlunk a klímakapcsoló után, már ha van. A kisebb kategóriás autókban is már szinte széria a klíma, irodaház, bevásárlóközpont ma már nem épül légkezelés nélkül, amelynek a klíma elengedhetetlen része. Mára a klíma használata már nem számít luxusnak, hiszen a panelépületek homlokzatán is egyre szaporodnak, a látványnak sem szép kültéri egységek. Mára egyértelmű az emberek élettér és komfortigény növekedése, amely még inkább előtérbe helyezi az energiapazarlás visszaszorításának fontosságát.

Az áramszolgáltatók jelzései alapján tudjuk, hogy a nyári áramfogyasztás csúcsokat dönt, már-már ellátási zavarokhoz vezet, hiszen a helyiségek hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő hűtéséhez háromszor annyi energia szükséges, mint 1 Celsius-fokkal történő fűtéséhez.
Összegezve lenne mit megtakarítani, és volna is miért, a kérdés a hogyanon van.

Klímatizálás helyett elegendő csak a hőszigetelés vagy van más alternatíva is?
A válasz, és a megoldás attól függ milyen épületről van szó, mely felületet éri legjobban a hőterhelés.

Ha új építésről van szó akkor a passzívházszerű kialakítás lehet az irányadó, amikor nagyon vastag hőszigeteléseket, speciális nyílászárókat, és külső árnyékolást is alkalmazunk. Az EU-ban egyre szigorodnak az épületenergetikával kapcsolatos előírások, és ezek fokozatosan nálunk is bevezetésre fognak kerülni. A mai gazdasági helyzetben azonban igen kevés új ház épül, sokkal több a felújítás.

A 10-15 évnél nem régebbi épületek építésénél általában már gondoltak a fűtési költségek csökkentésére, jellemzően maximum 5 cm-es homlokzati hőszigetelést és általában 10 cm tetősíki hőszigetelést alkalmaztak. Mára mindkettő elavultnak tekinthető, a tulajdonos is elégedetlen, nem érti miért nem komfortos a pár éve még korszerűnek mondott háza, tanácsért kiált, mit tegyen főleg a nyári meleg ellen?

A homlokzati hőszigetelés állaga általában rendben van, ennyi idő alatt nem megy tönkre, kivétel, ha a megrendelő nem vette figyelembe a szigetelésforgalmazó tanácsát a fedőréteg színmélységére vonatkozóan. Ugyanis pár éve divatba jött az erős, mély színek alkalmazása, amelyek felülete nyáron oly mértékben képes felmelegedni, hogy az már az alatt levő szigetelés károsodásához vezethet.

A tetőkkel azonban - tapasztalataim szerint - több gond is van. A szigetelés vastagsága kevés, minősége a beépítés után drasztikusan romlik, mert az épületek döntő többségében a párazárás csak tervezett volt, de a megvalósulásnál az "így szoktuk kivitelezéssel" semmi sem lett belőle. A lakásból kijutó nedvesség tönkreteszi a hőszigetelést, ami funkcióját nem képes többé ellátni. A tetők átszellőztetéses rendszerű kiépítése is sajnos legtöbbször csak papíron valósul meg, a gyakorlatban használhatatlanná szűkül a légrés. Mindezt beborítjuk valami sötét színű betoncseréppel - ami kiváló tetőfedő anyag - de az első melegebb májusi napon felmelegszik, és valamikor szeptemberben hűl le, annyi meleget képes a tömege tárolni. A tetőfedő anyagból kisugárzó hő ellen hőszigetelés nem elég hatásos, ezért lesz - főleg a padlástéri szoba - elviselhetetlenül forró.

A hagyományos hőszigetelésekkel - legyen az tető vagy homlokzat - azonban van más gond is. A hőszigetelés - típustól függetlenül - a hőáramot csak lassítja, de nem képes megtörni, vagy reflektálni azt. Ezen tulajdonság több napos hőségnél kellemetlen, mert a szigetelésbe zárt levegő átmelegszik, és hiába a hűvös hajnal, nem képes pár óra alatt visszahűlni, a nappali újabb hőséget egy meleg "kabát" várja a házon, ami természetesen nem képes hatékonyan védeni a további forróság ellen. Ez a működés jól tapasztalható, amikor átmeneti - egy-kétnapos - lehűlés jön, és a lakás hőmérséklete mit sem változik.

A meleg azonban nem csak a tetőszerkezeteken jut be, hanem sokkal nagyobb hőterhelést ad egy-egy tetősíki bevilágító ablak, homlokzati üvegfal. Ezeken a felületeken hőszigetelni nem tudunk, külső árnyékolók adhatnak megoldást, de ezek felszerelése néha technikailag, vagy a látványkép miatt lehetetlen, fényzárásuk változó - vagy sötét van vagy meleg - összességében a hőtechnikai eredménye kérdéses lehet.

Főleg társasházak lapostetőin szinte kizárólag fekete bitumenes lemezborítást találunk, amelynek nyári "hővédelmi" funkciójáról nincs mit beszélni. A nagy hőségben kitágul, kinyúlik, megreped és a vízzárásra is képtelen lesz. Tetőfelújításkor kerül hőszigetelés a tetőre, de azt legtöbbször újra fekete lemezzel borítják, ezzel "biztosítva" a felső szinten lakóknak a hőgutát.

A habosított trapézlemez épületek hőszigetelését is legtöbbször elintézik a lemezek közötti szigetelőanyaggal, pedig például hűtőházaknál igen is jelentős többletterhet jelent a nyári hőterhelés.

Eddig csak a nehézségeket soroltam, de van megoldás is. A tudomány fejlődik, egyre újabb anyagok kerülnek át a hadiiparból is a közhasználatra. Ilyen - hazánkban még kevésbé ismert - a világban már 25 éve alkalmazott hőreflektáló bevonatok "hőpajzs" amelyek színezhetők, és festékszerűen felhordhatók a legkülönbözőbb felületre.

A "hőpajzs" bevonat 50 százalékban belül üres üvegkerámia golyókból, 50 százalékban speciális kötőanyagokból áll. A golyók mérete Ø10-120 µm között változik, ezt azt jelenti, hogy a felhordás után a bevonatban egymás felett több réteg hőreflexióra képes golyó, közöttük pedig jelentős mennyiségű kötőanyag lesz.

A "hőpajzs" nem hagyományos szigetelő anyag, hanem egy hőreflexióra, rétegbeni hővezetésre képes bevonat. Fontos fizikai tulajdonsága, hogy a golyókban levő vákuum miatt a hő csak sugárzás útján tud terjedni, a golyók falán való ki- és belépéskor megtörik, az eredeti irányát tehát elveszti. És ez független az eredeti iránytól. Például télen amikor a határoló falakon kivezetett hő eléri a réteget, ott kénytelen sugárzás formájában továbbhaladni, miközben megtörik, reflektálódik, végül is egy része bennmarad az épületben.

Gömböknek köszönhetően a beeső hősugárzás 80-85 százalékban visszaverődik, az nem jut el az épületszerkezetig, nem melegíti azt. A köztes kötőanyag pedig képes a reggelenként jelentkező párát magábaszívni, azután a nap melegére kitáguló pórusokon elpárologtatni azt. A párolgási hőelvonás jelentős mértékben hűti a tető, vagy homlokzat felületét. Ez a képesség nem jellemző a hagyományos szigetelésekre.
A mérések és tapasztalatok szerint például egy tető utólagos festésével akár 5-6 Celsius-fokkal csökkenhet egy padlástéri szoba léghőmérséklete. Sok tulajdonos éppen ezen pár Celsius-fok csökkenés miatt kíván klímát vásárolni és üzemeltetni. Ez tehát a válasz a címbeli kérdésre, ha elegendő ekkora csökkenés, akkor nem kell klíma, nincs klímatizálási költség.
A bevonat és a hagyományos hőszigetelés igen jól kombinálható egymással, ha a szigetelés ragasztórétegére - legyen az bármely típusú - a "hőpajzs" bevonatot festem. A magas reflexív képességének köszönhetően már a szigetelést sem engedi felmelegedni, sőt a párolgási hővel hűti is azt. Nincs gond a színekkel sem - akár fekete is lehet a homlokzat - mert a golyók nem színeződnek, a reflexív hatás tehát nem változik. További előny - amire kevesen gondolnak - a rugalmas kötőanyagnak köszönhetően a golyók képesek egymáson elgördülni, így a felület nem reped. Mennyivel célszerűbb lenne a lapostetők fekete bitumenes lemezét fehér hőpajzsbevonattal lekenni, lényegesen csökkentve azok hőterhelését, a rugalmasságnak köszönhetően a lemez szokásos repedése is elmarad, a vízzáróképesség szinte örök maradna.

Végül egy pár kép a megvalósult alkalmazásokról
Budapest - a Garay teret övező házak homlokzata, ahová hagyományos hőszigetelés szóba sem jöhetett.
Érd - a Topoly utcai templom kopolitüveg fala, ahol a délnyugati üvegfalon keresztül igen sok meleg került az épületbe.
Bevásárlóközpont - Csömör és Szigetszentmiklós polikarbonát bevilágítóablakai, ahol a pénztárosok csak a már lefestett ablakok alatt kívántak dolgozni, mert a fény továbbra is bejött, de a meleg nem.
De van példa a fentebb megemlített betoncseréptető sikeres kezelésre is.