Politika
Az országgyűlési és önkormányzati választások éve sajnos a tapasztalatok szerint le szokta lassítani a beruházások előkészítési folyamatát. Erre a kedvezőtlen hatásra 2010. évben is fel kell készülni, ennek a 2011. évre is negatív kihatásai lesznek. A közbeszerzési piac jelentős részének hónapokra történő leállását "szentesíti" a kormány 1003/2010 (I. 19.) határozata, amely szerint 2010. március 1-jétől ajánlatkérői döntés csak az új kormány minisztereinek kinevezését követően hozható meg. 

Pénz
A banki és lakossági finanszírozás területén javulásra 2010 év egészében sem lehet számítani. Várhatóan tovább fogja bizonytalanítani a finanszírozási helyzetet az építőipari fedezetkezelő intézményrendszerének akadozó működése, ami nem járul hozzá a lánctartozások csökkenéséhez. Mint köztudott, az építőipari fedezetkezelő őrködne a beruházás pénze fölött, hogy aztán az elvégzett munkája után minden kivitelező ki is legyen fizetve. Az építőipari fedezetkezelő intézményének bevezetése azt feltételezi, hogy az építőipari vállalatok az együttműködési lánc minden szintjén képesek előfinanszírozni munkájukat és alvállalkozóikat mind kifizetni, hiszen csak ezt követően nyújthatják be számláikat a megrendelőik, illetve a közbeiktatott fedezetkezelők felé. Az ágazatban lévő vállalkozások közismerten rossz jövedelmezőségi és likviditási helyzete nem teszi lehetővé a munkák teljes körű előfinanszírozását. A hitelfeltételek szigorodása, a bankok építőipari vállalkozásokkal szembeni fokozott óvatossága, a fedezetkezelői fizetési feltételek megjelenése, az irreálisan alacsony vállalási árak fennmaradása a lánctartozások magas szinten maradását eredményezik. 

Lánctartozás
A 2007-2010. években az építőipari lánctartozások értéke eléri az 500 milliárd forintot. A tartozások magas szintje következtében 2010-ben tovább fog tartani a 2008. év végétől tapasztalható építőipari felszámolási, vállalkozás megszűnési hullám. A megszűnések magas száma 4500-5000 vállalkozás szintjén állandósul. A megszűnések, felszámolások nemcsak a vállalkozási lánc végén lévő, többségében mikro- és kisvállalkozásokat érinti, hanem a közepes és nagy cégeket is. Az alvállalkozói szervezetek mellett generálkivitelezők korábban nem tapasztalt mértékű megszűnése is várható 2010. évben. Az építőipari recesszió elhúzódása a vállalkozások között kialakult munkakapcsolatok sokaságát "nullázza" le 2010-ben és ezen keresztül visszahat az ágazatot finanszírozó bankrendszerre, gerjeszti a pénzügyi problémákat a beszállítói körben. A hazai piac drámai helyzetén az építési exportlehetőségek 2010. évben nem segítenek, a szolgáltatási export ez évi bővülésére nem lehet számítani.

Foglalkoztatás
A foglalkoztatásra továbbra is rányomja bélyegét a dolgozó vállalkozási formákban való foglalkoztatása, aminek alapvető oka az alkalmazotti formában való foglalkoztatás magas járulék és egyéb közteher vonzata. Miközben az építőiparban dolgozók száma mintegy 330-340 ezer fő körül alakul, az alkalmazottak létszáma nem fogja elérni a 120 ezer főt. Vagyis a magyar építőiparban csak minden harmadik embert foglalkoztatnak munkaszerződéssel, a többiek vállalkozási formációkban vagy a szürke, fekete gazdaság részeként végzik tevékenységüket. Ezen 2010-ben a recesszió sem fog változtatni. 

A vállalkozások magas száma
Továbbra is megmarad a működő vállalkozások magas száma, mintegy 82 ezres szinten. Növekedni fog a bejegyzett, de nem működő vállalkozások száma, ez elsődlegesen menekülési útvonal az esetlegesen pénzügyileg ellehetetlenülő vállalkozások kiváltására és egyéb spekulatív célokat szolgálhatnak. A nem működő vállalkozásokat is számba véve a KSH adatok 100 ezer körüli építési vállalkozást regisztrálnak.

Szerkezet
Az ágazat szervezeti struktúrája nem fog változni. Negatív tendenciaként számításba kell venni a megszűnő és újonnan piacra lépő szervezetek nagy számán túl a magas fluktuációt, amelyhez bővülő mozgásteret ad az alvó cégek magas, 15 százalék fölötti aránya.

Perek
Semmi jel nem mutat arra, hogy az elhúzódó gazdasági perek az építésügy területén felgyorsulnának. A bíráskodási idő mindaddig hosszú marad, amíg az alperes és a felperes kedve szerint változtathatja, kiegészítgetheti a peres tényállást, újabb aspektusokkal bonyolítva a bírák munkáját és egyben "húzva az időt" is. Évek óta kéri az ÉVOSZ az átütő jogszabályváltozásokat a bírósági eljárások felgyorsításához, ami 2010-ben is sajnos reménytelennek látszik.

Vállalási árak
Az építőipar termelői ára 2010 évben 3,5-4 százalékkal emelkedik. Több év árindexeit figyelembe véve ez az építőipari szolgáltatások áremelkedésének szinten maradását jelenti. Másképp fogalmazva az irreálisan alacsony árak tovább uralják a versenyt, az ár 80-90 százalékos részesedéssel továbbra is elsődleges értékelési szempont marad az ajánlatok elbírálásakor.

Szakmunkás-képzés
Az építőipari piac elhúzódó válsága részben elfedi a szakmunkaerő hiányának és a képzés nehézkességeinek problémáit. A szakmunkás utánpótlás elégtelensége továbbra is ott lebeg az ágazat fölött.

Szerződésállomány
Ahhoz, hogy 2011-től érezhető élénkülés legyen a magyar építési piacon, 2010 második félévétől a szerződésállománynak összehasonlítva a 2009. évi adatokkal 15-20 százalékkal kellene növekednie. A 2006. évi forgalom szintjének eléréséhez 35-40 százalékos szerződésállomány-növekedésre lenne szükség, ennek jelei egyelőre nem láthatók.

Budapest, 2010. január

Összeállította: Koji László, az ÉVOSZ alelnöke