Az Eurogate nevet viselő program hivatalosan is kezdetét vette az alapkőletétellel. Az építésre kijelölt terület az egykori Aspang vasútállomás telke az osztrák főváros 3. kerületében, a Landstrassében. Az építkezés összköltsége 103 millió euró. A főváros több mint 40 millió euróval támogatja a programot.

"A passzívház társasházakban a bérlők évi 230 euróval kevesebb fűtésdíjat fizetnek, mint egy alacsony energiaigényű lakásban, az éves szén-dioxid-kibocsátás mintegy 500 kilogrammal kevesebb", mondta Michael Ludwig polgármester-helyettes.

Jelenleg 12 passzívház áll Bécsben, összesen 1150 lakással.

Míg az új építésű passzívházaknak a 15 kWh / m² / év fűtési energiaigényt nem szabad meghaladniuk, addig a felújításnál megengedőbb a szabvány és a 23 kWh / m² / éves értéket kell csak elérnie.

A passzívház nem (feltétlenül) alternatív energiákat használ, hanem az energiafogyasztását csökkenti elenyésző értékre.

Az első ilyen épületet 1991-ben a németországi Darmstadtban húzták fel. Tervezője, dr. Wolfgang Feist, aki jelenleg a Passivhaus Institut (PI) vezetőjeként népszerűsíti a passzívház elgondolását. 

Felújítás esetén megfelelő hőszigetelést kell kialakítani, és a nyílászárók cseréjét elvégezni. A háznak tökéletesen kell zárnia, a szellőztetést pedig hőcserélős légtechnikai berendezéssel kell megoldani. Így a ház minden helyisége kap friss levegőt, de a használt levegőt csak a konyhában és a fürdőszobában szívják el, és az ajtók alatti rés biztosítja azt, hogy a friss levegő "átöblítse" a lakást. A szükséges berendezés - csövekkel, hőcserélővel - körülbelül egymillió forintba kerül egy átlagos lakásnál, utána a havi működtetési költsége rendkívül alacsony, és a levegőszűrésnek köszönhetően a pollen sem jut be a lakásba.