Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament.
A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg.
A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Nem a tilalom, hanem a terhek csökkentése segítene

Egy héttel korábban négy szakmai szervezet jelezte, hogy aggasztónak tartja a "plázastopot" magában foglaló, a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mivel az szerintük veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, mélyíti a hatodik éve recesszióban lévő építőipar és a kereskedelem válságát, valamint hátráltatja a belső fogyasztás növekedését.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása szerint egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.
Az állásfoglalásban kiemelik, hogy a kisvállalkozások helyzetén sem segít a tilalom, sokkal inkább fejlesztéseik pénzügyi támogatása, adminisztratív terheik csökkentése, adókedvezmények juttatása jelentené számukra a kiutat. Ugyanakkor a "plázastop" rontja Magyarország nemzetközi megítélését és növeli a befektetők szemében az országkockázatot.

Elbeszél egymás mellett a minisztérium és a szakma

Az ÉVOSZ számításai szerint 2012-től a plázastop újabb 250 milliárdnyi megrendeléstől foszthatja meg az építkezési vállalkozásokat, ami a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát tekintve azt jelenti, mintha a teljes lakásépítést törölnék a jövő évi megbízásokból, miközben az idén várhatóan  tíz százaléknál nagyobb lesz az építőipari visszaesés, a rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutatott.
A szakmai szervezetek felhívják a figyelmet arra is, hogy a törvénytervezet két uniós irányelvvel, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló elvvel is ütközik, amelyek tiltják, hogy az állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) álláspontja szerint ugyanakkor a plázastop ösztönzően hat a kisebb kereskedelmi vállalkozásokra, a családi gazdaságokra, a helyi piacok és a helyi termelés megerősödésére, és ezáltal a vidék népességmegtartó képességére, valamint a foglalkoztatottság bővülésére.

MTI−Bautrend

Hozzászólások

Keresztessy Péter

+1

 

 

Nem osztom a cikkíró véleményét.
Egyáltalán nem arról van szó, hogy "kiütötték" volna az építőipart, talán csak néhány bennfentes cégnek csökkentették az esélyeit, de valószínűleg azokat is csak egy ideig - óráig...

2011. december 01. csütörtök, 12:56

Válasz

Név *
Email
Code   

Küldés

Mégse

Név *
Email
Code   

Küldés