"Talált pénz, olyan lehetőség, amelyet ki kell használni", így emlegetik leggyakrabban a pályázatokat. Tények és kamuk, felfokozott várakozások vagy lemondó legyintések lengik be a pályázatok világát. Gyakori tévhit, hogy sikeresen pályázni csak a kiváltságosok része, bár az utófinanszírozásos konstrukciók esetében elmondható, ténylegesen csak az anyagilag felkészült pályázók tudnak élni a lehetőségekkel. Ennek hátterében viszont a pályázati visszaélések állnak, amelyek következtében az előlegek felhasználásának lehetősége jelentősen csökkent az elmúlt években.

Megcsillanó lehetőségek a napkollektorok piacán
A meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építésű, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhetően az ősz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvető célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése.

dr. Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása, így egy lakás esetében előreláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximálisan igénybe vehető támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak. A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és a CO2-kibocsátást csökkentő számításokat is csatolni kell, valamint fontos kitétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. Előreláthatóan októberben már be lehet nyújtani a pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2-kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány.

Látszik-e fény pályázati alagutak végén?

Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre nagyobb igény lenne a beruházásokra. A piacon még nagy a bizonytalanság, például a kötelező áramátvételi törvény terén, ahol a piaci szereplők egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkezők jellemzően csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
Varga István, a CEP Expo és konferencia szakmai igazgatója az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia kapcsán rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb, mint 1 százalékát vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10 százalék körüli lefedettségről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon, nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az októberi eseményükön az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.     

Energikus „napenergikusok”: a termelés támogatását várják

Néhány lelkes és elhivatott iparági szereplő kezdeményezésére indult el a közelmúltban a MANAP Iparági Egyesület.  Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó 34 tag rövid távú célkitűzése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvezőtlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenykedő gyártói kapacitással rendelkező termelőket, fejlesztőket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, kereskedőket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektetőket.

Hegedűs Anita, a MANAP főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok a piaci folyamatokat nemcsak erősíthetik, hanem bizonytalanabbá is tehetik. Amíg a pályázatok kiírása, vagy a rendelkezésre álló források bizonytalanok, hiába próbálják a beruházásokat ösztönözni. Az utófinanszírozás rendszere ugyancsak akadálya lehet a beruházásoknak. A nyugat-európai példákat tanulmányozva az látszik hosszú távon járhatóbb útnak, ha nem a beruházások, hanem sokkal inkább a termelés támogatására teszik a hangsúlyt. Ha meg lenne szabva a kötelező átvételi rendszer és ár, úgy a piacra belépő szereplők (a háztartási kiserőművek vagy napelem-erőművek is) egyszerűen tudnak kalkulálni a beruházásaik megtérülésével.  A német példát követve, ahol új iparág épült ki, Magyarországon is óriási lehetőségeket lehetne kiaknázni a megújuló energia piacán.

A német gazdaságkutató intézet elemzői szerint a megújuló energia hasznosításából Németország gazdasága egyetlen más országhoz sem hasonlítható módon fog profitálni, 1 millió új munkahelyet teremtve (a munkaerő piaci nyitásnak köszönhetően akár jól képzett magyar szakembereknek is). Ugyanakkor, ha a 80 milliós Németországban egymillió új munkahely jöhet létre, akkor Magyarországon sem elképelhetetlen 100-120 ezer munkahely megteremtése ebben a szektorban, amennyiben sikerül vonzóvá tenni az üzleti szféra befektetései számára az alternatív energiát hasznosító műszaki megoldásokat. A megújuló energia, az energiahatékonyság, az energiatárolás eközben pedig más hagyományos területek is új dimenziókat nyithat a munkahelyteremtésben és fenntartásban.  

Pályázzunk, de okosan!
Ma a Fundamenta és OTP Lakáskassza programok segíthetnek a lakosságnak pályázati részvételben az utófinanszírozásos rendszer mellett is. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) típusú pályázatok ráadásul a CO-kvóta miatt megtérülnek az államnak, ezért megéri kiírni. Látszik is a hatalmas érdeklődés iránta, így évente kétszer-háromszor is várható a kiírása. A lakossági részvételhez nem is kell a klasszikus értelemben vett pályázatíró, hiszen nem üzleti és pénzügyi tervek szakmai összeállításáról van szó, hanem formaűrlapokat kell kitölteni, ebben pedig a beruházás kivitelezői, illetve az ő energetikai szakértőik tudnak segíteni, sőt, érdekük is fűződik a nyeréshez.

Vállalati szinten már komolyabb értelme van a pályázatnak, amelyre most - többek között - az Új Széchenyi Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv ad lehetőséget. A magyar vállalatok a nemzetközi, több régiót átfogó együttműködési lehetőségeket még nem használják ki, jellemzően a nyelvtudás, a nemzetközi kommunikáció hiánya miatt (a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatok terén például ezért nem elég aktívak a magyarok).

„Ami a kiadásokat illeti, a pályázatírás előzetes költsége biztos, a nyerés viszont nem. Ezt a dilemmát azonban kellő előminősítéssel fel lehet oldani. A pályázati szabályokat és gyakorlatot ismerve szinte biztosra lehet menni, ha kellő tapasztalata van valakinek. Bár sok a pályázatírók között is a felelőtlen ígérgetés, vannak a piacon, akik visszafizetési garanciát vállalnak a munkára – tehát fel tudják mérni, mekkora a megvalósulás esélye. A rizikó általában csak az marad, hogy nem tudni, hányan indulnak a pályázaton az adott pénzügyi keretre” – mondta el dr. Badacsonyi Tamás, aki azt is hozzátette: a nyeréshez fontos szempont a pályázat időben való elkészítése. Fontos, hogy nem a pályázat meghirdetésekor, a beadási lehtőség megnyílásakor kell elkezdeni a pályázat előkészítését, hanem hónapokkal korábban, hogy legyen idő az alapos és hibátlan benyújtásra. Lehetőség szerint már az első napokban be kell adni a pályázatot, így van reális esély arra, hogy az elsők közt legyen a pályázó, és nyerjen is. Aki nem veszi ezt figyelembe, mire felocsúdna, már le is csúszik a támogatási lehetőségről.

OGH

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés