A vizsgált időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma éves átlagban 3782 ezer fő volt, 98 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál.

 

Az aktív munkavállalási korúak (15-64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 55,4 százalék, ami 9,4 százalékkal kevesebb az Uniós átlagnál.

 

Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, amíg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt.

 

(Megjegyzés: A foglalkoztatottak számát a KSH lakossági adatgyűjtésre alapozva számítja ki – ez a szám valószínűleg tartalmazza a fekete foglalkoztatás egy részét is.)

 

Az alkalmazásban állók létszáma 2009. év folyamán a versenyszférában 1 821 900 fő volt, mely a 2008. évvel összevetve 6,7 százalékos csökkenést mutat.

 

A költségvetési szférában alkalmazásban állók létszáma 747 900 fő, amely 2008. évvel összevetve 3,6 százalékos növekedést jelent.

 

Az építőiparban alkalmazásban állók létszáma 117 800 fő, mely 7,9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

 

 

2009-ben a munkaerő-felmérés alapján a 15–64 éves munkanélküliek száma éves átlagban már 420 ezer volt, 92 ezer fővel, 27,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a 2008. évi 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett, ami 1995 óta a legmagasabb érték.

 

 

A tervezett lakásépítések az év végén második felében estek vissza, azt követően, hogy megszűntek a "szocpol" jellegű lakáscélú támogatások. A IV. negyedévben kiadott építési engedélyek száma több mint 50 százalékkal kevesebb, mint 2008. IV. negyedévében. 

 

A teljes évet tekintve trendforduló következett be a használatbavételi engedélyek száma meghaladta az építési engedélyekét, amelyre 18 éve nem volt példa.

 

A lakáscélú támogatások drasztikus visszafogása tükröződik az építési engedélyek számának zuhanásában.

Látható, hogy az építőiparban az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent az alkalmazásban állók száma. 

Az építőipar a nemzetgazdaságnak egy olyan fontos ágazata, amely nagy számban alkalmaz alapfokú iskolai végzettségűeket. 

 

Állami beavatkozás nélkül további visszaesések várhatóak, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a lakásépítések számának emelkedését és munkahelyek megtartását a gazdaság fellendülését.